Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-07 / 171. szám

4 xiii. rrr. m. szám. Rheumánil, fej- és fogfájásnál, valamint hűtéseknél az Aspirin­tabletta mindig használ. Csak a „Bayer-kereszt'-tel ellátott eredeti csomagolásban valódi. Mindenik tabletta egyik^ oldalán „Aspirin 0,5" éll(mésikoldalánpediga „Bayer kereszt" van feltüntetve? Aspirin-tabletfa a szivre nem ártalmas. Az Aspirin-tabletfa. egyedülálló az egész világon. Egy ember, oki a kolozsvári tartományi igazg a lóságon keres i csa löd i boldogsága í (Kolozsvár, augusztus 5.) A kolozsvári tarto­mányi igazgatóságot egész nyugodtan nevezhetjük a panaszok minisztériumának. Naponta legkevesebb 10—15 ember akar különböző bajaira gyógyirt sze­rezni. A tegnap reggel azonban a sok elkeseredett ember közt feltűnt egy hófehér hajú 70 __75 ér körüli ember. Kezeiben két botot tartott, amelyek a mankót helyettesítették. Dangó Istvánnak hívják — Mi járatban van bátyám ? _ kérdezzük. — Az ur idetartozik? _ Igen. — Akkor már elmondom nagy bánatomat, _ kezd beszélni az idős bácsi. Ezelőtt mintegy négy évvel megnősültem, a feleségem egy harmincöt éves menyecske volt. Dolgos s nagyon értett a városi ételek csinálásához. Mert sokat szolgált ő kérem. Jól éltünk, soha sem veszekedtünk. __ Itt azonban az ősz bácsi melléből előtörő sóhaj cáfolni igyekszik ezen állítását. — De lehet már annak egy éve, ami­kor az asszony azt mondta nekem: öreg, maga úgyis gyenge, nem bír sokat dolgozni, fogadnunk kellene egy férficselédet. Nem ellenkeztem az asszony aka­ratával. Hozott is aztán egy fájintos legényt, aki alig kért valami fizetést. Azóta aztán én mind gyen­gült kosztot kaptam, mert az asszony azt mondotta, hogy annak kell jót és sokat ennie, aki dolgozik. Az öreg bácsi előadására többen felfigyeltek s közrefogták a tisztes elbeszélőt. — Volt nekünk is valami adósságunk, s mivel n kamatot nem tudtuk fizetni, elhatároztuk az asz- szonnyal, hogy eladjuk a két tehenet. Ebből a pénzből pedig kifizetjük az adósságot. Ezelőtt tiz nappal el is hajtotta a szolgával a jószágokat a vá­járba. Azóta azonban egyiküknek sem láttam szi­liét. Ángyom mondotta, hogy 19 darab ropogós ez­rest kaptak a marhákért s az asszony elment, meg­szökött a legénnyel. Mostan azért jöttem ide, __ mondja panaszos hangon az ősz ember, __hogy a miniszter ur Öméltósága csináljon valamit ebben az ügyben. — De mit csináljon? __ tesszük fel a kérdést. — Parancsolja meg a csendőröknek, hozzák vissza a pénzemet. Az asszonyt nem bánom, de azt a két tehenet, amit én neveltem, azokért fáj a szi­vem. És hogy bebizonyítsa szivének fájdalmát, sírni is kezd az öreg elbeszélő. A könnyek potyogása öt percig tarthatott, majd kis szünet után megtörii nedves szemeit s tovább beszél. I _ öt nap múlva lejár a váltó. sem ki ? Miből fizes­Megmondom Dangó Istvánnak, hogy miért vett feleségül egy olyan fiatal nőt, aki unokája le­hetne? _Jaj kérem, nem most házasodtam én először. Ez a harmadik feleségem. Tetszik tudni, hatvan évig agglegényeskedtem, de már nem tudtam elvi­selni a velem űzött sok gúnyt. A faluban állandóan azzal csúfoltak, hogy félek a házasságtól. Egy este kicsit bepálinkáztam, s mivel ivás közben megint a házassággal bosszantottak, elhatároztam, hogy meg­nősülök. (' dag ember voltam. Harminc hold föld és négy ökör tulajdonosa. Ezért szegényt, egy öz­vegyasszony 28 év körüli leányát vettem el, de ez is csak úgy akart utánam jönni, hogyha tiz hold földet ráirok. Adtam is jogot neki, hogy a birtokot bekebelezzék. Közben néhány hallgató nevetni kezd az Öreg bácsi tragédiáján, amit rossz néven vesz s csak hosz- szu unszolás után akar tovább beszélni. , _ Három évig éltem békességben. Egyszer aztán észrevettem, hogy az asszony kezd meglopni. Elvitte a lisztet, szalonnát és végül a két deberke túrót is. Mikor pedig mindent elhordott, ő is el­ment. Azt mondta, éhezni nem akar. Elváltunk. Ő férjhezment az én tíz hold földemmel s én pedig maradtam az üres házban. _ Ez volt a bácsi első házassága _ Igen. _ Mikor nősült meg másodszor? _ A válópörrel elment két hold földem 8 mivel a faluban még jobban gúnyolódtak velem, elhatároztam, csak azért is újból megnősülök. Má­sodszor egy olyan jó, ötven év körüli asszonyt vet­tem a házhoz. Ez is csak úgy akart utánam jönni, hogyha meglévő birtokom felét ráírom. Volt ennek az asszonynak egy nagy kamasz fia s neki akarta megkaparintani az én földecskémet. Azért mégis úgy gondoltam, ez jobb lesz, mint az első. S ezért neki is adtam szerződést. A második feleségem az esküvő után három hónapra meghótt. A fia aztán, akinek a feleségem az én földemet hagyta» verni kezdett. Egyszer úgy