Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-06 / 170. szám
X. •- V .V BU D A- î* T 'ItiSLf;. > . TAXA POSTAIJA PIJU TITA IN rruMKRAK No. 24256—037. CIaf-Kolozsvár, 1930 art gusztus & Szerda ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: X tm 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARRÁ KTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) i. Telefon: 5-08. &9t. XIII, évfolyam !70«i& szám ES4flB3*ffiS5«WS|j8SmJ ' ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén« 15 pengő. Egyes szám ára 21) fillér. A francia politika uj útja Á francia politikában érdekes változások történnek. Két nagytekintélyű lap, a Matin és a Volonte, szokatlanul uj húrokat pengetnek. Ez az utóbbi lap a francia-német blokk kedvéért hajlandó a keleti szövetségesének, Lengyelországnak érdekeit is feláldozni és nyíltan kimondja, hogy meg kell fontolni Németország keleti határa revíziójának kérdését. A Matinban pedig Sauerwein, Briand házi újságírója bejelenti, hogy Briand dacára az emlékiratára beérkezett nem éppen kedvező nyilatkozatokra, Genfben megindítja az újabb páneurópai of- fenzivát és bár Sauerwein egy szóval sem említi, hogy a revízió kérdése felvethető volna, abból a. makacsságából, amellyel Franciaországban a páneurópai kérdést forszírozzák, az tűnik ki, hogy Briand e tervet még akkor is keresztül viendőnek tartja, ha impliciteur a revíziós probléma is felvetődik. Páneurópa, avagy német-francia blokk __Franciaország akar valamit. Egyelőre Rómával indulnak meg a tárgyalások, mert pillanatnyilag Franciaország szempontjából Róma a legfontosabb. Grandi volt ugyanis az, aki legutóbb is a Franciaországnak adott Páneurópás válaszában a döntőbiróság biztonság és leszerelés formulájával szembe helyezte az egyenjogositás, leszerelés és a biztonság uj formuláját és beadta a keserű pilulát, hogy revízió nélkül nincs Páneurópa. Nos, azok a tárgyalások, amelyek a két állam között a mult nyáron megszakadtak, most ismét felvétetnek a londoni konferencia határozatainak apropója kapcsán. Amint ismeretes, a londoni leszerelési konferencia megakadt, mert. Olaszország flottaparitást követelt Franciaországgal szemben. A francia-olasz ellentétek következtében az ötös nagyhatalom helyett csupán a hármas nagyhatalom: az Unió, Anglia és Japán tudtak megegyezni, a másik két állam leszerelési ügyét külön közvetlen tárgyalások elé utalták. Ezt a leszerelési egymásrautaltságot- most Briand és Grandi fel akarják használni, hogy megvitassák maguk között a többi vitás problémákat is, igy az olaszok helyzetét Tuniszban és Tripoliszban, a középtengeri problémát és ha elkerülhetetlen az összes olasz „irredenta“ kérdéseket. A mult hónapokban Mussolini livornoi, florcnzi beszédei után e tárgyalások felvételére kevés lehetőség kínálkozott. A helyzet újabban javult: Manzoni grófot, Olaszország párisi követét megbízta kormánya, hogy a francia külügyminiszterummal uj érintkezést vegyen fel. Egyidejűleg a. francia kormány megbizta de Beaumarchias római követét, hogy Grandival üljön a zöld asztalhoz. Briand közölte Grandival, hogy decemberig szünetel a hajó- épités, szóval Franciaország jóakaratot mutatott, hogy igy kedvező atmoszférát teremtsen az uj tárgyalások számára. A tárgyalások most már folyamatban vannak. Hogy miről beszélnek, arról mind a két nemzet sajtója diszkréten hallgat. Franciaország őszintén keresi a megegyezést Olaszországgal, mert sokkal könnyebb az útja, ha a maga történelmileg annyira szükségszerű biztonságát Olaszország részéről garantálhatja, mint a német-francia blokk révén, amely túlontúl sok áldozatot kivan. Természetesen Franciaország az olasz revindikáeiónak problémáját csak kerülő utakon meri megközelíteni, a koloniá- lis kérdést is úgy igyekszik megoldani, hogy Olaszország részéről más, Olaszországot, nem közvetlenül érintő gyarmatterületeken kárpótlást kapjon. Ezeknek a megbeszéléseknek az a tendenciája, hosry Olaszországot visszatáncoltassák a revíziótól. De még abban az esetben is, ha Olaszországgal megegyezik Franciaország __'arni nem látszik túlságosan valószínűnek __ Franciaország külpolitikájának uj kurzusa feltétlenül be kell álljon kelet felé, ahol neki nincsen nagy szövetségese. Lengyelországot ugyanis Oroszország és Németország koncentrikus nyomása hamar harcképtelenné teheti, Csehszlovákiára pedig nem lehet számítani, amikor ha a szlovákokat is béléértjük, több a kisebbsége, mint a többsége. Egyelőre még csak publicisztikai jellegű a francia politika készülő irányváltozása, még csak tüzérségi előkészítés a Quai d’Orsayhoz közelálló orgánumoknak szelíd figyelmeztetése Lengyelország felé: visszaadni a danzigi korridort és belekapcsolódni a biokba, de ha az őszi genfi ülésszakon Briandnak nem sikerül feltámasztani a Páneurópás tervet tetszhalottiságából, a francia publicisztika óvatos vetése alighanem megérik nyílt frontváltozásra. Szeptember 1-én lép életbe a