Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-01 / 166. szám
Végre a kormány is belátta, hogy végrehajthatatlan a közigazgatási törvény Törvényellenes rendelettel akarnak segíteni a helyzeten (Kolozsvár, julius 3Ö.) Számtalan esetben j megírtuk, hogy a községek súlyos anyagi helyzetét az általános gazdasági válságon kívül kétségtelenül az uj közigazgatási törvény idézte elő. A törvény egyik legsúlyosabb ■ intézkedése az volt, amely minden községnek kötelességévé tette egy pénztárnoki és szek- retári állás kreálását. Ez az intézkeíés a mai nehéz anyagi körülmények közt élő községeknek legkevesebb évi harminc-negyvenezer lej kiadást jelentett. A kormány azonban semmiképpen sem akarta elhinni, hogy „a nagy mii“ ilyen anyagi katasztrófába sodorja a falvakat. Jött azonban a költségvetések elkészítése. Ez alkalommal aztán végre beiátta a kormány, hogy olyan magas deficit jelentkezett a legkisebb község költségvetésnél is, amely hiányt semmiképpen sem tudják előteremteni. Viszont, hogy.az állam fedezze ezt a költségvetési hiányt, tiltja a törvény, de még abban az esetben is, hogyha nem volna meg az említett tiltó paragrafus, az állam amúgy is képtelen volna anyagilag támogatni a községeket. Végül mégis ki kellett találni vala^WMSAAiVVVWVVVWmSVVWWWWVVVA mit. ami megoldja a problémát. Erre aztán a belügyminisztériumban kiadtak egy rendeletet, amely szerint, hogy a községi költségvetéseket egyensúlyozni tudják, a pénztárnoki teendőket a községi jegyzőkre ruházzák át s egyben szigorúan meghagyja a rendelet, hogy abban az esetben, hogyha az újonnan kinevezett pénztárnokok nem fognak elég .,kötelességtudóan“ eljárni, alkalmazni fog ják a legnagyobb büntetéseket. Talán felesleges is emliteni, hogy a belügyminiszteri rendelet ellenkezik a közigazgatási törvény szellemével, amely nyilván kimondja, hogy más a jegyzői és más a pénztárnoki állás. Ezek után a jegyzők csak abban az esetben fogják ellátni a pénztárnoki teendőket, hogyha éppen akarják, mert nincsen jogalap arra, hogy büntetést alkalmazzanak velük szemben abban az esetben, hogyha a belügyminiszteri rendeletet nem hajtják végre. Alkalma lett volna a kormánynak, hogy egy egyszakaszos törvénnyel a pénztár noki teendőket a községi bíróra ruházzák át A szép székely leány tragédiája Miért kotlett meghatni 0 Boroc ki LStynnk ? (Kolozsvár, julius 30). Mert meg kellett halnia. Az egyéniség és az élet üteme néha olyan egyenletet adnak, amely matematikai törvény., zerüséggel hozza ki a nullát: a halált. Cseládleány volt, de mosogatás után mosakodott, reggel toalettet csinált. Kölnivizet is használt. Nem erotikus ambrát, hanem olcsóbbat. Talán olyant, amelyet báziról-házra visz a nyomorgó kereskedő' és 10 lejért árusít szines üvegjeiben. Üres idejében igen sokszor vonult félre egy-egy könyvvel. Ismerte Jókai, Mikszáth és Hereegh Ferenc müveit és a 'színházban nemcsak az operetteket nézte meg. Ruházkodása hozzátartozott belső finomságához. Kis jövedelméből csinosan és elegánsan öltözködött. A falusi emberek, akik a halálai hírét hozták, egy „nagyon előkelő kisasszonyt" ismertek fei az öngyilkos leány holttestében. Szelíd, szép arca volt és meleg barna szemei, melyekben volt valami tiszta egyszerűség. Udvariasan és minden ledérséget visszautasitóan viselkedett. Apja székely gazdaember volt Kibéden. Első felesége halála után mostohát vett a házhoz és Lilinek batyut kellett kötnie, neki kellett vágnia a nagyvilágnak. így került Kolozsvárra. Nem szerette a zajos házakat, undorodott a bűntől, lenézte a szeles fiatalurakat. Egy évek óta beteg uriasszonynál kötött ki. Csak ketten voltak a házban, s a leánynak üdülés volt a délutánja, mikor asszonyának lapot, vagy regényt kellett felolvasnia. A falubeliekkel nem igen érintkezett. Ha egy-egy legény mégis rákiáltott az uccán.r „ — Be nagy kisasszony lett belőled Lili“, — hűvösen otthagytam A durva mozdulatoktól elszokott lassankint, de a „finom urak“ világába sem illett be. Aladár urfi Egyik napon megérkezett aa özvegy asszony unokaöccse, Aladár urfi, aki évek óta falun élt, de néha feljött Kolozsvárra, hogy összekuporgatott garasait szét- gnritsa. Feltűnt a csinos leány. Nagynáejének elpana- 'szolta, hogy Kolozsváron nem ismerős. Az Öregasszony ezt el is hitte. Arra kérte tehát az asszonyt, hogy engedje el vele a cselédet, hogy kalauzolja a városban. Lilinek igy minden nap el kellett kisérnie asszonya ro. konát *. városba. A hét végén, úgy alakultak a dolgok, hogy nem a leány kisérte az urfit, hanem az urfi őt. Néha arcán piros rózsákkal szemlesütve jött haza. Mikor Aladár