Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-04 / 169. szám
îs^iâlă TAXA POST AIA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24258—927. Claf-Koiozsrár, 1930 atfgesrtaa 4. HétfŐ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ORSZÁGOS MAG YAKHAKTí LAP 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unini (Főtér) 4. o,«, _IAA Li" - - i «PfiW/vn. K .AO ß. 0/4 egy hóra 100 lej-. 20 oldaSas szám ára 6 lej. Telefon: 5-08, 6-04. XIII. évfolyam 169-ik szára ELŐFIZETÉS MAGYAEOESZÁGOK* 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes számára 20 fillér. Bukovinában bombát dobtak be egy zsidó kereskedő ablakán Toíwl és Banilot ram! a merénylet tettesei! letartóztatták, de megszöktek a csendőrség kezéből Francia gránátokkal csinálnak politikát a vasgárdlsfák (Bukarest, aug. 2.) A csernovicí hatóságok pénteken értesítést kaptak arról, bogy Dorna Candreni községben Rubinger ottani kereskedő lakásának ablakán csütörtökön éjjel 3 órakor ismeretlen tettesek gránátot dobtak be, amely azonban szerencsére nem robbant fel. Rubinger az éjszakai kalandról azonnal értesítette a csendőrséget, amely be is vezette a nyomozást s csakhamar megállapi tóttá, hogy Danilo és Totu ismert antiszemita vezérek a kérdéses éjszakán átutaztak a kö-zségeu. Mindkettőjüket letartóztatták, Dani- lonak és Totunak azonban sikerült az őrzésükre rendelt csendőrtől megszökniük. A két antiszemita vezér lakásán házkutatást tartottak s Totu bőröndjében egy modern francia gyártmányú gránátot találtak. A sziguranca is bevezette a vizsgálatot, s valószínűleg rövid időn belül a két szökésben levő agitátort letartóztatják. Egyelőre őrizetbe vették azt a fuvarost, aki Danilot és Totut a községbe szállította. 9 legnagyobb polllysÉ! , Irta; Paál Árpád Igen elterjedt felfogás szerint a politikus az, áld ravasz és kétszinü. Aki kifelé olyan látszatot tud adni a cselekvéseinek, mintha azok bizonyos nagy közérdekek végett történnének, azonban lényegükben ezek a cselekvések a hirdetett közérdekkel ellenkeznek. Más érdeket, más irányt, más elrejtett célzatokat szolgálnak. Szóval: politikus az, aki becsapja a világot. Ez — mondom __ igen elterjedt felfogás. Bizonyára a közönség ismétlődő, sok tapasztalata rögzítette meg, hogy a politikusokat azonosítsa a nem őszinte emberekkel. Pedig nyilvánvaló, hogy tulajdonképpen az igazi politikának őszintének, emberek jóságával dolgozónak és nyilt közcélokra törekvőnek kellene lennie. Ennélfogva az igazi politikus is olyan, aki az emberek jóra törekvésének az összefoglalója, s nem e törekvések szétzilálója. Nagy őszinteségekkel, az emberek erkölcsiségének a megmozditásával dolgozik, s nem aknázásokkal és emberek félrevezetésével. * Éppen azért eredményei is maradandók lesznek, mert nemtelen fegyverekkel nem küzdött értük, hanem meggyőződést és közakaratot támasztott azok érdekében. Sajnos, hogy a közönség felfogásában nem ez a kép van a politikusról. Ismétlem, hogy rossz tapasztalatok sorozata az, ami ar, intrikusság, a képmutatás, a becsapásra törekvés és az őszinteséghiány tulajdonságait látja a politikusban jellemzőbbeknek. Csak úgy jut ez eszünkbe, hogy látnunk kell azt az irtózatos csürést-csavarást, amit az uj közigazgatási törvénynyel a népkisebbségek ellen, s különösen a magyarság ellen végbevisznek. Annakidején azt hirdették e törvényről, hogy ezzel behozzák az önkormányzatok korszakát Romániába, s behozzák a helyi és vidékenkénti igazgatások önállóságát. Még a tavaly nyáron a népkisebbségek nemzetközi kongresszusán is beadták, hogy az önkormányzatnak és decentrálizációnak milyen nagyszerű uj korszaka következik ezzel az uj törvénynyel. Hogy tehát a népkisebbségek is hogyan megkapják ebben a maguk vidékére nézve a maguk rendelkezési jogát, fis ime, egy év múlva ott állunk, hogy a helyi ön- kormányzat csak ott funkciónál, ahol népkisebbségek nincsenek. Ahol azonbaa népkisebbségek vannak, s a helyi közigazgatás vezetésében arányosan résztvenni akarnak, ott a kormány, vagy a kormánytól utasított hatóságok mindenütt elgáncsolják, hogy helyi ügyeiket az illető népkisebbségek megbízottai vezethessék. Igazán érdekes térkép volna, amelyik feltüntetné, hogy a megválasztott önkormányzati tanácsok itt Erdélyben hol nem működhetnek. A Székelyföldön, s a népkisebbségi többségű városokban. Ami pedig legutóbb Nagyváradon történt, az még durvaság is az ottani magyarság becsapásában. Itt a nyolcvan százalékos többségű magyarság a békés együttműködés kedvéért belement a román polgármester iránti megegyezésbe, de magyar al- polgármesterség ellenében. A helyi választás meg is történt ilyen értelemben. A román polgármester is, a magyar alpolgármester is kétharmadon tuli szavazattöbbséget kapott. A belügyminisztérium azonban csak a polgármester választását erősítette meg, a magyar alpolgármesterét nem. Ellenben a magyar alpolgármester megerősítése helyett kinevezett egy olyan román tanácstagot alpolgármesternek, akire még egyharm adrésznyi szavazat se esett a választáskor. A kormány igy valósággal felrúgta _ nem a saját helyi pártja paktumát, __ de felrúgta a saját közigazgatási törvényének azt. a néhány vékonydongáju önkormányzati lehetőségét is. Mert még ez a közigazgatási törvény se engedi meg, hogy a belügyminiszter polgármestert, vagy alpolgármestert, kincy? ‘'essen akkor, mikor azt a helyi tanács kétharmad többség© pián megválasztotta. A törvény ilyen kinevezési jogot csak akkor ad a miniszternek, ha a jelöltek közül egyik se kapja meg a kétharmad többséget. A megerősítést megtagadhatja, s ilyen megerősítés nélkül a megválasztott működésbe nem kezdhet. Ezt a megtagadást azonban meg kell indokolni azzal, hogy az illető megválasztott az állam- biztonság szempontjából, vagy a társadalmi rend érdekéből nem megbízható. Ha ilyen megbizhatlan- sági okok nincsenek, a megerősítés meg se tagadható. Kinevezést azonban még a választás megerősítése nélkül se tehet a miniszter. Hanem legfelebb uj választásra utasíthatja az illető helyi önkormányzati tanácsot. Ez olvasható ki a Maniu-kor- mány közigazgatási törvényéből egész világosan és határozottan. És mégse tartják meg, s éppen csak a megválasztott magyar alpolgármesterre nézve nem tartják meg. Tudatlanság ez, vagy rosszakarat? Egyik sem. hanem __ rendszer. Nagyváradon túllépnek a törvényen, másutt ürügyeket találnak ki, vagy egyéb mesterkélésekkel operálnak, hogy az önkormányzat vezetése még részben se juthasson magyar ember, vagy más népkisebbségi egyén kezébe. Ez a rendszer a nyugati határszél félmilliós magyarságával szemben a törvénynek azt a célzatos intézkedését használja ki, mely szerint, a megyékben meg a negyvenkilenc százalékos kisebbség se juthat be a megyevezetésbe. Ennélfogva Bihar 160 ezres, Szilágy 100 ezres, Szatmár 80 ezres magyarságát már a törvény elintézte. Viszont ugyanez a törvény a városokban a húsz százalékos kisebbségeknek is már vezetésbe való befolyást enged. Ezt aztán a belügyminisztérium fejleszti úgy tovább, hogy a húszszázalékos kisebbségeknek száz-százalékos túlsúlyúk legyen a városokban. A városi kisebbségek ugyanis már nem a nép- kisebbségiekből telnek ki. így lehet eltüntetni a nyugati határszélen is, a városokban is — az igazi népkisebbségeket. Törvénnyel, ha lehet. De még a törvényt is túllépve, ha kell. A nagyváradi eset .ezt. a rendszert valósággal reflektorvilágitásba állítja. Csakhogy ez a reflektorvilágitás igen rossz fényt vet arra a kormányra, mely a tavaly a nemzetközi piacon is eldicsekedett a maga uj' önkormányzati törvényével, s annak a. népkisebbségekre kiható előnyeivel. Kiderül, hogy ez az állítás nem volt őszinte. Kiderül, hogy e törvény látszatai mögött tulajdonképpen a népkisebbségek körvonalait akarják elmosni. Kiderül tehát, hogy amit el akarnak mosni, az mégis _létezik. Pedig éppen azt akarták elhitetni a világgal, hogy: ime, a népkisebbségek is számuk arányában önkormányzathoz juthatnak, de mégse övék sehol az önkormányzat, tehát _jóformán nincsenek is itt népkisebbségek. Magyarok éppen nincsenek. Hanem éppen Nagyváradon nagyon vastag fogás volt, ahogyan ezt a látszatot felkelteni akarták. Az ilyen fogások a magyarságban is, de a többi népkisebbségekben is olyan ellenhatást kelthetnek, hogy a kirakatnak szánt önkormányzatból teljesen kivonulnak, s társadalmi összetartásokkal igyekeznek majd magukon segíteni. Csak a maguk emberét pártolják a maguk magánköreiben, csak a maguk iparosait, kereskedőit, és földmiveseit. Az opportun itásból igénybevett keveredéseket és társulásokat. abbanhagyják, a villámháritó szerepű alkalmazásokat is leszerelik. Minek villámháritó ott, ahol villámok helyett minden egyébbel csak ártanak nekünk, s csak kiűzni és kinullázni akarnak mindenből. Keresünk és találunk egyéb önvédelmi módokat magunknak saját magunkban. A becsapott emberek okos kijózanodásával. Addig is valami üzenetünk volna — a Vámbéry Rusztem külföldi testvérünk számára. <5 a magyar- országi ellenzéki politika egyik fontos, alapos és tekintélyes embere. A minapában egy Írása jelent meg itt, a Brassói Lapokban. A haladó magyar közvélemény tolmácsaként azt fejtegette, hogy menynyire demokratikusnak tartják ők a Maniu-kor- mányt, s éppen ezért mennyire alkalmasnak a magyar és román jóviszony kiépítésére. A román belügyminisztériumban erre az ide- hajlongásra jóízűen nevethettek. Azt mondhatták közben: „Kedves balek ez a Vámbéry!“ És talán éppen abban az időtájban adhatták le Nagyváradra azt a pofot, ami az egész itteni magyarságnak szólott. De szólott az nemcsak nekünk, hanem minden jóhiszemű külföldi magyar testvérünknek is. Eléggé a határszélen hangzott el. hogy a haladók és demo- kratikusok másutt is hallhassák, s nagy jóhiszeműségükből egy. kissé felocsúdjanak. Kiábrándulásuk nyomán rájöhetnek, hogy akiket ők demokratikusoknak hiszenek, azok csak _ nagy politikusok. Talán a legnagyobb politikusok. Mai számunk 20 oldal
