Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-01 / 166. szám
Till. WYK. ÍW. BZ AM 7 Gyermekárverés Berlinben Kis, ketrecmódra elzárt erkélyre állítják ki a gyermekeket a tömeg szeme elé és jelzöharang lármájával hívják fel rájuk a figyelmet — »Egy kis leány, Szónya névre hallgat, ki viszi el?“ Megható jelenetek a lezárt erkély körül (Beriin-Wannftoe, július 3O.) Ha nem magam láttam volna, el se hinném. Pedig megtörtént. És megtörténik nap-nap után, vasár- és ünnepnapokon tömegesen, a Berlinhez tartozó Wannsee-ben, ahol a világ egyik legtökélotesebb strandfürdői* van egy pompás tó partján. Lenn zug, zsibong, sikoltoz a tömeg, — vad menekülőket nagy lármával hajszolnak egy darabig, arnig a sokadalómban szemmel ltudják követni őket. Az erkélyen, egy keitneicszerüen elzárt kiugróban csupasz fapad, azon állnak a gyermekek, néha négy-öt egyszerre és könnyes szemmel bámulnak le a beláthatatlan partra, amelyen mint szines bogarak nyüzsögnek az embereik. Némelyik apróság hangosan bőg; van amelyiken egy szál ruha sincs. A gyermekek mellett egy egyenruhás, hasas ember áll. Megkérdi a nevüket és azután egy szócsővel le- orditja az embereknek: „Egy kis leány, Szónya névre hallgat, — ki viszi elí“ A tömeg zaja elnyeli a kiáltást. Az egyenruhás érdtorkn jelzőharangot lóbál; a vészes hangra egy másodpercre mindenki fölfigyel, azután részvétlenül zsibong tovább. A ketreo köré félmeztelen emberek tódulnak, férfak, nők vegyest éa ugyancsak megkritizálják a szepegő kis gyermekeket. „Nekem nem kellene“, mutat egy különben egészen rokonszenves nő épen Szónyár* és hozzáteszi: „nekem még igen kiesi.“ Az egyenruhás kodvettlonül hallgatja, látszik rajta, hogy ő már szívesen odaadná Szónyát.,. közbeni, egészen gálád kétszinüséggel, „édes kis egérkéíiek“ nevezi a gyermeket, aki éppen most kérdi Eriv ., hogy látja-.; ő még az anyukáját... Lehetetlen megindultság nélkül nézni... De ime, egy elszánt areu férfi közeledik, szivarral a szájában és odalép a ketrechez. Egy pillanatig figyeli a ketrecben, álló három gyermeket és határozott hangon szól oda az egyenruhásnak: „Adja ide nekem azt a legnagyobbat!“ A körülállók — hihetetlen! — jóízűen nevetnek, az egyenruhás is nevet, kiadja a kért darabot (ötéves szép és értelmes fiúcska) és az elszánt férfi azonnal ölébe veszi és eltűnik vele a ttömegbem. A gyermek, úgy látszik, megérezte, hogy jó helyre került, mert azonnal csókolgatni kezdi a férfit..» Újabb harangozás, orditozás a szócsőn kereszttől: Szónyán kivül még egy négyéves-forma, csudaszép kis fiú áll a ketrecben és szivszagga/tóan zokog. Egy fiatal asszony nézi és szinte beesik utána a vágytól, úgy szeretné, ha kiadnák neki. De, úgy látszik, nem áll módjában, ki se meri kérni... csak fájdalmas két szeme cirógatja végig a kis fiút, csak áll ott, hogy megláthassa, vájjon kinek a kezébe került És ezúttal egy dúlt arcú, ellenszenves, lompos asz- szony rohan oda a ketrechez, ellentmondást nem tü- rően kéri el magának és már hurcolná magával, — de a körülállók szive megesik a gyermeken, azonnal az ő pártjára állanak. Nincs kéz, hogy meg ne cirógatná, fiatal nő, hogy becéző hangon ne mondana oda neki valamit. Az ellenszenves asszonyt is mintha meghatná az a hirtelen megnyilatkozó szeretet, mintha