urfi elutazott, napokon át hallgatta asz- szonya a leány sóhajtozását a másik szobában. Napközben ábrándosán nézett ki az ablakon, álmodozó lett. Asszonya egy napon faggatóra fpgjjfe Marosvásárhelyi orvosi vándorgyűlésen, jgk augusztus 28, 29, 33 vjí ETsagy műszer és ^yÉMfiftfer- 1 vegyészeti ipari fcMHBNas || lesz. Felvilágosítást ad Gyalui gyógyszertára, Marosvásárhely. — Mi van veled Lili? Aladár nrfi... — vallotta be izgatottan «. leány, A beteg asszony felfigyelt. — Mi van Aladár urfival ? Egy' zsebkendői kért tőlem emlékbe, de én nerc adtam, mert úgy gondoltam, hogy’ nem illik. Az urinő hallgatott. Lili kissé bátrabban folytatta: — Kért, hogy menjek ki hozzá falura, a szakács nőjét elbocsájtja és ad nekem havonta 1500 lejt. ^ — Jó helyen vagy t,e itt Lili, — mondotta halkan a jó asszony és izgatottan megkérdezte: — Mit mondott még? — Aladár urfi... — akadozott a leány — az utolsó napon azt mondotta, hogy ő engemet. szeret... És hogyha fogja rólam látni, hogy ügyes vagyok, feleségül is vesz. Az asszony arca elsötétedett az ágyban, de Lilit szerette, mert már két esztendő óta őrködött közelgő koporsójánál és úgy nézte, mint a leányát. Féltette, de megbántani nem akarta, ezért hallgatott Bereczki Lili azt hitte, hogy asszonya haragudni fog, mert nem illik, hogy egy nrfi cselédleányt, vegyen el, de mikor látta a beteg jóságos tekintetét, könnyei kicsordultak és remegve folytatta: — Azt mondotta még Aladár urfi. hogy visszajön és engemet is visz magával... Ne tessék rám haragudni... Amikor elbúcsúzott, megcsókolta az arcomat és azt súgta a fülembe: „Ne feledjen el Liliké“. Az ágyhoz szegzett asszony nem haragudott, nem is örült, A halállal nézett szemközt és tudta, hogy még éveken keresztül azt fogja tenni. Talán saját ifjúságából jutott eszébe néhány drága emlék. Csendesen hallgat tott. Majd fehér kezével legyintett: — Lilikém forrald fel a tejet. / A végzetes levél Nehány napra rá megjött a levél Aladár urfitól. Asszonyának volt címezve. A beteg nő elolvasta és szelíden igy szólt Lilihez: — Vesd ki a fejedből azt a fiút... Itt a levele... Lili elfehéredve ért a levél végére, amelyben az állott, hogy a falubeli papkisasszonnyal vasárnap tartja esküvőjét, A leány halottfehér lett. Asszonya megsajnálta és szelíden vigasztalta, biztatta: „Verd ki azt a rossz fiút- a fejedből“. Mikor látta, hogy a leány megtántorodik vizet nyújtott át neki. Lili sokat sirt. Napokon át. A többit megírták a lapok. Egy szomorú napon elindult, az uccáo összeakadt egy faiujabeli lánnyal, aki szintén nagyon szomorú volt. Sokáig beszélgettek, rótták az uccákat. kimentek a Feleki-tetőre, onnan a györgyfalvi erdőbe. A fák alatt levelet irtak szüleiknek és előkerült a marólúg. A másik leány mikor érezte, ho<rv a méreg haitnd kezd, felsikoltofct és lobogó hajjal a város felé szaladt. Fuíoitt a halál elől és sikerült is elmenekülnie. Lili ott maradt... Két hét múlva akadtak rá a holttestére... droguériákban, illaíszeríárakban, stb. Fölorakat: Str. Plantelor 26,Ts!. 842/93. Bucureşti. A díesőszentmártont városi tanács msgszavssta az iskoláknak nyújtandó segélyt (Dicsöszentmárton, julius 30.) A diesőszent- mártoni városi tanács julius 23-án tanácsülést tartott, amelyen több fontos ügy fölött döntöttek. Pekri Géza helyettes-polgármester előterjesztette a város régi kívánságát, hogy a két régi temető közötti területet a város megszerezze és azon az uj temetőt megnyissa. Az előterjesztés teljes részletességgel kimutatott tervet tüntet fel a temető helyének megszerzéséről, a két jelenlegi birtokostól, a református és a görög kath. egyháztól, valamint költségvetést mutat be, amely szerint a temetőőri lakás és a hullaház építése és a városi gazdák által kivánt két ut nyitása körülbelül 137.000 lejbe kerül. A tanács az előterjesztést teljes egészében egyhangúlag elfogadja Tárgyalták az állandó választmánynak az egyházak és iskolák segélykérésére vonatkozó indítványát. Pekri Géza, Adorján Gábor, Gvidó Béla és Pálífy Ferenc felszólalásai után, elnöklő primar szavazásra teszi fel a kérdést és a tanács jelenlévő 15 tagja közül 13 tag, kettő ellenében elfogadta az állandó választmány indítványát, amely szerint a hat egyháznak, mindegyiknek 10 _10, összesen 60.0000 lejt, az állami, elemi és tanonciskolának kimutatott szükségleteinek megfelelően, de mult évinél nem többet, tehát maximum Ö3.000 lejt és a négy felekezeti, református, róm. kath., unitárius, zsidó iskolának lakossági számarányuknak megfelelően összesen 100.000 lejt szavaztak meg. Végül a pénzügyi ellenőrzőbizottság tett jelentést. K.
