Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-06 / 170. szám
id ternii rm. »ff. aw. szilt. ÂS orosz teregaidasái Kritikája Irta s PI&ftmRT IZSÓ, a Sodronyipar Rt. in. vezérigazgatója Vie? Wähltet ihr die Tugend und den gehobenen Busen und seht zugleich schell nach den Vorteilen der Unbedenklichen? — Aber mit der Tugend verzichtet man auf „Vorteile". Nietzsche: Götzcndämmerung. (Kolozsvár, augusztus 4.) A szocialisták egyre sűrűbben hangoztatják, hagy a nagy tömörülésre, szindi- káliíáláiára irányuló tendenciák (I. G. Farbenindufetrie, a német Slahl-Verband, a pctróleumkoncernek) előkészítői egy nagy nacionalizálási processzusnak, a mamut- organizáció közkezelésbe történő átvételének. Ebben bi zik nyilvánváloan a szovjet is, mikor átveszi a kapita lista rend egész terminológiáját és látszólag módszerét is. Ha Krischanowski kijelenti, hogy „ami most szemünk effett lejátszódik, az távolról sem szocializmus még, ha nem csak átmeneti periódus", — akkor nem lehet más érzésünk, minthogy az nem szocializmus „már" (és nem még"), — hanem a kapitalista rendbe való menekülés. Az a gazdasági (és társadalmi) rend, amely elismeri, hogy ,,az áru- cs piacviszonyok nemzetközi nyelve s pénz", amely trösztösitésre törekszik, tőkéket gyűjt eb kamatokkal számol, a tőkéket nyilván jövedelmező ségük szempontjából évröl-évre újraértékeli, semmiben sein marad el a kapitalistarend3zcrtöl, még akkor sem hogyha „nyereség" vagy „profit" helyett, azt Írja, hogy „tiszta felesleg", — de még akkor sem, hogyha a líimu tfet&s így feit, mint a „szovjet iparának rentabilitási normái" Krischanowski szerint 444 így p. o. 1928-ban a déloroszországi üzemek gőzkazánja közül, a tüzfelületeket alapul véve 8.2% volt 10 évnél kevesebb ideig használatban 10—15 éve 16—20 „ 21—25 „ 26—30 „ 30 évnél is hosszabb idő Hogy mit jelent ez az szempontjából, hogy az egyébként is 8.4% 7.2% 18.8% 46.5% 10.9% nálatban. — óta volt hasz- üzembiztonság fegyelmezetlen munkásság felügyelete és kezelése mellett a kasánok több mint 57%-a a 25 éves használati Időt meghaladta, arról üzemi ember előtt nem kell szót vesztegetni. Hasonló lehetett a helyzet egyebütt is, mert az 1927/28. üzemi esztendőben a Jugosthal-Trust Siemens-Martin üzemeiben az üzemszünetek mértéke átlagban 29.55%-ra rúgott, ami még haladásszámba ment az előző évi 32.18%-kal szemben. Még a hengerművekben is 23.7% illetve 24.3% volt a kényszerszünetek mérve, ami a gépiberendezés egészen abnormális leromlását igazolja. A mezőgazdasági gépek Burg szerint, a békebeli termelésnek kétszeresét érték el, de állítólag olyan in- feriórus minőségűek (a fentvázolt okokon kívül főleg kellő tapasztalat hijján való helytelen konstrukciójuk miatt), hogy a parasztság nagy része megtagadja azok átvételét. Jellemzők a Burg által idézett sorok az „Ekono- mitscheskaja Shisn" 1928 okt. 11. számából, amely a termelés és minőség inferiórltásának okát keresi. A felszerelés rossz állapota, az üzemanyagok rossz minősége,... a ki nem elégitö felügyelet... fölösszámu munkást kell tartani a tömeges távolmaradások miatt... az emiatt tartani kényszerült tartalékmunkások elrontják a gépeket, szerszámokat... munkaidő alatt dams-t játszanak, vagy politizálnak a „vörös-sarokban" (Lenin képének szentelve). — Ermanski is kénytelen erre a körülményre vissza-visszatérni: „Szemébe kell nézni az igazságnak