Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-04 / 169. szám
wp¥j?mwsjtG XIII. ÉTF. 189. SZÁM. A CFÜ óriási eiókéssüieteket tesz a gabditakampaflif itefeomroâit6sâra (Bukarest, aug. 2.) A vasút vezérigazgatósága elkészítette a gabonakampány lebonyolítására vonatkozó tervezetét. Az eddigi számítások szerint a vasútnak 286 ezer vagon gabona szállítását kell vállalnia s ebből 27S ezer vagon kerül kivitelre. A kampány idejét száznapra tervezik augusztus 15-től november 15-ig, amikor ugyanis a dunai hajózás befejeződik. Úgy tervezik, hogy 58 ezer vagont irányítanak Konstanca, 173 ezret a dunai kikötők felé, 36 ezer a szárazföldi határállomásokon át megy külföldre és a többi látja el a belföldi szükségletet. Az erdélyi vasutigazga- tóságok közül a temesvári igazgatóságra 13 ezer, a kolozsvárira 650, a brassóira 350 és a szatmárira 6 ezer vagop jut. Egészen uj szerelvényeket állítanak be és uj vasúti személyzetet is szerződtetnek. Összesen 63 uj szerelvényre és ÎÎ73 uj vasúti alkalmazottra lesz szükség. A gabona szállítása 7 ezer vagont és 150 mozdonyt fog foglalkoztatni. A szükséges mozdonyokat Kémet- és Lengyelországból, a hiányzó vagonokat pedig Magyar- és 'Lengyelországból szerzik be. A cukorrépa kampány szeptember 10-én fog megkezdődni és december 31-ig tart. A vasút 65 ezer vagon cukorrépa szállítására számit. A cukorrépával terhelt vagonok kisérésére 600 főnyi kisérő személyzetet szerződtetlek. Tornya Gyula volt szenátort letartóztatták és csendőrök szállították lse T eines várra Semmit sem leket még tudni a letartóztatás okáról (Temesvár, aug. 2.) Csákováról ma csend- őri kísérettel beszállították Temesvárra Tornya Gyula dr. ügyvédet, aki az Averescu-kor- mány alatt szenátora volt a parlamentben a Magyar Pártnak. Ebben az időben Tornya Gyula dr. Bukarestbe tette át az ügyvédi irodáját és szenátori mandátumának a lejárta után összeütközésbe került a Magyar Párttal, amelynek kötelékébe azé>ta nem tartozik. Ügyvédi irodáját visszavitte a temesmegyei Csá- kovára és nem tudunk arról, hogy valamilyen politikai mozgalomban részt vett volna. Tornya Gyula letartóztatásának körülményeiről csak annyit lehet tudni, hogy a csendőrség a csákóval irodájában s lakásán házkutatást tartott s azután letartóztatta. Temesváron a csendőrségre vitték. Arról azonban, hogy mivel vádolják s egyáltalában miért tartóztatták le, nem lehet tudni semmit. A csákovai csendőrök csak annyit mondottak, hogy felsőbb parancsra járnak el. A letartóztatásnak ilyen módjából arra lehet következtetni, hogy valami politikai váddal terhelik. A letartóztatás hire Temesváron gyorsan terjedt el és a közönség körében nagy kíváncsisággal érdeklődnek a letartóztatás oka felől és különféle találgatásokkal igyekeznék azt megmagyarázni. Egyelőre azonban azt sem lehet még tudni, hogy kinek, milyen hatóságnak az intézkedése alapján járt el vele szemben a csendőrség Bízzuk gyomrunkat máié! fogva az Ena- féle gyümölcs sóra (FRUIT SALT) Minek várjunk a gyomor és a máj erősítésével, a belek szabályozásával addig, mig az emésztési zavarok mutatkoznak ? A mai lázas élet a gyomrot, májat, beleket erősen próbára teszi és elővigyázatlanságunk