már ő is megenyhülve nézné a kisfiút és a körülállók möst már majdnem biztosak benne, hogy nem fog rosszul bánni szegénykével... Eddig tart a riport. A kis riport ténybeli adatai mind százszázalékban igazak, a harangcsengéstől a zsibongó tömegig. Csak az téved, aki árverést látott, embertelenséget szimatol, — holott kedvesebb, okosabb, emberségesebb ötletet rég láttam Németországban, mint ezt az „árverést“. A helyzet ez: A wannsee-i óriás strandon szép vasárnap délután százezer ember is üdül. Rengeteg apró gyerek lábait- lankodik a felnőttek körül, egészen addig, amig egyszerűen — lába kél. Elvesz. De mire jó az ötletesség? A strand felett húzódó hatalmas terraszok kellős közepén kis beugró erkély épült, bezárható kis ketreccel és erős jelzőharanggal fölszerelve. Ha valahol a strandon szipákolva, sirva keresgélő gyermeket találnak, hopsz: már viszik is a ketrechez, átadják a külön c célra fizetett egyenruhás tisztviselőnek, aki megkérdi a gyereket (ha lehet) hogy mi a neve és körülbelül honnan jött. Mikor a harang megszólal, minden szülő, akinek elveszett gyermeke van, fölnéz az erkélyre, ahol is a tisztviselő messzi láthatóan kiállitja a szőszi boglyas vagy fésült, siró vagy bámuló gyermeket. Mire „ott a miénk!“ diadalorditással felküldi a mama a papát vagy viszont, hogy hozza le a kis srácot. Fizetni nem kell semmit, de ha a szülő, aki szégyenli magát a kis balesetért s ez okból úgy tesz, miiiiti minden szégyenlős ember: nekiront az elveszett gyermeknek, akkor nagyon csúnyákat dug zsebre a tisztviselőtől, aki kioktatja, hogy nem a gyermeknek kell vigyáznia arra, hogy a szülei el ne vesszenek ... Persze ennek a kis színjátéknak egész nap akad nézője. Ritka félóra az, amikor üres a ketrec, de néha egészen megtelik. A tisztviselők egymást váltják és úgy vannak megválogatva, hogy bánni tudnak a gyerekekkel. Még szines szemüveget is adnak neki, hogy azon keresztül nézzen le a strandra, keresse meg a Mutti-t. És érdekes, hogy a legritkább esetben hallanak köszönő szót: a viszontlátás öröme elfojtja a tapintat belénk nevelt akaratát. De a leggonoszabbak a ketrecen kivül álló, papa vagy mama kezét szorongató srácok, akik csúfolják a kis foglyokat a biztos fedezékből ... Vesse tudomásul, iisfll csak 3 nap vdfasziţa ei augusztus hő 3-161, amely napon viszavonha táti anul huzâ- sa lesz a Temesvári NentSegy- letl sorsjegyeknek. Vásárolja meg tehát azonnal csekély 2© leiért szerencsés sorsjegyét, mellyel megnyerheti a 100-000 teles főnyeremény*, vagy 50, 20, 15, 10 és 5000, stb. leies Itizá- rélág készpénz nyereményt,melyek kifizetését a Temesváil Etső Takarék garantálja. Sorsjegyek kaphatók: dohány-és borbélyüzletekben, piaci árusítóknál és a Sorejegvirodában, Regina Maria 82 sz. emelet 1, honnét vidéki rendelések 5 darabonként 116-— lei beküldése ellenében eszközöltetnek. — Húzás eredménye aug. 6-án, cluji hírlapok utján lesz köztudomásra hozva Két szívtelen mama beszélgetését pedig így jegyeztem föl a strandon: — öyere be a vizbe, ússzunk. — Nem lehet, egyedül vagyok a kis fiammal! — Öirós gyerek®-—Nem bizony! — Jaj de buta vagy! hát akkor menj föl a ter- raszra vele, veszítsd el s amikor már látod, hogy megvan, hagyd ott egy órára... Jó kézben van! Hát igy is lehet. Pap