Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-06 / 170. szám

X. •- V .V BU D A- î* T 'ItiSLf;. > . TAXA POSTAIJA PIJU TITA IN rruMKRAK No. 24256—037. CIaf-Kolozsvár, 1930 art gusztus & Szerda ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: X tm 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARRÁ KTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) i. Telefon: 5-08. &9t. XIII, évfolyam !70«i& szám ES4flB3*ffiS5«WS|j8SmJ ' ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén« 15 pengő. Egyes szám ára 21) fillér. A francia politika uj útja Á francia politikában érdekes változások tör­ténnek. Két nagytekintélyű lap, a Matin és a Vo­lonte, szokatlanul uj húrokat pengetnek. Ez az utóbbi lap a francia-német blokk kedvéért hajlandó a keleti szövetségesének, Lengyelországnak érdekeit is feláldozni és nyíltan kimondja, hogy meg kell fontolni Németország keleti határa revíziójának kér­dését. A Matinban pedig Sauerwein, Briand házi újságírója bejelenti, hogy Briand dacára az emlék­iratára beérkezett nem éppen kedvező nyilatkoza­tokra, Genfben megindítja az újabb páneurópai of- fenzivát és bár Sauerwein egy szóval sem említi, hogy a revízió kérdése felvethető volna, abból a. ma­kacsságából, amellyel Franciaországban a pán­európai kérdést forszírozzák, az tűnik ki, hogy Briand e tervet még akkor is keresztül viendőnek tartja, ha impliciteur a revíziós probléma is fel­vetődik. Páneurópa, avagy német-francia blokk __Fran­ciaország akar valamit. Egyelőre Rómával indulnak meg a tárgyalások, mert pillanatnyilag Franciaor­szág szempontjából Róma a legfontosabb. Grandi volt ugyanis az, aki legutóbb is a Franciaországnak adott Páneurópás válaszában a döntőbiróság biz­tonság és leszerelés formulájával szembe helyezte az egyenjogositás, leszerelés és a biztonság uj for­muláját és beadta a keserű pilulát, hogy revízió nél­kül nincs Páneurópa. Nos, azok a tárgyalások, amelyek a két állam között a mult nyáron megszakadtak, most ismét felvétetnek a londoni konferencia határozatainak apropója kapcsán. Amint ismeretes, a londoni lesze­relési konferencia megakadt, mert. Olaszország flot­taparitást követelt Franciaországgal szemben. A francia-olasz ellentétek következtében az ötös nagy­hatalom helyett csupán a hármas nagyhatalom: az Unió, Anglia és Japán tudtak megegyezni, a másik két állam leszerelési ügyét külön közvetlen tárgya­lások elé utalták. Ezt a leszerelési egymásrautaltsá­got- most Briand és Grandi fel akarják használni, hogy megvitassák maguk között a többi vitás pro­blémákat is, igy az olaszok helyzetét Tuniszban és Tripoliszban, a középtengeri problémát és ha elke­rülhetetlen az összes olasz „irredenta“ kérdéseket. A mult hónapokban Mussolini livornoi, florcnzi beszédei után e tárgyalások felvételére kevés lehető­ség kínálkozott. A helyzet újabban javult: Manzoni grófot, Olaszország párisi követét megbízta kormá­nya, hogy a francia külügyminiszterummal uj érintkezést vegyen fel. Egyidejűleg a. francia kor­mány megbizta de Beaumarchias római követét, hogy Grandival üljön a zöld asztalhoz. Briand kö­zölte Grandival, hogy decemberig szünetel a hajó- épités, szóval Franciaország jóakaratot mutatott, hogy igy kedvező atmoszférát teremtsen az uj tár­gyalások számára. A tárgyalások most már folyamatban vannak. Hogy miről beszélnek, arról mind a két nemzet saj­tója diszkréten hallgat. Franciaország őszintén ke­resi a megegyezést Olaszországgal, mert sokkal könnyebb az útja, ha a maga történelmileg annyira szükségszerű biztonságát Olaszország részéről ga­rantálhatja, mint a német-francia blokk révén, amely túlontúl sok áldozatot kivan. Természetesen Franciaország az olasz revindikáeiónak problémáját csak kerülő utakon meri megközelíteni, a koloniá- lis kérdést is úgy igyekszik megoldani, hogy Olasz­ország részéről más, Olaszországot, nem közvetlenül érintő gyarmatterületeken kárpótlást kapjon. Ezek­nek a megbeszéléseknek az a tendenciája, hosry Olaszországot visszatáncoltassák a revíziótól. De még abban az esetben is, ha Olaszországgal meg­egyezik Franciaország __'arni nem látszik túlságo­san valószínűnek __ Franciaország külpolitikájá­nak uj kurzusa feltétlenül be kell álljon kelet felé, ahol neki nincsen nagy szövetségese. Lengyelor­szágot ugyanis Oroszország és Németország kon­centrikus nyomása hamar harcképtelenné teheti, Csehszlovákiára pedig nem lehet számítani, amikor ha a szlovákokat is béléértjük, több a kisebbsége, mint a többsége. Egyelőre még csak publicisztikai jellegű a francia politika készülő irányváltozása, még csak tüzérségi előkészítés a Quai d’Orsayhoz közelálló orgánumoknak szelíd figyelmeztetése Len­gyelország felé: visszaadni a danzigi korridort és belekapcsolódni a biokba, de ha az őszi genfi ülés­szakon Briandnak nem sikerül feltámasztani a Páneurópás tervet tetszhalottiságából, a francia publicisztika óvatos vetése alighanem megérik nyílt frontváltozásra. Szeptember 1-én lép életbe a román-üwgesxláv szinajai Qg^eimény (Bukarest., augusztus 4.) A szinajai ágrárkoufe. reneia végeredményeként hétfőn délelőtt. írták alá az ipar és kereskedelemügyi minisztériumban a Románia ás Jugoszlávia között létrejött ideiglenes gazdasági egyezményt. A hivatalos jelentés szerint a két állam gazdasági kapcsolatában modus vivendit kíván a szer­ződés megállapítani. Ez a megállapodás, amelyet ro­mán részről Popovici pénzügyminiszter, Madgearu ipar és kereskedelemügyi miniszter, jugoszláv részről pedig Kumanudi és Demetrovics miniszterek írtak alá, szép. tember elsején lép életbe. Az elért eredményekről a Cuvântul egyik utóbbi cikke azt Írja, hogy nem mond­hatók teljesen kielégítőknek, mert ha bár európai szempontból rendkívül jelentősek, Románia gazdasági élétére nem fogják közvetlenül éreztetni hatásukat. , liläiisf a varsái agrflitafMáira, amelyen if Mzépiiirspai állam tesz részt  nagyipari érdekeltségek most is ellenakcióra készülnek Buka^ei^tber ’lv-' :eí'*«k, de e! rs ejtették a káron á?!arti közös külföldi kölcsönétek a tervét (Budapest, augusztus 4.) A dunai «gráfáHámok bukaresti és szinajai tanácskozásait .máris nyomon kö­veti az újabb konferencia, amelyet.,amint jelentik, aug. 27-ére és 28.ára Varsóba hiytak egybe. Ezen az újabb tanácskozáson Magyaror­szág. Románia, Jugoszlávia, Csehország és Lengyelország megbízottai vesznek részt, egyetlen tárgya pedig a mezőgazdasági értékesítés te­rén való együttműködés kérdése lesz. A gondolat te­hát, hogy a Duna völgyének népei között végre helyre­álljon a gazdasági béke, egyre több megtértésre talál. Viszont a probléma még sem olyan egyszerű. Budapes ti értesülés szerint tévedés volna azt hinni, hogy az ipari körök clíenmozgalmára nem kell számítani. A bukaresti tárgyalások formailag csakugyan a genfi kérdőívre adandó válasszal foglal­koztak, de a. kérdőívben foglalt kérdések között mégis a legfontosabb az volt, hogy a kereskedelmi szerződé­sek legtöbb kedvezményes záradéka a gabonára és egyéb mezőgazdasági cikkekre vonatkozólag megszán. tettessék és hogy a szeptember havára egybehívott genfi vámkonferencia a legtöbb kedvezményes rendszer megfelelő reformját indítsa meg. Ez az a pont, amely körül máris erős mozgolódások ta­pasztalhatók az ellentárhorban, a nemzeti ipar érde­keltségei körében. Schumy osztrák miniszter csak s minap jelentette ki, hogy ilyen megoldáshoz Ausztria csak az eset. ben járulhatna hozzá, ha Ausztria ipar­cikkei is hasonló előnyös elbánásban ré­szesülnének. A jugoszláv gyáripar egyik legfontosabb szervezete, a Dunabánsági' Gyáriparosok Szövetsége, Dungyerezky Joco elnöklete alatt íredig azt mondotta ki tegnapelőtt, hogy bármely ipari, államnak adandó beszállítási ked­vezmény a belföldi gyáriparra nézve veszélyes lehet és ezért már most,, vagyis az agrárblokk megteremtése előtt memorandumot dolgoz ki és fölhívja az illetékes hatóságok figyelmét arra a veszélyre, amely a fiatal belföldi ipart ehbó'l érheti. A budapesti lapok részletesen kommentálják a bnkáresti tárgyalásokat és .megállapítják', hegy a nem­zeti értékesítési ' szervezetek kiépítése nem történt meg a'kívánatos mértékben. Bukarestben többféle, köztük nem egy fantasztikus terv is merült föl és még azt a gondolatot is fölvetették, nem lehetne-e egy olyan közös külföldi kölcsönt fölvenni, amelyből a három ország gabonakampá­nyát finanszírozni lehetne? A sokféle terv közül végre is azt fogadták el, hogy a három-ország exportintézetei egymással való szoros együttműködésben még a nyár folyamán kidolgozzák előterjesztéseiket, azokat a kormány elé terjesztik és aztán az elfogadott konkrét javaslatok alapján foly­tatják tárgyalásaikat, ügy látszik, hogy a varsói ta­nácskozáson már ilyen konkrét indítványok alapján indulnak el. Mialatt igy az egyik oldalon a dunai ag. rárállamok egymásközötti versenyének lefékezése a cél, a másik oldalon megkezdődnek az agrár- államok tanácskozásai az ipari államokkal, hogy a legfőbb kedvezményes szerződési rendszer mi­kép volna leépithető. A genfi vámkonferencia előre­láthatólag októberben kezdődik és ez lesz hivatva a kérdés kereskedelempolitikai részének megoldására. Kommentálják a szinajai megál­lapodást Newyorkból jelentik: A Newyork Herald részlete­sen foglalkozik a szinajai agrárkonferenciával, amely szerinte első lépésnek tekinthető Európa mezőgazda, sági függetlenitési akciójában. Ezt a függetlenitést az európai termelő és fogyasztó államok közötti együtt­működés megszervezésével akarják elérni. A konferen­ciát és annak határozatait Párizsban szimpátiával fo­gadták. Prágából jelentik: A Pravo Lidn a szinajai agrár­konferenciával foglalkozva megállapítja, hogy annak történelmi esemény jellege van. Csehszlo­vákia számára mindenesetre keserű falat volt, amelyhez azonban barátságos arcot kellett csinálni. A csehszlovák gazdasági politika leckében részesült 8 remélhető, hogy ezt a leckét a vezető körök meg, fog­ják érteni. ; Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents