Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-06 / 170. szám
mi. »rj\ m. Mm.ta „Zajtalanul elsüllyesztik a Népszövetségen a kisebbségi panaszokat“ — jelentette ki éjszakai előadásában Gilbert Murray, a világhírű angol Író A Szellemi Együttműködés Főbizottságának elnöke, Anglia egykori hivatalos genfi delegátusa azt a feítíméstkeliő vallomást lette a Nép- szövetségen, hogy a kisebbségi kérdéshez azért nem mernek hozzányúlni a tanácstagok, mert ez „rossz vért szülne“ — Mit kockáztatna Svájc egy népszavazás elrendelésével ? - LeiordsítatjaaviiágnyeÍvekrea magyar irodalom remekműveit a Szellemi Együttműködés Főbizottsága magyar (Genf. A Keleti Újság állandó svájci munkatársától.) Az elmúlt este 9 órai kezdettel Gilbert Murray, az oxfordi egyetem világhírű tanára, a Szellemi Együttműködés Főbizottságának elnöke, a genfi nyári egyetemi kurzusok folyamán, a Népszövetség főtitkársági palotájának nagytanácstermében, ott, ahol a Népszövetség tanácsa ülésezik, nagyszámú hallgatóság előtt előadást tartott a kisebbségi kérdésről. A bölcs nyugalom hangján, nem élesség nélkül birálta a Népszövetség eljárását a kisebbségi kérdés kezelése körül. Előadásában mindenekelőtt azt a meggyőződését juttatta kifejezésre, hogy 4 a kisebbségek, ha respektálja jogaikat, az állam, nem jelentenek országaikra veszedelmet, de robbanó anyagként hatnak, ha elnyomják őket. Leghelyesebbnek tartaná Murray, ha állandó kisebbségi bizottságot szerveznének es hibáztatta a Népszövetségen uralkodó rendszert, hogy a Tanács tagjaiból alkotott Hármas Bizottságok kezelik a kisebbségi beadványokat. A japán nagykövet lelki ismerete .— Ezek a beadványok _ mondja a Szellemi Együttműködés Főbizottságának elnöke _ zajtalanul elsülyednek és azoknak jóformán semmiféle következménye nincs. Nézete szerint az a diplomata tanácstag, aki a Hármas Bizottság élén áll, például egy japán nagykövet, hamarabb lesz hajlandó az ügyet nem egészen lelkiismeretesen félretenni, csakhogy neki, vagy országának ne legyen abból kellemetlensége. Köztudomású ugyanis, — monda hogy a diplomatáknak ez a főcéljuk: Csak semmi baj, csak semmi zaj, csak semmi kellemetlenség! Elmondta az oxfordi egyetem hires tanára, aki 1922-ben maga is hivatalos delegátusa volt Angliának a Népszövetség közgyűlésén, hogy a Tanácsnál; mind a 14 tagja folyton azt szokta hangoztatni egymás között ..csak semmi kisebbségi kérdés, mivel ez rossz • vért szül a Tanácsban.“ ' Hát nem kisebb baj, ha a Tanács 14 tagja között keletkezik némi konfliktus, mintha 40 milliónyi kisebbségi népet elnyomnak Európában és az forrong ? 1 Az előadó feszülten figyelő nagyszámú nemzetközi hallgatóságát figyelmeztette a rettentő háborús veszedelemre, amely idővel a kisebbségek elnyomásából keletkezhetnék. Elmondja, hogy Anglia Wales nevű tartományának saját nyelve és szokásai vannak, amelyeket Anglia teljes mértékben respektál. A XIV. században küzdelmek voltak az angol többség és a walesi kisebbség között. Ez a viszály úgy szűnt meg, hogy már akkor, tehát (Î00 évvel ezelőtt kiküldtek egy tizenkét tagú bizottságot, amelynek hat angol és 6 walesi tagja volt. A bizottság tagjai megismerkedtek egymással, ösz- szebarátkoztak és megértéssel, harmonikusan kezelték a kisebbségi problémát. ■ Miért nincs Amerikában kisebbségi kérdés Fölveti Murray a kérdést, nem volna-e lehetséges ma is bevezetni ilyen békéltető bizottságokat, ott, ahol a kisebbségekkel sok a baj. E bizottság tagjainak fele helyi kisebbségi képviselőkből állana. A rendkívüli tetszéssel fogadott angol nyelven folyó előadás után, amely a különösen amerikaiakból álló nagyszámú hallgatóságot láthatóan im- presszionálta, meglepő hozzászólások következtek. A hallgatóság közül szólásra emelkedett egy amerikai férfi és kérdést intézett Mürray-hez aziránt, miért van Európában és miért nincs Amerikában kisebbségi kérdés, és miképpen van az, hogy Amerikában minden beolvad a többségbe, Európában pedig nem. Gondolkodás nélkül igy felelt az ősz tudós: — Aki Amerikába megy _ önszántából vándorol ki, kisebbséggé azonban nem önszántukból válnak az emberek. A hallgatóság egy másik tagja ekkor angolul a következő kérdést intézte az előadóhoz: — Minthogy az európai kisebbségek nagyrésze a lakosság megkérdezése nélkül csatoltatok ahhoz az államalakulathoz, amelyhez ma tartozik, nem volna-e célszerű szóhoz juttatni ezt a lakosságot, vájjon óhajtanak-e vagy sem megmaradni az alatt a szuverenitás alatt, amely alá a né- pék önrendelkezési jogának figyelmen kívül hagyásával. juttatták őket? •Hozzáfűzte a felszólaló, hogy például Svájcban mitsem kockáztatna az állam, ha Genfet, Zürichet, vagy Luganót megkérdeznék, hogy továbbra is, Svájc szuveréhitása alatt' óMjt-é maradni? 1 Valamikor egy iró _folytatta'tovább a felszólaló, • _ akitől megkérdeztük, hogy olvasta-e Goethe müveit, azt felelte: ..Sohasem olvastam semmi! Goethétől, de olyan jól el tudom képzelni- hogy.mit is írhatott.“ Azért említi ezt a példát, mert némely ország elkapcsolt részei: lakóitól is Hasonló; jogcímén tagadták meg a népszavazást, níoiidván; Felesleges v népszavazás, hisz‘olyan jól cl tudjuk ^ képzelni, hogy miként szavaznának 1 Végül' azt kérdezte -a fölszólaló Gilbert Murray-tŐT, vájjon most, midőn Európa, államainak egyeVül^db a közérdeklődés napirendjén, nem róla: a e célszerű előbb .népszavazások utján rendezni Európa státusát, hegy azután nyílt szívvel és őszintén tárulhassanak egy nagy egyesülésben Európa államai? A tudós előadót kissé zavarba hozta a kérdés. Rövid gondolkodás után,így felelt: ’ „Némely helyengongom-,-tényleg felesleges volna a népszavazás, máshol pedig szükséges lenne, de ez sajnos, ma kcres/.tiirvih&tetlen.“ Murray kiváncsi a magyar irodalomra A nagyszámú hallgatóság a vitába beledobott kérdések " anyagában elmerülve, a késő éjszakai órákban hagyta el a Népszövetség épületét. Ma. alkalmam volt elbeszélgetni GilbertteL, A finom angol professzor a Szellemi Együ' - működés Főbizottságában elnököl, amelynek töWTT tagjai Paul Painlevé, Franciaország volt miniszter- elnöke, Madame Curie, a rádium feltalálója, a nagy Einstein, a szellemes Titulescu, a kimért de Reynold Gonzague szintén Genf ben tartózkodnak azülé sezések alkalmából. Minthogy Gilbert Murray, a világpolitika helyzetének egészségesebb alapokra való fektetéséről „The ordeal of this generation the war, the Lcage et the futur“ cimen a közelmúltban fehünéstkeltő munkát irt, megkérdeztem a tudós professzort, miképpen > vélekedik a magyar nép problémáiról? — Gondosan tanulmányoztam a magyar kérdést, és bár szimpátiámról biztosíthatom Ont a magyar faj és. annak jövőbeni érvényesülése iránt, ki kell jelentenem, hogy a területi status esetleges megváltoztatásáról nem lehet,másként beszélni, mint későbbi közös megegyezés alapján. — A magyar kisebbségek javára azonban sokat javult már a hangulat és részben ez a körülmény is hozzájárult tegnap esti előadásom megtartásához. Angliában is úgy találják már, hogy az a fensőbbséges öntudat, amellyel ez a történelmi feladatokra hivatott nemzet a harmadrendű polgár hálátlan szerepkörét vállalja, elegendő bizonyíték arra, hogy a magyar nemzet nem ismer más fegyvert, csak a szeretet és a bölcsesség fegyverét. így a magyar kisebbség el is fogja érni igazát, ha meg nem, akkor még mindig rendelkezésükre áll egy eszköz: az igazság folytonos hangoztatása, amely végül is az uj uralom alatt élő magyar nemzet javára fogja hangolni a világ közhangulatát. Ezután kijelentette a kiváló iró, hogy a Szellemi Együttműködés Főbizottsága foglalkozott azzal- a kérdéssel, hogy miképpen .lehetne a kisebb országok irodalmát, amelynek nyelve, mint például a magyar, nem világnyelv,. Genf bői irányított akció réven megfelelő fordítások segítségével lefordítani világnyelvekre? A kis népek irodalmi remekműveinek lefordítására előkészületeket is tett már a Szellemi Együttműködés Főbizottsága. Végűl is igy búcsúzik a legnagyobb angol humanista: „ ,.É-n is szeretném már angolul olvasni a magyar irodalmat!“ Scidner Imre Tokarékoskedjék! Biztosit- son óz erdélyi magyar egyházak hiztositöintézeténél, a MINERVA BIZTOSIT O-nál l Kérjen ajánlatot! Olcsó díjszabás. Kedvező fizetési feltételek! A Ml SERVA BIZTOSÍTÓ RT. címe: Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (volt Ferencz József u<) 37. szám: telefon 12-57 Útlevél (.vizűm utazhatlk !P©strfiB ha. jelentkezik a Római Katholikus Népszövetség — Kolozsvár — Szent Péteri és vidéke tagozatának társaskirándulásár a és zarándokújára. Indulás augusztus 16-án Kolozsvárról a déli gyorsvonattal ííülöss vasúti koesikfeim. A kiránduláson nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül mindenki részt vehet. Jelentkezni leket augusztus 9.-ig a „Keleti Ujjságfií utazási irodafánál TTrî7?ŢrâT>îŢtŢî7fif>»iiirii?!rit?6<i»ţ?!i??iîi»^rir|î[|rţ?|î|?|i|i<î*MMî|iii ííiím