és megváltani, hogy az előkészítő osztályon még nem jutottunk túl." Össztőke minden év végén újraértékelve Termelés, eladási áron 1913/ 4125 5316 1923/24 7658 4063 1924/25 8098 6109 1925/26 9355 8918 1928/27 10323 10154 1927/28 11704 11037 és ae évi forgalom kisebb, mint az évről-évre újraértékelt, vagyis nagyrészben felértékeléssel gyarapítóit töke, míg ismert normáink szerint az alaptőkét legalább Mrom-négyszer kell egy évben megforgatni. A kapitalista világrendre emlékeztet az is, hogy az egyenes adók 48%-ra rúgnak és az indirekt adók 32%-ra, mindamellett, hogy a jövedelmek ott tényleg kiegyensúlyozottabbak, mint p. o. a többi európai államban. — és hogy az állami apparátus fenntartása, ka- tónaság és milícia 1927/28-ban 1,281.7 millió rubelt igényelt. ugyanakkor amikor csak 349.6 millió rubel jutott szociális és kulturális célokra. (1923/24-ben még sokkal kedvezőtlenebb volt ez az arányszám.) Â szovjetnek kapitalista rendbe való menekülése kötelességünkké teszi, hogy a mai gazdasági rend szemszögéből vizsgáljuk a termelési és fejlődési viszonyokat és lehetőségeket, a számszerű adatokon kivül, a Kri- échánowski beszámolójában el nem mondott körülményeket is, amelyek a helyzet helyes megítéléséhez elengedhetetlenül szükségesek. Ing. W. A. Burg (Russland Eisen schaffende und Eisen verarbeitende Industrie im Wirtschaftsjahr 1927/28.) elszomorító képét adja az üzembehelyezett gyárak belső berendezésének. Oroszországban több mint 2 millió a munkanélküliek száma Trotzkij, szovjet-hazájának Coriolanusa meg kimó- Ictlencbbül tárja fel a helyzetet: „A munkanap ritkán maradt 10 órán alul. A legtöbb esetben szinte határtalan... <42. lap.) Az ipar lassú fejlődése sehol sem mutat olyan egészségtelen állapotot, mint éppen a munkanélküliségben, mely az ipari proletariátus legerősebb sorait is megbontotta. A hivatalosan megállapított munkanélküliek száma 1927 áprilisban 1,478.000, a valódi száma pedig 2 millió volt... Ami azt jelentette, hogy 1931 végével a munkanélküli férfiak és nők száma a 3 milliót is meg fogja haladni." — (43. lap.) „Az üzemek vezetése leromlott, a hivatalos szervek egyre jobban törekszenek arra, hogy határtalan uralmukat még jobban érvényre juttassák... az üzemi megbeszélések elvesztették minden jelentőségüket..." (44. lap.) „Az üzemi tanácsok delegáltjai a legtöbb esetben olyanok, akiknek az iparral semmi kapcsolatuk nincsen..." (44. lap.) „A piacra vetett termelvények összértéke 1925/26-han még csak 64%-át érte el a háboruelöttinek, az exportált mennyiség még csak 24%-át..." (55. lap.) „Az ötéves terv 1931-re az ipari cikkek árának másfélszeresét Ígéri elérni és a nem-ipari munkások normálbérét (tehát nem reálbérét) 33%-kal Ígéri felemelni...“ (Tehát reálbérek még mindig mélyen alatta állanak majd a háboruelőt- tinek.) (70. lap.) A vudka állami eladásának következményeiről: „A munkaszüneti napok számának emelkedése, hanyag munkaelvégzés, rossz termelvények, törött gépek, gyakori üzemszerencsétlenség, tűzvészek, veszekedések, sértések. Csupa olyan kár. mely évenkint többszázmillió rubelre becsülhető..." (78. lap.) Ha mindezeket akceptáljuk, akkor hitelt kellene adnunk a düsseldorfi Bergwerkszeitung legutóbb megjelent és szinte hihetetlennek hangzó híradásának, hogy a mezőgazdasági termelés mechanizálása hihetetlen mértékben ment vissza a háboruelőttihez képest