Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-04 / 169. szám

Km. ÉVf. 16*. SZÁM Szenttéavatáson Rómában Oittá di Vaticano, julius hó !Ajft hiszem, nem kockáztatok meg tiszteletlen ülitásib, midőn azt mondom, hogy szent életet élni könnyebb, mint a római egyház által szentbe nyilvánít­tatni, Olyanformán érlelődött meg bennem ez a fel­fogás, hogy részben végigélbem két szentnek, Filippini Luciának és Thomas Catherinanak kamionizációját. Azért részben, mert az eljárás már századokkal előbb meg­indult. Az utóbbi, a spanyol apáca 1574-ben halt meg, a vele együtt felavatott olasz apáca pedig másfél századdal késó'bb. Ha valaki — a hivatalos kifejezés szerint — „a szentség illatában“ („in odoré sanotitatis“) hunyt el, beható, hosszú vizsgálat indul meg. Kihallgat­nak mindenkit, aki vele közelebbi viszonyban állott, be­gyűjtik a legapróbb adatot is, felkutatják a levelezését, nehogy a legkisebb terhelő jel is elkerülje a figyelmet és érdemetlent érjen a kitüntetés. Ezt a nyomozást a helybeli püspökség vezeti. Egy-egy ügynél ezrekre megy az ülések, kihallgatások, jegyzőkönyvfelvételek száma. Legfőképpen pedig a feltételezett csodákat vizsgál- §ák meg. Ha mindez zavartalanul lefolyik, akkor kerül csak a dolog Rómába, ahol külön bizottság foglalkozik vele. Ha a csodák természetfölötti voltát igazoltnak vélik és az illető életében a legkevesebb terhelő momentum sem merül fel, következik a boldoggáavatás. Ennek formai véghezvitele egyszerű. A bulla ki­hirdetése után a pápa délután kis kísérettel megjelenik a Péter-templomban, ahol az illető boldog képe és csodáinak egy-egy ábrázolása függ díszes helyen s rövid imát mond. Az egész szertartás egy félóra. Maga a per azonban századokra elhnzódhatik. Thomas Catherinát például csak 218 évvel halála után emelte VT. Pius a boldogok sorába. Ezután esetleg a szenttéavatási pör indul meg, csak még körülményesieibben és még szigorúbban. A dolog persze annál nehezebb, minél jobban múlik az idő. Évszázados papírok soraiból kell kiökoskodni, rég por­ladó emberek szavahihetőségét mérlegelni és igy tovább. Ám, ha minden kedvezően alakul s a katolicizmus feje tudomásul veszi, elkészül a bulla, amely kihirdeti az eseményt. Ennek nyilvános felolvasása azonban csak lényegében fejezi be az eljárást, formailag még sok dolog van hátra s a laikus számára éppen ezeknek van reudkivüli vonzóereje és érdekessége. Előkészületek a Péter-templomban Kitűzik az avatás napját. A Péter-templom feiis- merhetetlen átalakuláson megy át. Először óriási vö­rös-arany brokátlepleket borítanak pilléreire és pár­kányaira. Majd deszkapalánkokból valóságos labirin­tust építenek, ami különböző helyek kijelölésére szol­gál. A palánkokat is vörös-arany takarók fedik. A szantélyben és a kupola alatt tribünök épülnek. Az elő­csarnokban házaagyságu vásznakra festik a szentek igazolt csodatételeit, mellettük ácsok verik keretre a festményeket és azt a diszítihonos költeményt, mely a főbejárat fölé kerül és az avatandókait dicsőíti. A padlót mindenütt finom fürészporral hintik be és nagy gonddal csiszolják. Bent, a templomban! kala­pálás, fürészelés, csattogás, kiabálás. Az