Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-07 / 171. szám
3 TTII. ÉVF. in. SZÁM. fQ&ü&tfgfcMfe Nagyváradi Zsidó Fiuinternátus Oradea, Str. Delavrancea 17 (Ritook Zs. ti.) A nagyváradi társulati kereskedelmi, az Orth. Gimnázium és a zsidó Líceum igazgatóságaiktól ajánlva. Elsőrendű kóser ellátás. A növendékeknek szaktanárok által való előkészítése Minden iskolai és internátusi ügyben felvilágosítással szolgál az internátus igazgatója Szilágyi Adolf zsidó líceumi tanár. Prospektust kívánatra díjtalanul küldünk ■<> imiiiiMiiwiwiwiiwiiaiiişjcţiiiwmrniwiiiiiiiiiu.jijuj Aszékelynépet nemlehetbolsevista tüntetésekre félbarnáim A gyergyói népgyülés tanulságai — A Magyar Párt felvilágosító munkája a gazdasági nyomorúságról — Â nép intelligens ítélőképessége nyilatkozott meg azokkal szemben, kik a bankokat Isommunizálni szeretnék tulmagas kamatokat Igyekeztek élvezni e ezzel tették veszendővé a vagyonukat. Gyárfás Elemér hivatkozott r székely nép intelligenciájára, amire számit akkor, amikor a helyzet higgadt felismerését kell belátni. A gyergyói népgyülésen a székely nép intelligens ítélőképessége tényleg olyan fölényesen mutatkozott meg, hovy az állásfoglalás nem tévedt veszélyes utakra. Vigyázni kell a felelőtlen tagatokra Mert a magas kamat kétségtelenül súlyosan beteges állapotokat teremt, azonban a kamatuzsora elleni védekezésnek csak a célravezető és lehetséges nton lehet haladnia s nem lehet a felelősséget azokra hárítani, akik nem tehetnek róla. A bankeHenes izgató jelszavakkal dolgoztak Máramaroa- ban és Bukovinában a lelketlen agitátorok, ilyen, vagy ehe® hasonló megtévesztő jelszavak nem találhatnak tápot a székely nép között. Olyan kifaka- dás, amely a bankok elkommunizálását kívánta, nem találhat talajra a Székelyföldön. És nagyon jól tette a gyergyói magyarpárti vezetőség, hogy alkalmat adott a tlép felvilágosítására, mert nehány felelőtlen embernek a kiáltása Is messzire eljuthat s ez veszélyt jelent az egész vidék népére. (Kolozsvár, augusztus 5.) Az a népgyülés, amit Gyergyószenttniklóson a gazdasági válság súlyos nyomorairól tartottak, rendkívül figyelemre méltó tünete a mai állapotoknak. A nép teljesen tehetetlenül, áll: a magia megnyomorított helyzetében, segiteni is szeretne önmagán s a félrevezetési szándék könnyű talajra találhat. Gyergyóban a nép intelligenciájának belátóképessége felülemelkedett a sftíycnan veszélyes útra tévedhető áramlatok felett s a Magyar Párt maga vonulhatta fel a nép körében felgyülemlett elkeseredést, hogy minden akció helyes, hasznos irányba terelődjék. Ezekkel a problémákkal is foglalkozott a Magyar Párt központjában a közgazdasági szakosztály hétfői gyűlése, amelyen a szatmári közgazdasági kongresszust készítették elő. Többek között — különösen a vidéki pénzintézetekre vonatkoztatva — megállapították, hogy a betétesek magas kamatigényei ellen kell a bankoknak küzdelmet folytatni, mert amint a gyergyói gyűlésen is megállapítást nyert, a magas kamat a kihelyezett kölcsönök biztonságát is veszélyezteti. A helyes nton azért jutottak súlyos bajba, mert a bankjuk igazgatósága olyan eljárást követett, amilyent e gyűlés egyes elkeseredett szónokai követelnek a gyergyói pénzintézetektől. A kölcsönkéréseket nem bírálta meg elég szigorúan, nem vigyázott a követelésekre, magas kamatot fizetett a betéteseknek és nagy kamateDgcdmcuyc- két tett sok adósának. Három nyelvű volt a tömeg, amely három nyelven tombolt s jelen volt m izgatott tömeg soraiban Zelea Codreanu is. Három nyelven keltett e tömeghez beszélni s mégis sikerült meggyőzni arról, hogy, a nyugodt megfontolás az egyetlen mód, amelyen valamit megmenthetnek maguknak abból a vagyonból, amik után Amint tudvalevő dolog, a máramarosi és bukovi. nai bankeHenes agit.