román-üwgesxláv szinajai Qg^eimény (Bukarest., augusztus 4.) A szinajai ágrárkoufe. reneia végeredményeként hétfőn délelőtt. írták alá az ipar és kereskedelemügyi minisztériumban a Románia ás Jugoszlávia között létrejött ideiglenes gazdasági egyezményt. A hivatalos jelentés szerint a két állam gazdasági kapcsolatában modus vivendit kíván a szerződés megállapítani. Ez a megállapodás, amelyet román részről Popovici pénzügyminiszter, Madgearu ipar és kereskedelemügyi miniszter, jugoszláv részről pedig Kumanudi és Demetrovics miniszterek írtak alá, szép. tember elsején lép életbe. Az elért eredményekről a Cuvântul egyik utóbbi cikke azt Írja, hogy nem mondhatók teljesen kielégítőknek, mert ha bár európai szempontból rendkívül jelentősek, Románia gazdasági élétére nem fogják közvetlenül éreztetni hatásukat. , liläiisf a varsái agrflitafMáira, amelyen if Mzépiiirspai állam tesz részt  nagyipari érdekeltségek most is ellenakcióra készülnek Buka^ei^tber ’lv-' :eí'*«k, de e! rs ejtették a káron á?!arti közös külföldi kölcsönétek a tervét (Budapest, augusztus 4.) A dunai «gráfáHámok bukaresti és szinajai tanácskozásait .máris nyomon követi az újabb konferencia, amelyet.,amint jelentik, aug. 27-ére és 28.ára Varsóba hiytak egybe. Ezen az újabb tanácskozáson Magyarország. Románia, Jugoszlávia, Csehország és Lengyelország megbízottai vesznek részt, egyetlen tárgya pedig a mezőgazdasági értékesítés terén való együttműködés kérdése lesz. A gondolat tehát, hogy a Duna völgyének népei között végre helyreálljon a gazdasági béke, egyre több megtértésre talál. Viszont a probléma még sem olyan egyszerű. Budapes ti értesülés szerint tévedés volna azt hinni, hogy az ipari körök clíenmozgalmára nem kell számítani. A bukaresti tárgyalások formailag csakugyan a genfi kérdőívre adandó válasszal foglalkoztak, de a. kérdőívben foglalt kérdések között mégis a legfontosabb az volt, hogy a kereskedelmi szerződések legtöbb kedvezményes záradéka a gabonára és egyéb mezőgazdasági cikkekre vonatkozólag megszán. tettessék és hogy a szeptember havára egybehívott genfi vámkonferencia a legtöbb kedvezményes rendszer megfelelő reformját indítsa meg. Ez az a pont, amely körül máris erős mozgolódások tapasztalhatók az ellentárhorban, a nemzeti ipar érdekeltségei körében. Schumy osztrák miniszter csak s minap jelentette ki, hogy ilyen megoldáshoz Ausztria csak az eset. ben járulhatna hozzá, ha Ausztria iparcikkei is hasonló előnyös elbánásban részesülnének. A jugoszláv gyáripar egyik legfontosabb szervezete, a Dunabánsági' Gyáriparosok Szövetsége, Dungyerezky Joco elnöklete alatt íredig azt mondotta ki tegnapelőtt, hogy bármely ipari, államnak adandó beszállítási kedvezmény a belföldi gyáriparra nézve veszélyes lehet és ezért már most,, vagyis az agrárblokk megteremtése előtt memorandumot dolgoz ki és fölhívja az illetékes hatóságok figyelmét arra a veszélyre, amely a fiatal belföldi ipart ehbó'l érheti. A budapesti lapok részletesen kommentálják a bnkáresti tárgyalásokat és .megállapítják', hegy a nemzeti értékesítési ' szervezetek kiépítése nem történt meg a'kívánatos mértékben. Bukarestben többféle, köztük nem egy fantasztikus terv is merült föl és még azt a gondolatot is fölvetették, nem lehetne-e egy olyan közös külföldi kölcsönt fölvenni, amelyből a három ország gabonakampányát finanszírozni lehetne? A sokféle terv közül végre is azt fogadták el, hogy a három-ország exportintézetei egymással való szoros együttműködésben még a nyár folyamán kidolgozzák előterjesztéseiket, azokat a kormány elé terjesztik és aztán az elfogadott konkrét javaslatok alapján folytatják tárgyalásaikat, ügy látszik, hogy a varsói tanácskozáson már ilyen konkrét indítványok alapján indulnak el. Mialatt igy az egyik oldalon a dunai ag. rárállamok egymásközötti versenyének lefékezése a cél, a másik oldalon megkezdődnek az agrár- államok tanácskozásai az ipari államokkal, hogy a legfőbb kedvezményes szerződési rendszer mikép volna leépithető. A genfi vámkonferencia előreláthatólag októberben kezdődik és ez lesz hivatva a kérdés kereskedelempolitikai részének megoldására. Kommentálják a szinajai megállapodást Newyorkból jelentik: A Newyork Herald részletesen foglalkozik a szinajai agrárkonferenciával, amely szerinte első lépésnek tekinthető Európa mezőgazda, sági függetlenitési akciójában. Ezt a függetlenitést az európai termelő és fogyasztó államok közötti együttműködés megszervezésével akarják elérni. A konferenciát és annak határozatait Párizsban szimpátiával fogadták. Prágából jelentik: A Pravo Lidn a szinajai agrárkonferenciával foglalkozva megállapítja, hogy annak történelmi esemény jellege van. Csehszlovákia számára mindenesetre keserű falat volt, amelyhez azonban barátságos arcot kellett csinálni. A csehszlovák gazdasági politika leckében részesült 8 remélhető, hogy ezt a leckét a vezető körök meg, fogják érteni. ; Mai számunk 12 oldal
