Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-07 / 171. szám

TIU. »7F. in. SZÁM. agon S Szabad ég alatt! Szabad levegő! És napsütés! és fto^NIYEA'CHÉME Ez egészséges bőrt ad és szépen bamitott kinézést. Még be­borult égnél is, mert szélnél és levegőnél is barnul a test. De száraznak kell testének lennie, hogy ha Ön a nap sugarainak közvetlenül kiteszi, azonban azelőtt jó! Nivea-Crémmel bedör­zsölni! Ön csökkenti ezáltal a fájdalmas napsütés veszélyét. Nivea Crém az egyedüli börcrétn, amely Euceritet tartalmaz, e's ezen alapul a hatása. Dobozokbani leit 16.-, 33.-, 72.— Tubusokban tiszta bnhól: let: 30.—, 43,— Emil Ziegler, Braşov-Brassâ, Calea Gărel <8 Mr. Lleveilyn képviselő az angeí parisment egy csoportiának megbízásából Romániába jön,hogy tanulmáfipzza a kisöbijgégi kérdési Aa angol külpolitika figyelemmel kiséri a eszi ülés szakán szereplő kssefobségi probléma megoldását — Wales példájára hivatkozik az angol képviselő (London, augusztus 5.) Az angol parlament tagjainak egy nagyobb csoportja, mozgalmat indí­tott az európai kisebbségi kérdés népszövetségi ren­dezése érdekében. Beadványt is intéztek az angol külügyi kormányhoz és egyik képviselő interpellációban sürgette Henderson külügyminisztert, hogy vigye a Népszövetség elé a kisebbségek tarthatat­lan helyzetét, ami már a békét is veszélyezteti. Az angol kép vise-, lök akciója, értesülésünk szerint, most újabb, nagy­jelentőségű lépéssel halad előre. A kisebbségi kér­déssel foglalkozó angol képviselőcsoporttal egyet­értésben az alsóház egyik nagytekintélyű tagja, Jo­nes J, Lleveilyn elhatározta, hogy a közeli hetekben Romániába utazik és köz­vetlenül tanulmányozó a magyar, szász és más kisebbségek helyzetét. Mr. Lleveilyn utazásának különös jelentőséget ad maga az a tény, hogy a nemzetek szövetségének szeptemberi közgyűlésén a kisebbségi ügy és igy a magyar kisebbségek ügye a közgyűlés egyik legfontosabb tárgya lesz Az optánsügy soká elhúzódó perének elintézésével éppen angol politikai körökben remélik, hogy a nemzetek szövetsége, már csak saját, presztízsének fenntartása szempontjából is, igyekezni fog a há­ború utáni Európa problémái közt ezt az egyik leg­súlyosabb és eddig annyira elhanyagolt kérdést, a kisebbségek sorsának rendezését nemcsak napi­rendre tűzni, hanem a kérdést érdemlegesen előbbre is segíteni. „A kisebbségi kérdés rendezése Anglia erkölcsi kötelessége“ Mr. Lleveilyn az újságíróknak kijelentette, hogy Anglia teljesen nem vonhatja ki magát az európai külpolitika ügyeinek intézéséből. A kisebbségi kérdés rendezése pedig való­sággal erkölcsi kötelességet jelent az ango. külpolitikára. Mr. Lleveilyn erdélyi ttját az adott helyzet hozta magával. A szerb katonai diktatúrával ilyen kezdeményezés nem sok eredményt tudna elérni és ha egy angol ember valamibe kezd, a praktikus eredményeket mindennél fontosabbnak tartja. ~F elsőmagyar országot valószínűleg szintén utiprogrammjába fogja iktatni Mr. Lle­veilyn, de Románia látszik a gyakorlati eredmények elérése szempontjából a legje­lentősebb területnek. Románia a békeszerződésekben vállalt kötelezettsé­geit a kisebbségi törvényeket illetőleg eddig, el­odázta. Az uj rezsimnek ezen a ponton való szándé­kairól sokat hallottak Angliában is és nagyon érdekli őket, hogy a román ígére­teket a valóságban hogyan hajtják ke­resztül. Mr. Lleveilyn bizakodással indult kiküldetésére és reméli, hogy útja kézelfogható eredményekkel fog járni. Mr. Lleveilyn, aki már az Interparlamentáris Unió kongresszusán is a nemzeti