következményeként előbb, vagy utóbb jelentkezik a gyomorsavtultengés, görcsök, migrain, szédülés — egészségünknek ezek az elégtelen emésztés folytán fellépő ellenségei. — Védekezzünk az emésztési zavarok ellen ugyanúgy, mint ahogy ezt az egész világon ezer meg ezer ember teszi. Vegyünk "be mindennap reggel és este egy kávéskanálnyi Eno-féle gyümölcs-sót („Fruit Salt“) egy pohár vizben. — Ez a gyümöles-só babzó, enyhén hashajtó por, amely sem cukrot, sem hashajtó ásvány-sót nem tartalmaz és mégis sikeresen véd meg minden zavartól, sőt ami még fontosabb, megelőzi azt, amennyiben biztosítja az egészség előfeltételét: a gyomor és belek normális működését. Bécsben az alkotmányügyi bíróság rendeiete következtében ötvenezer házasság vált jogilag érvénytelenné Egész Ausztria területén nagy megdöbbenést és bizonytalanságot keltett az uj alkotmány- ügyi bíróság egyik pénteki döntése, amely szerint az elvált házastársak uj házasságkötésére adandó diszpenzáció nem a közigazgatási hatóságoktól, hanem a rendes bíróságok engedélyétől függ. A közigazgatási hatóságok eddig minden esetben megadták a cjisz- penzációt.s ilyen módon rengeteg házasságot kötöttek. Az alkotmányügyi bíróság döntésére való tekintettel most ezek az eddig engedélyezett házasságok érvénytelenek, úgy hogy egyedül Bécsben a elöntéssel 50 ezer házasság vált jogilag érvénytelenné. AMERIKA HŰBÉRURAI írta: KILIÁN ZOLTÁN (3.) — Lehetetlen! — Ember, te boldogtalan küzdő, ide figyelj, olyat mondok, hogy menten leesel a fáról, ha meg nem fogódzol! Csalhatatlan módszerem van: annyit nyerhetek minden bankból, amennyit csak akarok! Hihetetlenül, de azért fürkészőn néztem rá. — És titok ez a módszer? Megrázta a fejét: — Nem. Megmondhatom, ha akarod. Úgysem dolgozhatsz sohasem, te vele. — Mi a szösz, annyira egyéni? — Mindig mondtam, hogy drága fink ezek az oroszok ! Teljes nyugalom van. — Hagyd békén az oroszokait! A módszerről volt szó, erről beszélj! — -Ja?... Hát tudod, ebben az artistabransban az ember mindenkivel megismerkedik. így keveredtem össze én is egy hinduval Brüsszelben. Ras Zoharnak hívták a fickót és afféle yoghiinutatványokkal dolgozott. Hirtelen megöregiíett a színpadon egy fiatal nézőt, öreg embereket egy szempillantás alatt megfiatalított, fát növesztett ki két perc alatt az almamagból... ilyeneket csinált. Pompás fiú volt és ezért hamar megbarátkoztam vele. Együtt szerződtünk mindig és'én segédkeztem neki a mutatványainál, ő meg az enyémnél Az ő mutatványainak a megfigyelése alapján jutottam rá egyszer egy kitűnő gondolatra. Aznap erősen úsztam a bankban, egynéhány örült bankpásszba keveredtem bele. Mikor az utolsó husz* frankosomat vágtam be, kilencet fogott k:- a bank. Kivert a veríték. És ebben a rettenetes izgalmamban jutott az eszembe Ras Zohar tudománya. Mi lpnne, ha őt elhoznám ide?! Zohar kilencet láttatna velük mindig, ha én akarom, mikor én tettem... Kilenc a poinícur- ttek... Vagy a rouge et noirban mindig az a szia lenne nyertes, melyre teszek! Végre is, a kártyaszobákban sincsenek Köbben, mint a színházban, sőt ötvenedany- nyian sem; ha a színházban sikerül és a húszéves sittedért nyolcvanévesnek látja a nép, miért ne lehetne itt ■is megtenni az emberekkel azt, amit akarunk?! Elmondtam ezít a hindunak is. Nem szólt semmit reá. De mikor véget ért aznap este a munkánk, frakkba vágta magát és azt mondta: — Gyerünk! Három coup-t lehet, Horace, Azután vége. Nekem iszonyú munkámba kerül. Mentünk. Remegtem, ahogy felszaladtam a lépcsőn. Zohar beállt a terem sarkába. Merőn nézte a krupiét', a bankáit, a játékmestert. Majd végighuzta kezét a hormokán. Tettem. Egyszerre kiáltott fel bankár, krupié, játékvezető: — Kilenc! Nyert! Így. Háromszor, barátom. Másnap rulettben dolgoztunk. Már nem emlékszem pontosan, hányszor, úgy vélem, ötször vagy hatszor engedett nyerni: c-saiogatónak a bank, Észvesztő halomban hevertek a- tétek. Ekkor raktam én is fel egy egész kis vagyont. Tisztán ál! előttem a játékvezető halálarca, amint a szájamra meredt. Kapkodott, hebegett; sokan azt hitték, megőrült. Nem csoda. Biztosra indíttatta a gépét, mégis a nyerőszámomat mutaüita az a pörgés után. Kétszer ismételtük meg ezt Soha olyan hálás, szabadult arcot, mint azé az emberé volt, mikor elmentünk, Amikor a játékom nem a szerencse többé, — mint ő hitte — hanem ismét önmaga volt az ur. Mit untassalak ? Ennek a paradicsomnak a mozgósítás vetett véget. Bevonultam, Zohar hazament. Hej, de ha egyszer... — Hadnagy ur, hadnagy ur! — Kiabált egy tüzér odalent. — Tessék már bejönni az üteghez! Előbbre vonulunk! Lemâşztur.k Lent megölelt Morley-Parraghy. — Szervusz. Na. egy csalóval több van az ismerőseid között... Ugy-e, ezt gondolod most?.. Nem is tudom, miért voltam olyan közlékeny?!,. Na. nem baj, ma még piros éle:-, holnap,. Egyikünk jr.thagyja a fogát.. Szervusz na, örültem! A magas, igen szép szőke nő, bólintott, hogy Derécey kapitány befejezte a nyárfalovaglás meséjét: — Kedves história, jellemző Morleyre. De maga kitűnő előadó, kapitány. Nős ember maga? — Igen. Egy kislányom is van. — Szóval ment a romantikától? — Élek, küzködöm, egyszerűen. — Kár., — mondta a szőke nő és különös, meleg fölénnyel nézito a kapitányt. Deréceyt bosszantota ez a nézés. — Nem kár! — felelte. — Rendes helyein vau a társadalomban és ez kielégit engem. A szőke nő most odahajolt közeire hozzá, megsimogatta az arcéit: — Mert egyebet nem ismer még, kedvesem. Morley-Parraghy, meg a társaság többi tagja felnevetett. Valamelyik hölgy ezt mondta: — Úgy van, kapitány, maga nem ismeri még az életet! Az igazit! Én ne ismerném, a rendőr? — Óh, mi minden vau még a maguk kis világán túl! — legyintett ez a közbeszóló hölgy. — Úristen, mi minden még., Morley-Parraghy szemébevágott felcsillanó tekintetével a kapitánynak. — Elhiheted neki, pajtás! Tudod, ki ez a nő? Nor- reya d'Ayalas. Akiről egyszer, a másodszori találkozásunkkor beszéltem., — Az a táncosnő? — Az, az,, Norreya d’Ayalas felfigyelt neve hallatára. — Ismeri a nevemet, kapitány? — Igen. Morley beszélt magáról,. De, amit akkor mondott, azután nem hittem volna, hogy együtt látom még magukat! — Mit mondott? — kérdezték mohón a nők. — Azonnal mondja el, mit mondott! — Elmondok mindemt, ha Morley beleegyezését adja hozzá. — Hogy az ördögbe ne adnám! — kiáltott vígan Morley-Parraghy. — El ne hallgass egy szót sem, kapitány! (Folytatjuk.)
