Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-06 / 170. szám

4 ■líra I ~ XIII. ÉVF. 170. SZÁM. Lazar Hie képviselő Londonból, az inter­parlamentáris konferenciáról egyenesen Borsára utazott, hogy - „rendet csináljon“ Miket tapasztalt Máramaros képviselője külföldön ? Az antiszemita kilengések kiszámíthatatlan károkat okoznak az ország presztízsének — mondja Lazar (Kolozsvár, augusztus 4.) Lazar Ilié Márama- ros képviselője és kamarai kvesztor. Háznagy a képviselőháziján, valószínűleg azért is, mert két mé­ter magas és atléta. Kolozsvár főterén találkoztam vele. Egyenesen Londonból jött. Ott részt vett a román delegációval az interparlamentáris konferen­cián. Hazafelé London _Paris__Berlin__Becs__Bu­dapest, ez volt az útja. Mindenütt néhány napot töltött. Nyitott szemmel járt, érdekes tapasztalato­kat hozott magával. Friss impressziók buzognak ínég. a lekében. .... Pompásan fogadtak Angliában, _kezdi a beszédét Lazar Hie. Kihallgatáson voltunk Mac- domildnál és az angol politikai élet számos kivá­lósága vendégül látott. Az angol udvariasság és ősrégi ceremónia páratlan az egész világon. Most alkalmunk volt erről személyesen is meggyőződni. A zsebébe nyúl és egy angol lapot vesz ki. ahol â román delegáció tagjai 1c vannak Litografálva. _ Ez itt Pop Cicio, a delegáció vezetője, ez éri vagyok és a feleségem.. __mutatja a fényképen. Büszkélkedve mondja tovább, hogy a román delegációt ábrázoló fénykép a többi nagy angol Iáitokban is megjelent. __ És most megyek Máramarosba, a kerüle­tembe __rendet csinálni! __ Tessék? __ Igen, egyenesen Borsára. Londonból Bor­sára __ rendel csinálni, mert külföldi tartózkodá­som alatt meggyőződtem, hogy az antiszemita kilen­gések az országnak mérhetetlen károkat okoznak. Megyek a parasztjaimhoz, hogy felvilágosítsam őket, hogy kinyissam a szemüket. Falirról-falura be­járom, a kerületemet és mindenütt, megmagyarázom, hogy a lelketlen izgatok, politikai bravók. a néplá- zitó cs butitó Berindeiek a külföld előtt tönkrete­szik az ország jó hírnevét. Még Vaida miniszterrel is össze­tűztem Magyar korosma, magyar bor — Londonban Londoni emlékei közül nem hallgatja el, hogy társaságával együtt egy éjszakát magyar korcsmá­ban kitünően mulatott át. _ El kell ismernünk, hogy Magyarország kük földi propagandája mintaszerű. A magyarok min denütt nagyon ügyesen dolgoznak. _ Nem érdekes, _ mondja nevetve — hogy egy román képviselő és társasága Londonban ma­gyar vendéglőben, magyar bor mellett mulat? És a fülébe magyar nótát húz a cigány. _ Nem gyűlölettel mondom el mindezt, — je­gyezte meg Lazar Hie képviselő. Mi tanulni és látni mentünk Londonba. Mondhatom érdekes és tanul­ságos éjszaka volt, amit a londoni magyar korcsmá­ban töltöttünk el... _ Megnéztük Párizst, Berlint és Bécset. Né­hány napot Budapesten is töltöttünk. Valósággal frappirozott Budapest. Gyönyörű város. Régen is ismertem, de a fejlődése, szépsége, tisztasága és az a rencj, ami ott van, meglepetés volt a számunkra. Meggyőződhettünk arról, hogy az utolsó tiz év alatt nem csak Bukarest fejlődött óriási méretek­ben, hanem Budapest is. Egy régi «gálák így beszél ma Lazar Hie képviselő. Egy régi kép elevenedik meg előttem. Több mint tiz éves. Á román csapatok bevonulása után egy tüntető diák­csapat vonult végig Kolozsvár Főterén. A Deák Fe­renc ucca elején a „Kárpátok őre“ előtt a román himnuszt énekelték. A tüntető tömegből kivált egy magas, szőke diákvezér és kidöntötte a magyar szobrot. Ezt a szobrot a korán elhunyt és kolozsvári származású Szeszák Ferenc mintázta és egyik disae volt Kolozsvárnak. Azóta a „Kárpátok őre, a mű- vészbecsü faszobor a Főtér sarkáról eltűnt. É« ez a diákvezér Lazar Ilié volt. Akkor még izzó sovi- ~niszta és a fiatalos lendület hevében az erőszakos eszközöktől sem rettent vissza. Az a Lazar Hie, aki most előttem áll, egészen más, az igaz, hogy azóta sok minden történt. Változtak az idők és változtak az emberek... Olajos Domokos. Hogyan gyilkolták meg Kutjepov tábornokot? El akarták hódítani, de meghalt — Moszkvában égették el a holttestét (Kolozsvár, aug. 4.) A Poslednija Novosti ci- mii orosz lapban uj, eddig ismeretlen részletek je­lentek meg Kutjepov tábornok titokzatos eltűnésé­ről. A lap szerint a tábornoknak titkos összekötte­tései voltak a vörös hadsereg megbizottaival, akik­től állandóan információkat kapott a szovjet hely­zetéről. Ezeket az információkat ő az antibolsevista mozgalom részére igen előnyösen tudta felhasználni. A vörös hadsereg párisi ügynökei között azonban akadtak szpvjeUdeíektivek is, akik elhatározták, hogy Kutjepov tábornokot ártalmatlanná fogják tenni. A szovjet legfelsőbb urainak beleegyezésével kezdődött meg a Kutjepov elleni hajsza. A vörös hadsereg áruló ügynökei ismét fél akarták keresni Kutjepovot, hogy újabb katonai titkokat árulja­nak el, amikor erről a szovjet detektivjei tudomást szereztek. Január 26-án Kutjepov elment hazulról és már várta egy autó, hogy a megbeszélés értelmé­ben az autóban ülő kémek elmondják az adatokat. Csak a kocsiban vette észre, bogy szovjetorosz rend­őrökkel ül együtt. Az egyik detektív bóditószerrel beitatott kendőt szorított a tábornok arcára, aki el­vesztette eszméletét. Arra .számítottak, hogy őt is kivallatják, do a narkotikum mennyisége igen sok volt és Kutjepov tábornok meghalt. A szovjetde- tektivek tanyájukra vitték Kutjepov holttestét és egy kosárba helyezték. Ezt a kosarat aztán mint diplomáciai küldeményt adták fel Moszkvába. A moszkvai krematóriumban égették el a Pos­lednija Novosti szerint Kutjepov tábornok holttes­tét. Ezeket a részleteket Burcew, a cikk Írója, egy szemtanútól tudta meg, aki résztvett Mioszkvában a tábornok holtteste elégetésénél Sí Söld a Kaspi~tenger partvidékén Két kisebb város romokban hever, a halottak száma az ötszázat is meghaladja Itt megáll, lélekzetet vesz és önmaga igazolá­sára így folytatja: __ Nem vagyok és nem is lehetek antiszemita, ebben az országban emberségesen kell bánni a ki­sebbségekkel. Ma ez az államrezon és ezt akarom megmagyarázni a népnek és izgatóknak szép szóval. _ Szép szóval az izgatóknak? __ Igen. Először szép szóval, de ha ez nem megy, akkor... És itt megrázza hatalmas öklét, csalhatatlan gesztusokkal adja értésemre, hogy vannak neki ha szükség van rá, hathatósabb érvei is... __Mindig ellene voltam a keztyüskéz politiká­jának... _ ? Már az antiszemita izgatókkal szemben, _ teszi hozzá magyarázóiam, __akik hol itt, hol ott gyújtják, fel az országot. A lelketlen bravókkal szemben most már erős kézzel kell fellépni. A bor­sai kilengések miatt annak idején éles összetűzéseim voltak magával Vaida belügyminiszterrel is, aki üt ár régen cl kellett volna ejtse J-uga máramarosi prefektust. Suceaván suhog a bot, de azt Lon­donban is meghallják . . . __ Juga prefektus a gazdag zsidókkal csinálja hatalmas erdökitcnnelési üzleteit engedély nélkül, cs Akkor a szegény román paraszt éhezik, fiildoklik az adósságban, az árverések özöne szakad a nya­kába, de ugyanakkor a szegény zsidó rétegek is nyomorognak... Borsán izgatnak a zsidók ellen és Sucéaván suhog a bot, de azt Londonban is mcg- kállják... __ Ennek már egyszer vége kell, hogy legyen. A mélységekből előbukkanó elemek terrorja és kut- iriérgezö munkája miatt nem szenvedhet az egész ország. Hogy a hiteléletünk megromlott, a külföld nem akár kölcsönt adni, annak legfőbb okai.az anti­szemita zavargások és kisebbségellenes intézkedések. A külföldön szerzett tapasztalataim után minden erőmmel azon dolgozom, hogy rend és nyugalom le­gyén ebben az országban. (London, augusztus 4.) A Reuter távirati iro­da jelenti Moszkvából, hogy ázsiai Oroszországban a Kaspi tenger északi partvidékén az Ural folyó két oldalán hatalmas földrengés pusztított. Csapajewtől északra két kisebb város és több község romokban hever. Egész ucca- sorok omlottak össze. A halottak számát öt­(Konstantinápoly, augusztus 4.) A lapok szűk­szavúan már beszámoltak arról a háborús feszült­ségről, amely a töröli __perzsa viszonyt annyira cl­mérgesitette. A háborút valószínűleg el fogja ke­rülni a két állam, de a problémát azáltal, hogy a döntést elkerülik, továbbra is nyitva hagyják és ez annál veszélyesebb, mert a konfliktusnak már is meg vannak a maga nemzetközi kihatásai. A világháború befejezése óta Perzsia és Török­ország ellenséges viszonyban élnek egymással, mert elintézetlen határkérdéseik vannak. Perzsia meg­ítélése szerint Bizonyos fontos perzsa stratégiai pon­tok .Törökország birtokában maradtak. Törökor­szág viszont azt állítja, hogy a határt az önrendel­kezési elvnek mcgfelelőleg az Araráttól keletre úgy kell. meghúzni, hogy a török kurdok elválasztassa­nak a perzsa kardoktól. A perzsa kurdok megtá­madták Törökországot, azokkal a fegyverekkel, amelyeket Irak belsejéből szállítottak hozzájuk. A kurd probléma, _ ha eltekintünk a kurdok vallási fanatizmusától _ ' alapjában véve népkisebbségi százra, a súlyos sebesülteket több mint kétezerre teszik. A mentési akció megindult. A földmozgás egyes helyeken az Ural folyását is megváltoztatta s a folyó több helyütt ki is lépett medréből, árvízzel árasztva el nagy területet. probléma, amelynek megoldása egész Ázsia érdekében kívánatos. A kurd összlakosság különben hárommillióra rúg, amelyből kétmillió Törökország­ra esik. A többi kurdok Perzsiában, Irakban és Oroszországban helyezkednek el. A kurdok előtö- rése a perzsa—török határ mentén, közvetlenül érinti Ázsia két nagy antagonistáját, Angliák és Oroszországot. A kurdok háta mögött áll Irak és Perzsia, de a főmozgató erő: a szovjet. Moszkvában meg vannak győződve, hogy csak egy önálló Kurdisztán oldhatja meg a kurd problémát, mellékesen hozzágondolva: Szovjet hegemónia alatt. Ebből is látszik, hogy a kurd probléma melengetésével az érdekelt államok olyan pontot keresnek, amelyen az ázsiai egyensúlyt ismét kimozdíthatják helyéből. 1 — Orvosi hir. Dr. Váry Tibor’szabadságáról haza­érkezett és rendeléseit uj lakásán, Str. Berde (Berde Mózes) 3., megkezdette. Uj kisebbségi probléma: a kurd Háborús konfliktus Törökország és Perzsia, között — A szovjet lesben

Next

/
Thumbnails
Contents