kisebbségekről tar­tott előadást, most érdekes nyilatkozatot tett Lon­donban a sajtó részére. Az államok biztonsága is követeli a kisebbségi kérdés rendezését A' nyilatkozat részletesen ismerteti Mr. Lle­veilyn szükebb hazájának, Walesnek történetét, majd,rátérve a nemzeti kisebbségek sorsát érintő kérdésekre, a következőket mondja: __A nemzeti kisebbségek kérdését csak a ieg­sajnálatosabb fogalomzavar élezheti ki súlyos pro Idomává. Maga a nemzeti érzés, az anyanyelvhez s a nem­zeti sajátságokhoz való ragaszkodás nem ellenkezik sem az állam iránti hűséggel, sem az állam érdekeivel Az állam még nem tesz azzal eleget Összes köteles­ségeinek, hogy a kisebbségek tagjainak jogegyenlőséget és általános polgári jogokat bizto­sit. Az államnak kötelessége a területén élő kisebb­ségek nemzeti és kulturális javainak fenntartását és fejlesztését lehetővé tenni, sőt azt a maga részéről tevékeny módon elő is mozdítani. Ebben csak a fé­lelem és a rossz lelkiismeret láthat veszedelmet. Eö- zépeurópában azzal szoktak érvelni, hogy a kisebb­ségek kulturális szabadsága fenyegetné az állam egységét, politikai elszakadási törekvéseket erősí­tené stb. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A nemzeti kultúra elnyomása, az erőszakos be­olvasztás igazi forrása az elszakadási törekvéseknek s ez veszélyezteti az állam biztonságát. Ha ellenben a nemzeti érzést, az egyik legnemesebb és legfonto­sabb kulturális ösztönt, helyes mederbe terelik s törvényes utón engedik megnyilvánulni, nemcsak fontos kulturtényezővé válik, hanem az állam biz­tonságának egyik legszilárdabb alapja lesz, mert a legszentebb érzelmeiben kielégített pol­gár az állam legerősebb támasza Ä walesi példa Legmegkapóbb példája ennek Wales, hol nemzeti­ségi kérdés egyszerűen nincs, mert a walesi nemzet összes nemzeti követeléseit saját belátása szerint szabadon elégítheti ki, vagyis, Wales a legtökéletesebb nemzeti és kultu­rális autonómiával bir. Ennek áldásos hatása nem is maradt el. Jó walesi hazafi s .az egyesült királyság mintaszerűen áldozat­kész polgára egy személyben a legharmonikusabban megférnek, A világháborúban az önként jelentkező katonának arányszáma Walesben volt a legnagyobb, Anglia vezető államférfia a világháború alatt Lloyd George s a legfelsőbb bíróság elnöke, aki nemzetközi jogi kérdésekben ítélt, Sir Samuel Evans, • mind walesiek. Angol hazafiasságukban egy pillanatig sem lehet kételkedni. Az európai kisebbségek panaszainak or­voslása Európa békéjének egyik fbgsürgő- sebb követelménye. Ebből a célból a nemzetek szövetségének független bizottságot kellene kiküldőmé, amely a nemzeti ki­sebbségek sorsát állandóan figyelemmel kisérné, még pedig nemcsak az elégedetlenkedő kisebbsége­két, hanem azokét is, amelyek szabadon és nyiltan hangoztatják, hogy nincs semmi kívánnivalójuk Wales-példája mutatja, hogy ezt az eszményi álla­potot könnyen el lehet érni s pusztán jó igyekezet és belátás kell ahhoz, hogy ezt az összes érdekelt i-oiek javára máshol is megvalósítsák i) budapesti Szent Imre ünnepségé propramje: Augusztus 17-én reggel 8 órakor: az Izabella fő­hercegnő által a nemzetnek ajándékozott Szent Imre- szobor felavatása a Pápai Legátus jelenlétében. A tá­bori misét a Biboros Hercegprímás, a szentbeszédet Glattfelder Gyula dr. csaDádi püspök mondja. Délelőtt 10 órakor Hlond Ágoston, Lengyelország biboros prí­mása felszenteli a X. kerületi Apaffy ue.cai lengyel templomot. Augusztus 16—18: A Credo Egyesület országos kongresszusa. Augusztus 16—18: Nemzetközi