Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-06 / 170. szám
6 XIII. É7F. 170. SZÁM. KAPHATÓ: A DROGUERIA,GYÓGYSZERTÁR ÉS ILLVTóaERTÁRAKBAN NagybaniJerakati|B.ucureştit.; Str. Plantelor,26. HareSu kolozsvári nyilatkozása mesnyustatia a bukaresti sajtét (Bukarest, augusztus 4.) A bukaresti lapok élénken kommentálják Maniu miniszterelnöknek a kolozsvári Patria cimü kormánypárti félhivatalosban megjelent nyilatkozatát, amely szerint a kormány az uralkodó teljes bizalmát élvezi és hogy energikusan mindent meg fog tenni a személyes vagyonbiztonság megőrzése végett. A Lupta reámutat arra, hogy ez a nyilatkozat idejében jött s előreláthatólag megszünteti azokat a támadásokat, amelyeket a sajtó egy része (Nagyvárad, augusztus 4.) A kolozsvári Pátria-ban 6ulyosan támadó cikk jelent meg a biliarmegyei Magyar Párt elnökségének két tagja, Kotzó Jenő dr. elnök és Kövér Gusztáv egyik alelnök ellen. A támadás nemcsak súlyos, de olyan hangon ir e két vezetőférfiu- ról, amilyenre nem is érdemes jelzőket keresni. A tendencia nyilvánvaló: a megyei tanácsban Kotzó Jenő és Kövér Gusztáv állhatatosan tartották s tartják a magyar kisebbségi álláspontot. A nagyváradi városi tanácsban pedig a Lázár Aurél politikai morálja a legszemérmetlenebbül vitte keresztül a paktumszogést e amint ismeretes, hiába választották meg kétharmad Vaida belügyminiszter ellen hangoztat. Az Adevărul ezzel kapcsolatban birálja azokat a sajtóhangokat, amelyek a politikai pártoknak egyidőre az állam életéből való kikapcsolását hangoztatták. Megállapítja, hogy mivel a pártok a leghatározottabban ellene vannak minden ilyen kombinációnak, kizártnak tekinthető az, hogy nálunk akár katonai, akár polgári diktatúra lehetősége felmerüljön. szótöbbséggel a magyar helyettes polgármestert, a kormánnyal keresztüthuzatták ezt a választást és egyszerűen kineveztették az ő jelöltjüket. Most azt hiszik, hogy meg tudják felemlíteni a Magyar Párt vezetőit és az ijesztésnek terrorisztikus eszközeihez nyúlnak. E terroreszközök közé tai'tozik a Pátria nagyváradi cikke is. Állításaival könnyű leszámolni, mert igen egyszerűen, áttetszőek. Kotzó Jenő és Kövér Gusztáv a megyei tanácsnak választott tagjai s Kotzó dr. tagja a tanácsválasztmánynak is. Ez alapon a törvény szerint nekik napidijra van igényük minden gyűlés után, amin részt vesznek. Kotzó'Jenő dr., aki Kágya községben birtokos és ott van állandó lakása, bútorozott szobát bérel Nagyváradon, hogy a megyei választmányi tagsággal járó teendőket is végezhesse a általában, hogy Nagyváradról ne kelljen minden naif hazamennie. Kövér Gusztáv talpasi birtokos és lakos, akinek háza van Nagyváradon és abban lakást tart fenn magának. Mivel Nagyváradon a Magyar Szó cimü lap mögött is ő áll, dolgai huzamos időn át nagyváradi tartózkodásra szorítják. Most a Patria azt írja, hogy úgy Kotzó, mint Kövér Gusztáv illetéktelenek a napidij felvételére, mert nagyváradi lakosok.' Ezt azonban olyan hangú cikkben irja meg, amelynek cime: „A Magyar Párt tyuktolva- jai“ . . . stb. Azok a kifejezések, amikkel tele van a cikk s e® a cím1, illenek azokra, akik naponként lopják az állam pénzét, zsarolják a polgárokat, de akikről igen-igen ritkán ir a Patria. Semmiesetre sem érintheti ezeket az önzetlenül dolgozó magyarpárti vezetőembereket. Vagy jár nekik napidij s akkor balgaság volna fel nem venniök, vagy nem jár és akkor minek fizetik ki. Ebben az esetben is például Kövér Gusztáv nem a maga számára veszi fel ezeket a napidijakat, hanem a pártjának bocsátja rendelkezésére. Eddig összesen három ülést tartottak s e három négyszáz lejes napidij döntötte gazdasági válságba az államot s az országot. Kotzó Jenő dr. mint az állandó választmány tagja, végzett munkájáért vette és veszi fel a napidijakat. Hol van még az országban olyan megyetanácsi választmányi tag, aki nem veszi fel a maga járandóságát, amit neki kiutalnak. Ha a Patria és a nagyváradi paktumszegők csak ebben a napidij'ban keresik az ország panamáit, csalásait, lopásait, akkor nagyon nevetséges utón járnak és a közönség nem veszi komolyan sem a támadást, sem a jelzőt. A Magyar Párt meg tisztában van azzal, hogy ki milyen címen vesz fel járandóságot a vezetői közül. Egészen nyugodt lehet, hogy itt puritán alapon kezelik és ítélik jneg aa ügyeket. És ilyen eszközök nem érik el sem a megtévesztést, sem a megijeszt&t. Szildgxmepe Tiltakozott a megseszövetségbe való belépés ellen (Zilah, augusztus 4.) Szilágymegye tanácsa a mult bét végén tartott ülésében olyan határozatot hozott, amely egyfelől jó figyelmeztetés a kormánynak, másfelől precedensül szolgálhat a többi erdélyi vármegyék számára. A tanácsülésre a prefektus hiába vitette be azt a javaslatot, amely Szilágymegyének; a megyeszövetségbe való belépését inditvá- n.yozta. A törvény ugyanis megyeszövetség címet adta az úgynevezett tartományi, közigazgatási alakulatnak, amibe a megyék a saját elhatározásuk alapján lépnek be, de ha a tartomány megyéinek nagy többsége az alakulást elhatározza, akkor minden megye köteles belépni. A belépés azt jelenti, hogy a megye nem rendelkezik, igen sok tekintetben, önmaga felett és az általános költségvetésnek a terheit viseli. A zilahi megyetanácsi ülésen Jósika János báró képviselő szólalt fel az indítvány ellen. Kimutatta, hogy a törvény szerint a megyének a szövetség számára kell átengednie, ha belép, annak az összegnek a felét, amit állami hozzájárulásképpen kap. Ez évente nyolcmilliójába kerül Szilágymegyének, amit a súlyos gazdasági viszonyok között nem nélkülözhet, ha ezt az összeget elveszíti, a polgárságtól kellene a hiányt felhajtani. Különben sem lehet tudni, hogy milyen terhek szakadnak még a megyére ezen felül a szövetségi tagságból. Az önkormányzati jogokból a megye csak vészit az úgynevezett szövetség kebelében és más megyék képviselőiből álló testületnek -a rendelkezését ismeri el maga felett. Az elnök, amikor a szavazást elrendelte, a hivatalos álláspont képviselőit nagy meglepetés érte. Huszonöt szavazattal, öt ellen, leszavazták a szövetségbe belépésre vonatkozó hivatalos inditványt. Mindössze ötön szavaztak mellette, akik nem mertek s nem akartak a hivatalos-kívánságnak ellentmondani. A Jósika János képviselő indítványát mondhatni majdnem egyhangúlag tette magáévá Szilágymegye. Ha a többi megyékben is meggondolják, hogy mit jelent a megyei önkormányzat számára a szövetség, akkor nehézségekbe ütközik a megalakulás. —• Swereimi bánatában leugrott az emeletről. Párizsból jelentik: Sete város közelében egy uzerelme3 pilóta repülőgépéről kedvese lakása közelében, mintegy 100 méter magasról leugrott és holtra zúzta magát. Zsebében búcsúlevelet találtak, amelyben azt irja, hogy öngyilkos lesz, mivel igy akarja bebizonyitafti szerelmét. A leány, amikor az öngyilkosságról értesült, ideg- rohamot kapott. Herrfot ellene van a Versailles! béke revíziójának Londonból jelentik: Herriot volt francia miniszterelnök a Sunday Refere cimü folyóiratban cikket irt a Rajna-vidék kiürítésének várható következményeiről. Szerinte a németek magatartása igazolja a -francia nacionalistáknak azt a gyanúját, hogy a németek a Briand-memorandum tárgyalása alkalmával fel akarják vetni a versaillesi békeszerződés revíziójának gondolatát. Herriot megengedi, hogy a versaillesi szerződés sok gyógyulatlan sebet hagyott Európában, tekintettel azonban arra, hogy Európát a revízió ellen és amellett küzdők táborára osztotta, a probléma jelenlegi fölvetése uj háború magját jelentheti. A francia és a német demokrácia feladata az, iogy ezt a háborút kiparirozzák. A biliarmegyei Magyar Párt vezetőit szeretnék alaptalan vádakkal gyanúsítani Fáj, kegy a tanács magyar tagjai is felveszik a kiutalt napldijakai