egyik oldal­hajóban egy sereg asszony ül és varrják az aranyos Tojtut-bojtot a függönyökre, drapériákra, A szentélyben ezalatt kárpitossereg a pápa két trónját állítja fel és disziti skarlát, fehér és ezüstbár- sonmyal. Az ember fáradtan leül a nagy lármában, szeme felsiklik egy pillérre és akkor megfagy ereiben a vér. Fenn, harminc méter magasságban a korlát nélküli, egy méter széles párkányon emberek járnak és dolgoz­nak! És még hozzá milyen hidegvérrel! A templom grandiózus világítását szerelik fel. Egész családok végzik ezeket a templomi munkálatokat. Pietrini-nek hívják őket, Szent Péter leghívebb szolgái, de nem va­tikáni alattvalók. A másik csoport egy szobrot öltöztet ezalatt. Az ünnep A belépőjegy a szertartás kezdetét csak három- negyednyolcra jelzi ugyani, de azért hét órakor már egész Róma talpon van. Egy század rohamsiaakos — olasz! — katona áll a lépcsők alján. Fennakadás, zavar nélkül megy min­den. Bent még sötét van aránylag, de már az állóhelye­ken is ötszörös sorban szoronganak. Az útkeresztező­déseknél a svájci gárda áll őrt, teljes díszben. Ezüst- sisakos vörös taréjjal, ezüstpáncél, — köztük a ined- ve-bőrcsákós, kétméter magas lovas csendőrök járkál­nak párosán és komoran. A rendet tulajdonképpen a frakkos rendezők hada ttartja fenn. Félnyolc. Vidám ütemű katonaroduló hangzik s a főkapun az u. n. pápai zuávok masíroznak be. Egyen­ruhájuk — mint általában! a pápai katonaságé — IX. Pius napjainak francia hajtását mutatja. Sorfalat ál­lanak a kupolától a bejáratig. Most egymásután gyul- nak ki a lámpák. Minden ivboltozaiton huszonegy fü­függ. Ezenkívül fenn a párkányon körben ezer 1 fényszóró világítja meg a mennyezet aranykazettáit, úgy, hogy maga a fényforrás nem látszik. Minden szobor mögött, a boltozaítos fülkében hi­deg-kék fényű reflektorok égnek. Hevenyében próbá­lom megszámolni: legkevesebb húszezer villanygyertya ragyog itt! Mindenkiből kitör egy „ah!“ s a világ min­den nyelvén a „szép!“, bámulatos!, csodálatos!“ kife­jezései. Végre háromnegyedoyolckor elindul egy kisebb processzió a pápáért’. A szertartás maga a Sixfcimi-ká- polnában kezdődik: a SzentaJtya az „Ave Maria Stel­la“ kezdetű; éneket intonálja s azalatt megindul a me­net eleje. Pontban nyolckor az egyik tiszt kirántja a kard­ját és „Battaglioni! Attemti !“rti (vigyázz-t) vezényel. A.puskákat megmarkolják s harangzúgás közben belép a. templomba a szerzetesrendek küldöttséged közül a legelső. Nagy keresztek, zászlók; az öklömnyi minis- tránsay érékektől a Ribera-képekre emlékeztető öreg szakállasokig, minden kor képviselve van. Mindnél gyertya ég; közben litániát mondanak. A rendek után énekkar következik. Egész kis gyer­mekek is vaunak köztük s csodálatos fegyelmezettség­gel éneklik a nehéz szerkezetű dallamokat. Ezután különös látvány: fraterniitások, középkori eredetű, vallásos célú testületek vonulnak fel. Dusán aranyozott embernagyságu jelvényeket cipelnek (mind­egyiken kis harang, is van), mögöttük pedig három méter magas körsátor akku jelvényt emelnek. Újabb énekkar következik, majd kis szünet s azután az ál- mélkodó tömeg közt büszkén, pompásan ellépked két szakasz nemes testőr. Karmazsin attilájuk aranysuj- tásos. Öles sisakjuk tarajáról hátük közepéig lóg le a fekete lófark. Ezután a keringés, gyertyát vivő papok áradata: a liberiauus, a vatikáni és a lateráni káptalan. A kör­menet részeit nyomtalanul elnyelik az oldalhajók. Új­ból ének: csodálatos finomsággal összehangolt férfi­kar. A hires Sixtini-kórus „Attertti! Presenta!“ Hatalmas zászlót hoznak most. Ez Lucia csodáit ábrázolja. Csak a lefüggő bojtjaik hat biborosruhás la­káj viszi. Majd újra papság és újra zászló: ez a spa­nyol szent csodáit hirdeti. Mögöttié öt komoly diplo- mata-írakkos ur. Spanyolország vatikáni követsége. Újból kis szünet. Attemti! Presenta! — hangzik a vezényszó és megjelenik a főkapuban a, nagy cortégc. Lila és'piros színek: a kanonokok, mögöttük a fe­hér magas püspöksüvegek erdeje. Méltóságteljes lépé­sekkel a penitenciáriusok, a mithrás-apátök, a püspö­kök és érsekek. Egynek van csak különös korona a fe­jéin: egy örmény püspök esz. Itt. lépked Kelefc-Indis, apostoli delegátusa: mögötte bremzszinü arccal, keleti nyugalommal egy japán püspök, kissé hátrább egy né­ger főpásztor; sok sötétbőrü, mélytiüzü szemű keleti pap. Most selyembaláros, szákár férfiak csoportja: az egyik a tiarát viszi, a másik a püspöksüveget. Egyik sem kerül használatra, csak a pápai hatalom szim­bólumai. Ezek után újra szerzetesek jönnek: a rendek Ró­mában székelő generálisai és felei. Aszkéta-arcok, tul­13 áradó intelligenciával: misztikus rajongással fcft KriáS következik ez után: a svájciak k&b parancsnoka, si­sakjaik vörös etruoctolltaraja ölnyire kimagaslik. Mö­göttük a pápai hadsereg főtisztjei lépkednek, fantasz­tikusan ható egyenruháikban. Végül a Szent Kollé­gium tagjai; a kardinálisok. Lehetnek vagy harminr- can, mind fehér püspöki mithrával ékesen. Vannak köztük olyan öregek, hogy szinte támogatják ókét, vi­szont látni csupa fiatal, energikus arcokat. A messziről egyre erősebben felvibarzó lárma, tu­datja., hogy most jön a pápa. Tizenkét lakáj emeli a Sede Gestatoriát, a hordszéket, melyen a ragyogó tró­nus áll. Kétoldalt hatalmas fehér toll-legyezöket tar­tanak s a trón fölé baldahint emelnek. A pápa gazda­gon hímzett köpenyben ül, fején ékköves, aranydiszes püspöksüveg. Balkeze felől hosszú gyertya áll a trón karfáján. A tiarát előtte viszik. Fergetegszerii taps tör ki. Torkuk szakadtából kiabálnak: Ewiva il Papa! Ewiva il Vicario di Oristo! A más nemzetiségűek átveszik és arra törekednek, hogy az ő nyelvükön kiáltott üdvözlést hallja a pápa az ál. tslános zajból. Mellettem németek (és franciák rendez­tek egy ilyen hamgesaftát, „hoch“ ée „vive“ alapon. A Szentatya széles mozdulatokkal oszt áldást a népnek. A templom közepén megállnak. Leszáll s gyalog megy szükebb kíséretével a Capello del Coro-ba, ahol az Oltáriszentség előtt rövid imát mond. A tulajdonképpeni szenttéavatás Erre fenn, a főbejárat feletti erkélyen, megrendül, nek az ezüstkürtök s a fenséges melódiája „Armonia Religiosa“ harsan fel. A nép kiáltozása azonban min­den más hangot elnyom. Ezalatt ér trónjához a pápa­Itt kezdődik meg a tulajdonképeni szenttéavatás. Ez a bulla