kát. Alkoholellenes kongresszus. Augusztus 16—22: A XV. nemzetközi katolikus Eszperantó világkongresszus. Augusztus 17—18: A Mária Társulatok országos gyűlése az Irgalmas Nővérek székházában. Augusztus 17-én délután monstre népünnepély a Gtllért hegyen. Augusztus 18-án d. é. 9 árakor: Az Unió Clerí pro Missionibus nemzetközi gyűlése az Egyetemi templom­ban. Augusztus 18-án d. u. 5 órakor: Nemzetközi kato­likus női nap az Ünnepi Csarnokban. Augusztus 18-án este 8 órakor: Üdvözlő és ismer­kedési estély -az Ünnepi Csarnokban valamennyi kül­földi zarándok részvételével, amelyen minden nemzet képviselői felszólalnak. Augusztus 19-én reggel fél 9 árakor: A Pápai Le­gátus tábori miséje és áldásosztása a Vérmezőn, ahova úgy a külföldi, mint a vidéki zaráudokcsoportok es a fővárosi hivek felvonulnak. Délelőtt 10 órakor: A mise után eucharisztikus magyar népgyülés a Vérmezőn. Délelőtt fél 11 órakor németnyelvű eucharisztikus népgyülés a Városmajorban. Augusztus 18-án este a Beketow cirkuszban a „Nagy Misztérium“, melyet a Keleti Uj'.-ag társasutazá­sának résztvevői díjtalanul tekintenek meg. Augusztus 19-én d. e. 11 órakor: Nemzetközi eucharisztikus főgyülés az Ünnepi Csarnokban, ame­lyen felszólalnak gróf Apponyi Albert elnök, a Biboros Pápai Legátus, Bourne Westminstert biborosérsek, vit- rano palermói biborosérsek, Hlond poseni biborosérsek, Serédi biboros hercegprímás s valamennyi Budapesten tartózkodó külföldi egyházfejedelem részvételével. Augusztus 19-én d. u. 6 órakor: Krisztus király diadalutja a Dunán. Szentségei:- hajókörmenet a Felső- Margitsziget és az összekötő hid végpontokkal. A kö­zönség a folyam két partján helyezkedik el a rendező­ség által megállapított terv szerint. Az egyházi ünnepség befejezése után nagyszabású kivilágítás és tűzijáték. , Augusztus 20-án délben 1 órakor az országgyűlés Szent Imre ünnepe az Országház kupolacsarnokában. Délután 3 órakor: Internacionális katolikus le­génynap. , ' _ , . Augusztus 20-án d. u. sétahajózás a Dunán, utanua a Szént° Margit szigete megyünk. Augusztus 21-én d. e. 11 órakor : Mánakongregácios emléktábla leleplezése Budán. .. Délután fél 7 órákor: Nemzetközi Maria ünnepség az Ünnepi Csarnokban. . .... . , Augusztus 21—22: Nemzetközi katolikus pedagó­giai értekezlet. ...... , ,, Augusztus 21—22: Katolikus nemzetközi jogtudo­rok, publicisták, államférfiak értekezlete. ............ Augusztus 22: Máriakongregációk nemzetközi gyű- lései. Augusztus 22-én d. u. 6 órakor: Nemzetközi ka­tolikus irodalmi estély a pesti Vigadóban. Augusztus 21—23: Nemzetközi katolikus szociális napok. - - ^ , Augusztus 22-én reggel kirándulás a Sváb begyre. Augusztus 23-án indulunk Siófokra, este sétaha­józás, kivilágított, zenés gőzhajón a Balatonon, más­nap fürdés a Balatonban, este visszatérés Budapestre. Kiállítások: Régi egyházmüvészeti kiállítás as Iparművészeti Múzeumban, Képzőművészeti kiallú&s a Műcsarnokban, Történelmi kiállítás a Nemzeti Mú­zeumban, a Nemzeti Szalon kiállítása, a^ Isabella Há­ziipari Egylet kiállítása, Magyar iparművészeti és bá. ziipari kiállítás a Károlyi palotában. A Keleti TJjság társasutazásának résztvevői aug. 16-án a déli gyorssal utaznak Kolozsvárról a látta. kát- Néptszövetség kolozsvári tagozatának vezetésével. A társasutazásra a jelentkezés utolsó határideje aug. 9. Részvételi dij 1420 lej, mely összeghen a vasúti költ­ség Kolozsvár—Budapest és vissza útvonalra, az utl#-, vél és vizűm költségek foglaltatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents