Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-04 / 169. szám

16 mtx&rrzfystâ XIII. ftVF. 16». SZÁM, KÖNYVEK KÖZÖTT Egy könyv a vádlottak padján A minap egy fiatal amerikain aţe, Pay Day című momkáját olvastam. A szerző Nathan Asch, fia a hires Schalom Aschnak, aki a jidisch irodalomnak a büszke­sége, de az ifjú Nathan már teljesen amerikai Írónak számit. A könyv néhány más munkájával együtt meg­jelent az amerikai irodalmat oly lelkesen közvetítő Rowohlt kiadásában is (Der 22 August) és az itt-otic napvilágot látott recenziókból kit üt»!, hogy más olva­sók is velem együtt a Pay Dayt szellemesnek, újszerű­nek, de különben teljesen ártatlan műnek tartják. Most azután bejárta a lapokat a hír, hogy Nathan Aschnak e könyvét, az amerikai ügyészség elkobozta, sőt tovább ment, Asch ellen letartóztatási parancsot is adott ki. Miután Nathan Asch idejekorán elmene­kült Newyorkból, a hatóságoknak meg kellett eléged­niük, hogy nyakon csípték szerző helyett a kiadót és őt tették Iákat alá. Visszagondolok a műre Ó3 töröm rajta fejemet, hogy vájjon mi tette e regényt oly bűnössé az ame, Akai hatóságok szemében? Egy éjszaka történetiéről van szó. Egy fiatal ember megkapja heti fizetéséit; és elkezd bumlizni Newyork éjszakájában. A földalatti villamoson ismerkedünk meg vele, épen hazatér édes<- anyjához, néhány órát otthon töltünk vele, amig meg­vacsorázik és kicsinosítja magát, utána elkísérjük gá­láns kalandjaira, amely azonban sikertelenül végződik, viszontlátjuk egy mulató helyen, ahol egy ittas szená­tor invitálja asztalához, hajnal tájban egy barátjával vagabundiroz a bovámenésnek olyan bizonytalanságá­val, amely öt kontinensen általános a lumpoló fiatal­embereknél, a fiatalembert záradékképen barátja egy örömházba is be akarja csalni, de bősünk erkölcsös fiatalember, szolidan hazamegy és reggel szorgalmasan beállít hivatalába. Közben valami kevés történik a színfalak mögött is. Ez az a* éjszaka ugyanis, amikor Sacco és Vanzettit kivégzik. Az emberek beszélnek róla. Hát hogy me beszélnének, hiszen ötpercenként hozzák öles betűkkel kinyomtatva az újságok a szen­zációs hirt. de amit mondanak, abban nincs semmi megbotránkoztató, semmi „államveszélyes“, ettől nyu­godtan szaladhatna tovább a könyv, írtak már cifráb­bakat még odaát is. A könyv megirásmódjában, annak a tipikus „uj xeálizmns“-nak a terméke, amelynek Sinclair Louis, Sherwood Anderson, Dreiser, Hergesheimer és az egé­szen fiatalok között Hemingway a mesterei. (Melles'- leg: erre az utóbbi íróra felhívom külön is az olvasó figyelmét, az emberábrázolásnak egészen uj módszerei­vel dolgozik és kéti müve már németre is le van for­dítva: A Männer novellas kötete és a Fiesta kisre­gény, mind a kettő az említett Koowohlt berlini cég kiadásában.) Ez az uj realizmus, amelynek kezdő mü. vei, Louis Babbitja és az „Én utcám“ cimü regényei szakítanak az addigi idealizáló szemtimentalizmussal és kissé ironikusan mutatnak rá azokra az ellentmon­dásokra és lelki törésekre, amelyek az amerikai pol­gárság életében végbementek. Ez a realizmus néhol megelégszik a tisztán társadalmi kritikával, néhol az egész államorganizmus elevenébe vág. Általánosságban Upton Sinclairban látják azt az amerikai irót, aki mindent meg mer mondani és tényleg az ő amerikai újságírásról, szén, petróleum imperializmusról írott könyvei keltették föl ezideig a legnagyobb vihart Északamerikában. A „Petróleum“ című könyvét el is kobozták, görbeszemmel nézték Louis Elmer Gantry könyvét is, amelyben az amerikai vallási farizeizmust vetíti az olvasó elé, a „Boston“ cimü munkáját, amely éles kritikája ugyancsak a Sacco és Manzetti-affér- miak, de ha nem tévedünk, egyedül Nathan Asch az az iró, akinél nem elégedtek meg az elkobzás tényével, de az árót személyi szabadságától is meg akarták fosz­tani. Mondom, ez az, amit nem lehet eléggé megérteni az Asch könyve körül rendezett) vesszőfutásból. Ha az amerikai hatóságok következetesek is akartak volna lenni, akkor az „uj realizmus“ szellemében fogant mü­vek egész hekatombáit össze kellett volna horda®iok, vagy megadni ennek a műnek is a salvus konduktust, mert ez a mü propagandisztikus hatékonyságban ki­sebb jelentőségű sok más amerikai munkánál és szem­mel láthatólag ez a mü főcélként nem is az amerikai közvélemény nyugtalanitását tűzte ki maga elé. A vádiratot, amelynek alapján a bíróság ezt a szenzációs irodalmi port le akarja tárgyaltatni, nem ismerjük, de teljesein kizártnak láTszik, hogy o müvei Saceo és Vanzetti iránt érzett rokonszenvek miatt vették volna üldözőbe. Nem valószínű az sem, bogy a közerkölcsüséget veszélyeztetné e munka, hiszen a szerző óvatosan kerüli átlépni azokat a határokat, amelyek tulfekszenek a pornográfia határjelzőjén. In­kább valami belpolitikai meggondolás vezethette a ha­tóságot, mert Pay Dayban szerepel egy szenátor, aki egyáltalában nem óhajtja respektálni Amerika prohi- bicionista törvényeit és úgy alkoholizál, mintha nem is Newyorkban lenne, de az ó-kontinens valamelyik forgalmasabb csapszékében. Dehát édes Istenem, nem Náthám Aschnak kellett eljönnie, hogy meg tudjuk, mint játszák ki odakünn az alkohol törvényt és még nekünk Amerikától oly távol élő olvasóknak sem új­ság, hogy a Nathan Asch által megirt jelenetek — ha nem rögzíti meg azokat a művész öntudatossága, — mennyire sablonjai, megszokott közhelyei a valóságnak. Azok a politikai bűnök, amelyekét az amerikai írók ostoroznak, az erkölcsi farizeizmus, a politikai korrup­ció, bűnözők összejátszása a hatóság embereivel, az amerikai polgárnak az a sacro egoismoja, amelyet néha­napján a kuLtnrsmokkság fügefalevelével takar el, lármázóbb, plakátszerübh, „amerikaiabb“ arányokat mu­tatnak, mint ahogyarai azok a mi európai viszonyaink között jclenítkezni szoktak. Ha Amerika ügyészséget attól tartanak, hogy a Nathan Asch könyve Amerikát nem a legelőnyösebb színben tünteti föl és igy a szer­ző az amerikai miemzet megbecsülése ellen vét, akkor kevés kivétellel a vádlottak padjára ültethetik az egész uj amerikai irodalmat, amely nem tesz egyebet, mint ami rendeltetése: tükörfc tartani a kortársak tá® sadalma elé. (1. e.) Biztosítsa ingatlanát,házát,éle­tét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG - nál. Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v Ferenez József-u.) 37. sz. Telefon: 12-57. Dr. RÉVÉSZ MARGIT gyepmeftszanaíorlum Budapest, 9. Zugíiuai Remele-ut 13. Telefon 640 -38, 941-33 Klimatikus gyógyhely 300 m. a, t. sz. f. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyer­mekek részére. - Állandó rendszeres iskolai oktatás Érdeklődés esetén kész­séggel küldünk tájékoztató prospektust. > Az egészség a iegíarágábá kincs és ennek megszerzése és megtartása a PftPÎSMâii 99 UTHYmA 69 ásványvíz rendszeres ivása által érhető el. Kapható mindenütt. Főlerakat: Cluj, Móra Ferenc Avram láncú 18. 4 <4 ◄ 4 8 Moi lap! e>0v&z@td£ éíto­rém Siéris&atíé teljes berendezésével együtt. Téli és nyári kerthelyíség. Bővebbet Lengyel S. oki mérnöknél. Torda, Főtér 25 sz. Msüyfcn ipari és kereskedelmi ügyekben intézkedhetik a tartó* mányi igazgatóság (Kolozsvár, augusztus 2). A napokban megjelent a hivatalos lapban egy kormányredelet, amely megha­tározza, milyen gazdasági természetű ügyekben intéz­kedhetik a tartományi igazgatóság. A rendelet a kö­vetkező: l Ipar: a) Gyárak alapításának engoueiyezése; b) iparpártolás iránti kérések elfogadása és kiegészí­tése s azok előterjesztése az ipari és kereskedelmi mi­nisztériumhoz; c) iparpártolást élvező gyárak ellenőr­zése; d) Vámmentesen, vagy vámleszállitással behozott gépek és anyagok felhasználásának ellenőrzése; e) évi gyárvizsgálatok; f) negyedévi jelentések összeállítása az ipar helyzetéről; g) vidéki, háziipari kiállítások szervezése; h) kazán felülvizsgálások­II. Kereskedelem: Összes intézkedések a kamarai törvényből, kivéve a kamarai kerületek alakítását és módosítását, amely ügyek fent vannak tartva az ipari cs kereskedelmi minisztériumnak. A házalási törvény általában. A cégtörvény általában. A spekulációs tör­vény összes rendelkezései, kivéve az elsőrendű közszük- ségleti cikkek megáll apitását és a beadott fellebbezések elbírálását, melyek fent vannak tartva az pari és ke­reskedelmi minisztériumnak. Működési engedély idegen cégeknek és társaságoknak idegen tőkével. A tőzsde- törvény összes rendelkezései, kivéve a tőzsdék alakítá­sát, a kormánybiztos szindikus és hivatalos közvetítők kinevezését, ezek a direktorátus javaslata alapján az ipari és kereskedelmi minisztérium hatáskörébe tartoz­nak. A vágókid és vásártörvény teljes egészében. Az Erdélyben és Bukovinában jelenleg érvényben levő ren­delkezések általában. Gazdasági információs szolgálat szervezése. »§ ^ j III. Energia: Az energia törvény V. fejezet 29., 30., 31. és 32. szakaszáiban foglalt rendelkezések alkal­mazása. IV. Mértékek és sulyok: Speciális műszerek veri­fikálása; viz, gáz és villamos mérők az illető állomások alakításától kezdődőleg, Törvények alkalmazásának felügyelete. Méterrendszer, ármérték és nyilvános mér­legelő hivatalok szabályzata, mérlegbitelesitő vizsgák tartása és munkák ratifikálása az ipari és kereskedelmi minisztérium hatáskörében marad, amely ezekről bizo­nyítványt. ad. Nyilvános mérlegelő hivatalok működésé­nek engedélyezése. Importált eszközök és mértékek be­hozatalának és azok gyártásának ellenőrzése. Statiszti­kai adatgyűjtés és azok felterjesztése az ipari és ke­reskedelmi minisztériumhoz. Kisebbrangu személyek ki­nevezése és áthelyezése. Hivatalok ellenőrzése.

Next

/
Thumbnails
Contents