József Wasatépitéssel és e wlokitereneléíssel akarja a k^ratáaj1 lekiiziSeni a Biáramami síép nyomorát Mit tárgyaltak a prefektusok fitomänszeiitgyörgyöii ? (Kolozsvár, julius 30.) Az utóbbi események kétségtelenül meggyőzték a kormányt, hogyha nem foganatosítanak sürgős intézkedéseket az egyes tartományok anyagi helyzetének feljavítása érdekében, beláthatatlan következményeknek lehetünk még szemtanúi. Munkatársnak felkereste Hodor Viktor tartományi államtitkárt és felvilágosítást kért, hogy milyen intézkedésekkel szándékszik a kormány elhárít; ni a. közelgő veszélyt és mi volt a Román- szentgyörgyöri megtartott, erdélyi prefektusok értekezletének célja. __ ivi kell jelentenem,__mondta az államtitkár, __ hogy az egész értekezletnek nem volt politikai színezete. Az uj közigazgatási törvény egyes intézkedései modifikálásra szorulnak. S. Moldovan tartományi igazgató azért hívta össze a prefektusokat, hogy pon+e« felvilágosítást kapjon a közigazgatási törvény végrehajtási lehetőségeiről, illetve a prefektusok, mint a vármegyei közigazgatás ellenőrző vezetői adják elő a törvény végrehajtásával kapcsolatban szerzett tapasztalataikat. Ősszel aztán sor kerül olyan kormány- intézkedésekre, amelyek a közigazgatási törvény teljes végrehajtását fogják megkönnyíteni. Elmondjuk Hodor államtitkárnak, hogy abban az esetben, na semmi politikai színezete sincs a prefektusi értekezletnek, miért volt jelen az értekezleten a csendőrfőparanesnök s állítólag Medrea erdélyi sziguranca főfelügyelő is. __Az egészen természetes dolog, hogy állambiztonsági kérdések is kerülhettek szóba igy szükség volt a csendőrség és sziguranca vezetőire is. _ Milyen impressziókkal távozott Andrei föld■ ive lét ügyi államtitkár Máramarosból? __tesszük fel a kérdést. __ Tudomásom szerint még mindezideig nem tette meg jelentését a koi'mánynak. Bizonyára csak azt tapasztalhatta, amit Moldovan Valér jelentett a ■ti*i*zterelnök urnák. Viszont, hogy mégis kiutazott Máramarosba, annak közvetlen oka az, hogy mint a földművelésügyi minisztérium államtitkára azonnal intézkedhetik is a lakosság anyagi helyzetének felsegélyezése érdekében. .— Van-e tudomása a tartományi igazgatóságnak arról, hogy Moldovan miniszter ur jelentésére milyen intézkedésekkel fog válaszolni a kormányt _kérdeztük. — Tudomásom szerint a kormány elhatározta, hogy még a háborús időkből maradt Jacobeni- borsai vasútvonalat felszedeti. Ebből a vasúti anyagból, fogják aztán közelebbről kiépíteni a lengyel határ felé vezetett vasútvonalat. Az uj ut hossza mintegy negyven kilométer lesz. Ez a vasútépítés is számtalan munkanélkülinek fogja a kenyerét biztosítani. Egyébként a közeljövőben megkezdik a máramarosi állami erdők kitermelését is. Ez a kitermelés teljesen uj rendszert fog /naugurulni, amely szintén nagyrészben hozzá fog járulni a máramarosi nép anyagi helyzetének feljavításához. Máskülönben azt lehet mondani, csak napok kérdése, hogy a Bukarest—brassói ut kiépítését megkezdjék. A kormánynak erős elhatározása, hogy ehhez a munkálatokhoz is először a nxára- marosiakat fogja alkalmaztatni. AZ »ETWA« KOFFER és bőrdíszmű gyár legújabb gyártmánya w.mißv a fizuéi íemosiiufó női bőr táska! Kapható a gyári lerakatban : POSZLER Csaj, Cal. Reg. Férd. 2-a