fejbevágott egy sörösüveggel, hogy három napig pálinkás borogatást kellett rak­nom a fejemre. Ezek után nősültem meg harmad­szor, amit már mondtam az urnák. Végül arra kér Dangó István, menjek be €n a miniszter úrhoz s mondjam el panaszát, mert 6 olyan nagy urakkal sohasem beszélt. Nagynehezen sikerült meggyőzni, hogy az ilyen ügyek nem tar- toznak a tartományi igazgatóság hatáskörébe. Erre viszont már csak arra kért, mondjam meg, azért, amiért a megszökött asszonnyal meg van esküdve, vihet-e egy negyedik feleséget magához? Mert szükség van valakire, aki hátralévő napjain kú­rálja. A falubeli leányoknak ugylátszik nem kell íár­taniok a pártábanmaradástól, mig Dangó lát­ván él. ■ • ■ Demeter Béla. A pénzügyminisztérium szigorú rendeletet adott ki a nyugdíj kijárok ellen (Bukarest, augusztus 5.) A pénzügyminiszté­rium a napokban érdekes körrendeletét küldött szét a pénzügyigazgatóságoknak, amelyben arra hivja fel a pénzügyigazgatóságokat, hogy legyenek figye­lemmel a nyugdiján .járókra, mert azok visszaélése­ket követnek el. A visszaéléseek elkerülése végett a pénzügymi­nisztérium a következő rendeletet adta ki: 1. Minden nyugdíjas ügyének elintézése, le­gyen az a nyugdíj központba való beiratkozás vagy nyugdíjemelés, vagy pedig bármilyen nyugdíj ki­utalása, egyenesen a pénzügyminisztérium által tör­ténik, amely közegei utján értesíteni fogja a nyug­díjasokat az elintézésről. Az összes aktákat postán fogják az egyes nyugdíjasokhoz eljuttatni és semmiféle kö­rülmények között nem adják ki a kijárók­nak, sőt magának a nyugdíjasnak sem. 2. A visszaélések elkerülése végett, a pénzügy­minisztérium a következő rendszabályokkal szigo­rítja meg a ki járók működését: a) Ha a pénzügy igazgatósa gokhoz nem posta utján küldött fizetési utalvánvok érkeznek, hanem azt valaki személyesen hozza el Bukarestből, a pénz­ügyigazgatóságok kötelessége, hogy az illető személyazonosságát a legszigorúb­ban megállapítsák s be kell bizonyítania^ hogy milyen módon jutott az okmányok­hoz. b) Ha az aktákkal megjelenő nem azonos az okmányok tulajdonosával, vagy nem tudja hitelesí­tett felhatalmazással igazolni megbízatását, a pénzügyigazgatóságnak kötelessége a ki­járót a rendőrség kezébe adni. e) Amennyiben az aktákkal megjelenő tényle­gesen birtokosa az okmányoknak, vagy hitelesített felhatalmazással bir, be kell bizonyítania, hogy mi­lyen utón jutott az okmányokhoz a nyugdíjinté­zettől. A pénzügyigazgatóságoknak kötelességük fel­hívni a figyelmét a nyugdíjasoknak arra, hogy ne vegyenek igénybe kijárókat s azonnal jelentsék, ha a kijáró becsapta őket. A pénzügyminisztérium tehát ajánlja, hogy egy nyugdíjas se vegye igénybe a ki járók segítségét, Tízezer ember betegedett meg su-yos mérge­zési tünetek között Északamerika egyes álla­maiban a lelkiismeretiemé hamisított pálinkától (Ncwyork, augusztus 5.) A prohibiciós hatóságok hetek óta lázasan nyomoznak azok­nak a mérgezett pálinkáknak eredetére vo­natkozólag, amelyekkel a közép;íyugat. álla­mait a szó szoros értelemben elárasztották. A wisky tudvalevőleg jamaikai rum párolásá­ból, az úgynevezett jakey-ből ál! és tiszta al­koholból. Ennek az italnak élvezetével sok­ezer ember mérgezési tünetek között, megbe­tegedett. A betegség tünete főként az ujjak megmerevedésében áll. Missisippi államban nyolcezer ember kereste fel jakey-xnérgezéssel az or­vost, Kentuekieban ezer ember, Louisiana!','ui ugyanannyi, Tenneseben és Georgiában pedig 300—800 ember. A prohibiciós ügynökök és az érdekelt államok egész detektivtestülctének mozgósí­tása után végre sikerült a veszedelmes alkohoihami- sitóbandánalí főnökét, aki a mérges snapszot óriási mennyiségben gyár tóttá és piacra hozta, Harry Mandel, SB éves kémikus személyében, Kan­sas állam egyik városában letartóz­tatni. Mandel elkobzott, levelezéséből kiderül, hogy körülbelül busz bűntársa volt, jórészt nagy illatszertárak alkalmazottai, akik neki a gyá­rak laboratóriumából ellopott, alkoholt szállí­tották. Mandel és társait a Kanzas állambeli To­peka városkában állítják bíróság elé. A botrány annál nagyobb, mert a banda által előállított mérges sze­szesitalokat gyógyszertárak vásárol­ták és ezek nyíltan árusították az if­júságnak. A rendőrhatóság előtt tanuk jelentkeztek, akiknek vallomásaik szerint a gyógyszertáro­tok e viskvnek nevezett mámorosiíó italt 14 éves fiuknak és lányoknak korlátlan mennyi­ségben mérték ki, akik azután a tiltott alko­hol hatása alatt már a gyógyszertárból részeg ál la notbau kerültek ki az uccára. ’ .. -<3f' - -Í3#r-, .-.«a* . -O:'.; Gondos anga Hőfer btntőporí, ikrisii fZs "ti? ífTt.' :ef használ

Next

/
Thumbnails
Contents