áeiók hire, a nem fizetünk kiáltások messzi nyugatra is elhallatszottak és a külföldi tőke erre azt mondta, hogy olyan országba nem hozza ,a pénzét, ahol a paraszthitel ilyen bizonytalanságának a tünetei látszanak. A székelyföldi egyes vidékekről nem szabad engedni, hogy a gazdasági tényezők üyea bizonyítványokat állítsanak ki, mert a gazdasági élet összekötő szálait könnyen megszakítják azok, akik osak nyugodtan dolgozni akaró néppel tartanak fenn összeköttetést. Hogy a székely népet nem lehet bolsevista tüntetésekre felhasználni, azt mutatták meg a gyergyói gyűlés egyhangúlag hozott határozatai. Súlyos incidenseket okozott a túlfűtött sovinizmus a kolozs- megyei Fejérd községben Botokkal, kapákkal felfegyverkezett románok megtámadtak és agyba- főbe vertek több magyar embert — Megbomlott a Sala békéje A (székelyföldi hitelviszonyoknak kimerítő ismertetését és az adatok rendkívül érdekes és értékes feldolgozását adja Gyárfás Elemér dr. szenátor, a bank- szindikatus elnöke a Keleti Újság nyilvánossága számára abban a cikkében, amit mai számunkban közlünk. Ennek a tanulmánynak a lényegét ismertette vasárnap a gyergyószentmiklósi népgyülésen tartott beszédében. Sok, igen értékes megállapítás között kimutatja, bogy a székelyföldi pénzintézetek nem visznek be idegen pénzt, hanem csak az ottani betétesek pénzét forgatják. A gyűlésen ugyanis Makkay Domokos azt mondotta el, hogy a gyergyói Gazdasági Egyesület csak összegyűjtötte a nép körében megindult akciókat, hogy bevigye a Magyar Pártba, de a javaslatokért és itt-ott elhangzott határozatokért semmi felelősséget nem vállal. Azután ez akciók vezetői részéről hangzottak el olyan kifakadások, melyek szenvedélyesebb mozgalmak indítását követelték. A Magyar Párt helyi vezetői terelték helyes irányba ezeket a kifakadásokat. Török Ferenc plébános volt a gyűlésnek az elnöke, Gereöffy Csanád a köz- igazgatás súlyának a polgárságra igazságtalan ráne. hezedését világította meg. Aztán a parlament csikmc- gyei magyar tagjai, Gyárfás Elemér, szenátor. Wilier József dr. és László Dezső dr. képviselők magyarázták aseg, hogy miért jutott a nép ilyen súlyos körülmények közé s miijen irányból várhatja a javulást. Wilier József rámutatott arra, hogy ha kommunista-iz'i akciók indulnak, azok veszélyeztetik a helyzetjavulás lehetőségeit. Gaál Alajos dr. tagozati ügyvezető foglalta össze a megállapításokat s határozati javaslatában, amit a gyűlés végén egyhangúlag fogadtak el, a következő teendőket jelölte meg: Tiltakozás az adó- nyuzá» ellen, hathatós lépések megtétele a közigazgatási (sérelmek miatt, küzdelem a magas kamat ellen s bírósági eljárás indítása a kamatuzsora kirivó eseteiben. A betétesek is lehetnek hajban Érdekesen kezdette meg Gyárfás Elemér a beszédét. Azt möndotta, hogy pontosan hét hónappal ezelőtt vett részt egy olyan gyűlésen, amelyen hasonló szenvedély, elkeseredés tört ki az emberekből. Csakhogy ez a gyűlés bankbetéteseknek volt a gyűlése s nem a ka. mat magassága miatt voltak elkseredettek. Az összeroppant medgyesi pénzintézet betétesei voltak, akik inég nagyobb termet töltöttek meg zsúfolásig, mint amekkora e gyergyói gjdilésterem. Nagyobb volt az a tüoieg és sokkal elkeseredettebb is. Azok az emberek (Fejcrd, augusztus 5.) A legnagyobb békességben élt a románság és a magyarság Erdélyben. A nép józan és bölcs viselkedését és éleslátását ritkán tudták megzavarni lelkiismeretlen agitátorok, vagy a politika. Az ilyenkor támadt, incidensek is lokális jelentőségűek voltak. Az ország konszolidációja, belső békéje függ tőle, hogy az illetékes tényezők a népek közötti harmóniát megőrizzék, ápolják és a legszigorúbban lépjenek fel a/, olyan felelőtlen és meggondolatlan elemek ellen, akik ezt veszélyeztetik. Az utóbbi idők eseményei egyáltalán nem kedveznek ennek a sok százados belső békességnek. A fajgyűlölet kirívóbb ellentéteit sikerült a falvakban elkerülni. Annál sajnálatosabb, hogy ha szpo- raclikusan is, történnek incidensek, melyek egyes helyeken a lakosság békéjét feldúlták. Az antiszemita kilengések vezették be ezeket a békebontó eseteket. Idáig azonban nem hallottunk róla, hogy a magyarság és a román nép között súlyosabb ellentétekre került volna a sor. A kolozsmegyoi Fejérd község az első, «ahol a két nép közötti béke megbomlott és súlyos fettlegességekre került a sor. Mintegy három héttel ezelőtt váratlanul egy korcsmái verekedés indította el a gyűlölködést. A mintegy 2500 lakosú község liat- száz magyar lelket számlál. A többségben lévő román lakosság és a magyarok között mindeddig barátságos egyetértés uralkodott. Egyik vasárnap azonban néhány magyar legény a község korcsmájában * borozhatott, amikor váratlanul berontott hat román gazda és szó nélkül rátámadt a legényekre. Ütötték-veiték, ahogy tudták őket. A csendőrség azonnal meg is indította a vizsgálatot, amely megállapította, hogy a verekedésnek egy jelentéktelen kicsiség volt az oka. Mindenki azt remélte, hogy a félreértés hullámai elsimulnak és békesség tér vissza a falu lakói közé. De nem igy történt.^ Néhány nappal az előbbi összetűzés után ismét parázs verekedés szintere volt a különben csendes falu. A támadók ezúttal is a román lakosság köréből kerültek ki, akik mintegy negyvenen botokkal, kapákkal támadtak rá az egyik korcsmában iddogáló magyarokra, akiket agyba-főbe vertek. A második támadásnak már súlyos sebesül tjei is vannak. Kalló Mihály, Hadnagy János fejérdi gazdákat alaposan helybenhagyták, de komoly sérüléseket szenvedett több asszony is. A magyar lakosság a legnagyobb türelemmel viseli el a méltatlan támadásokat, mert azt reméli, hogy békés magatartásával sikerül a régi barátságos állapotot visszaállítania. Ez a reménykedés azonban korainak bizonyult, mert azóta is alig múlik el nap kisebb-nagyobb incidensek nélkül. Az esti sötétségben, hol egyik, hol másik magyar házra zudul kőzápor. Az utcán járókat megtámadják és bántalmazzák, A csendőrség több ízben tartott vizsgálatot, a falu román lelkésze és tanítója is igyekszik lecsendesiteni a felzaklatott kedélyeket, a békítő munkának azonban eddigelő vajmi kevés az eredménye. A bujtogatókat nem sikerült kinyomozni és ártalmatlanná tenni. Amig ez meg nem történik, a falu békéje komoly veszedelemben forog. A mai ideges atmoszférában sürgős és erélyes intézkedést követelünk a hatóságoktól. A falu békéjének megbontóit meg kell akadályozni abban, hogy felforgató munkájukat tovább folytathassák, az illetékes hatóságok tegyék meg a kellő intézkedéseket addig, amig nem késő.