felolvasásából és néhány imából áll. A templom 187 méter hosszú és majdnem ugyanolyan magas lévén, egy hangot sem lehetne hallani, ha nem volna rádió. Azonban hét mikrofon, két bangerősitö és hetven hangszóró van felszerelve a templom különböző helyein s igy legalább halványan az az érzése támad az embernek, hogy valami énekfélét hall. A szertartást Te Deum zárja be. Ezután kezdődik a misei, melyeit Bernini hires oltáránál maga a pápa mond. (Ennél az oltárnál csak ő misézhetik.) Az óriási asszisztencia s a szertartásoknak évszázados előírásai olyan bonyolult és gondosan körülcirkalmazott mene­tet adnak az egésznek, hogy pontosan délben ér el a Credo-ig. A legszebb pillanat következik: az Urf elme tatás. Minden elnémul... A tömeg, amely előbb ujjongott * földi pompa láttán, most a földöntúli gondolatok fen­ségétől térdrekényszeriilve hallgat. Rövid vezényszó: a sorfalat álló katonaság letérdel és tiszteleg. Kívül­ről, mintha kilométeres távolságokból jönne, behallat­szik a harangok kongása.. S ekkor fent, a kupola leg­felső pontjáról, puhán és mégis erősen elöntik az ezüstkürtök hangjai a templomot. Egy órakor véget ék a szertartás. A Szentatya fel­teszi az aranytól és diónyi smaragdoktól ragyogó hár­mas koronát s a menet megy vissza a Vatikánba. A pápa szemlátomást fáradt. A látvány olyan szép, hogy a valóság látszata is elvesz. Mintha egy freskó volna a nagyszerű Medieiek, Borghesek korá­ból. Eltűnik Nagy Konstantin szobra alatt. A tömeg megbüvölve, áhítattal néz utána.. S. Pelberg Artúr dr. / A iüciUfeäiok gyógyíthatók 2 Tüdőtuberkulózis, tüdővész, köhögés, száraz köhögés, nyálkás köhögés, éjszakai izzauás, gégekatarus, gégefőkatarus, izzad mány, vérköpés, vértolulás, szorongó érzés, asztma, oldalszurások stb. gyógyíthatók! Hár ezrek meggyégyoetak! Kérje azonnal könyvemet: „&SEUE NAHRÍCUNST“ /A táplálkozás uj művészete/ mely már igen sokakat megmentett. Ez az uj táplálkozás minden megszokott életmód mellett alkalmazható és hozzásegít a beteg­ség gyorsabb leküzdéséhez. A testsúly gyarapszik és lassú eltr.e- szesedés csillapítja le a bajt. Az orvosi tudomány komoly kép­viselői igazolják módszerem kitűnő voltát és alkalmazását szíve­sen ajánlják. Minél korábban kezdünk hozzá táplálkozási mód­szeremhez, annál jobb. kaphatja meg könyvemet, melyből sok hasznosat tudhat 8 igaüjf©sl meg. Akit tehát fájdalmak kínoznak, aki szenvedéseitől gyorsan, alaposan és veszélymentesen akar megszabadulni, az Írjon még ma. Ismét hangoztatom, hogy teljesen ingyen, az On részéről minden kötelezettség nélkül kaphatja meg felvilágosításaimat és biztos, hogy orvosa, ezeket a legelső professzorok által kitűnőnek talált táplálkozás! szabályoké helyeselni fogja. Saját érdekében áll tehát, hogy azonnal Írjon, miáltal ottani képviseletem ré­vén Önt azonnal kiszolgálhatom. _ .. Merítsen tanulságokat és megerősödött egeszségakaratet könyvemből, mely egy tapasz­talt orvos könyve. Felüdülést, életvigaszt rejt magában és minden olyan beteghez szól, aki a tüdőgyógyászat mai állása iránt érdeklődik. dsorg Fsjícjrser, Bspíisí-l^esíköSn, Slngfeahissfrasss Sás- 34, Afct. ©35,

Next

/
Thumbnails
Contents