és 1926/27-bcn már csak 30%-át ért el, mely a kulakokkal szemben kiélezett viszony következtében egy millió- számra menő munkanélküli tömeget fog a városokba önteni, mielőtt /hég az industrializálási processzus a munkanélküliek mai tömegét felszívhatná. Ez a magyarázata annak, hogy miért termel a szovjet burkolt kapitalista rendszere, mindamellett, hogy jóformán összes üzemeik teljes kapacitásuk kihasználásával dolgozhatnak anélkül, hogy olyan horribilis közterheket viselnének (azokat a „termelési feleslegből" számítják), anélkül, hogy üzemeket kelljen megvásárolni és leállítani a túltermelés megakadályoZürich Valutapiac 1930. augusztus 4. 1 Kolozsvár ^ Zürich Berlin Bukarest Budapest Bécs 1 Prága Löndon K . ... **. .r: nyitás. zárjáé utó • 'M Zürich Newyork London LáriS Milánó Prága Budapest Belgrad Bukarest í pées; ( , Bértiú r 51450 250675 202450 2985 152550 9026 91250 306 727650 12302 51450 250650 202475 2695 1526 9026 91275 206 7277 123 81315 4184 20375 1647 21925 12403 7337 249 59165 3267 168 817 661 882 49850 2948 299 2350 4015 1107875 570 2776875 2243 2985 169075 101150 33975 806175 13630 13740 70720 344525 278150 3703 2097125 125475 125475 42150 16899 655475 3372 164275 13272 17666 591650 5984 2CC9 /J76975 806 75 25068 43719 12281 9299 16430 2757 818 34802 20368 3275 ij 16850 f 819 666 1 886 á 5 p 2955 f: 2 I 2382 l < 4025 y ' Száz lej árfolyama: Zürichben 306 Londonban 818 Budapesten 339V--------------- f EL zására és a racionalizálás érdekében (mint a német acélszindikátusnak), anélkül, hogy szabadalmakat kellene megvásárolnak, anélkül, hogy rakoncátlan versenytársak ellen kellene védekezniük és a külföld dumpingje ellen kétségbeesett erővesztő harcot folytatni, — mindamellett, hogy az érc és kokszolható szén több ott, mint bármely más európai országban — éa mindamellett, hogy magasabb szempont szerint összefogott, magasabb termelési rendszer részesei, 1927 október l.én az öntöttvas ára volt: ab Middlesbrough tonnánként 31.19 rubel, fob. Newyork tonnánként 38.29 rubel, ab Moskau tonnánként 63.— rubel/ a rudvas ára ugyanakkor ab Middlesbrough tonnánként 70.99 rabéi, ab Düsseldorf tonnánként 59,07 rabol, ab Moskau tonnánként 127.— rubel; a í'ehérbádog (ónozott lemez) ab London tonnánként 17.62 rabéi, ab Moskau tonnánként 39.99 rubel; Zárt gazdasági területen, amelynek kolosssáll* szárazföldi fuvarja az amúgy is respektábilis vámvédelemnél radikálisabb védelmet nyújt, lehetőnek tartjuk e magas termelési költségeknek a vevőkre való áthárítását, mindaddig, atnig a szükséglet a termelést meghaladja. Jelenleg Oroszországban még nagy az áruéhség és az fog maradni a mai nagy kereslet kielégítése után is, mert a felfokozott termelés újabb szükségletet teremt; a felfokozott termelés azonban legelsösorban gépekben és felszerelésekben teremt szükségletet, amelyek nem lehetnek drágábbak, mint külföldi versenytársak (országok) ilyennemü berendezései, mert különben il- luzóriussá teszik a tervezett racionalizálást vagy további kiépítését, mintahogy ez okból egyetlen európai ország sem volt képes az amerikai tempót átvenni, mmmmm Erdélyi Leszámítoló j és Pénzváltóbank 1 Részvénytársaság CLUJ, Piaţa Unirii (Főtéri 29. Sánfffy palota# Foglalkozik a banküzlet összes ágaival-•>zElőnyös feltételek mell®tl £ kölcsönt nyújt * belterületen fekvő városi hasakra í h bekebelezés melleit 1
