Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-30 / 190. szám

nil. UVF. 190. SZÁM. 5 gOSt&FBmSlfá Tandcskozások a közigazgatás betegágya felett A tartományi igazgatók Bukarestben értekezletet fognak tartani Vagy keresztülviszi a kormány a deceralráHzácsát, vagy lemondanak a tartományi igazgatók — Szombaton az ország összes prefektusai és törvényhatósági delegációk elnökei értekezletet tartanak a tarto­mányi székhelyeken Modor államtitkár nyilatkozata (Kolozsvár, aug. 28.) A sajtó több Ízben foglal­kozott azzal, hogy az uj közigazgatási törvénnyel kap­csolatosan felállított tartományi igazgatóságok jófor­mán még ma is szervezetlenül állanak, nincs meg a megfelelő hatáskörük és az elvben miniszteriális ha­táskörrel felruházott tartományi igazgatók elégedetle­nek, mivel a központi kormányzat, különösen pedig a bukaresti vezérigazgatók és minisztériumi főtisztvise­lők görcsösen ragaszkodnak a centralizált hatalomhoz és a tartományt igazgatóknak minden olyan közigaz­gatási s általában adminisztratív tevékenységeit, ame­lyek decentralizálni akarnak, elgáncsolják. Pozitiv formában, hivatalos kommünikészerüen jelentek meg a lapokban, hogy a tartományi igazgatók a közel jövőben közös tanácskozást tartanak és ott határo- zatilag mondják ki, hogy a kormányzat vagy biztosítja számukra a közigazgatási törvényben előirt hatáskört, vagy pedig kénytelenek lesznek megbízatásukat visz- szaadni. lesznek, hogy a közigazgatási törvénnyel kapcsolatos kérdéseket alaposan tanulmányozzák, gyakorlati észre­vételeiket tegyék meg, azt Írásban jelentsék a tarto­mányi igazgatóságnak és a szombaton Kolozsváron tartandó értekezleten gyakorlati észrevételeiket, kriti­káikat és javaslataikat szóval is terjesszék elő. Ezeket az értekezleteket nemcsak Kolozsváron, hanem az összes tartományi igazgatóságok székhelyén meg fogják tar­tani. (Párizs, aug. 28.) A Neywork Herald párizsi kia­dásának közlése szerint júliusban az Egyesült Álla­mokban a prohibiciós rendőrség 6524 alkoholcsempészt tartóztatott le. Csak 2696 csempész maradt fogságban, mert a többieket a börtönök zsúfolt volta miatt sza­badlábra voltak kénytelenek helyezni. Ebben a hónap­— A tartományi igazgatóságok vezetői nagy fon­tosságot Ó9 jelentőséget tulajdonítanak ezeknek az ér­tekezleteknek s midőn azok véget érnek, a tartományi igazgatók Bukarestben gyűlnek össze és az előbbi értekezleten szerzett tapasztalataikról egy­másnak beszámolnak és azoknak az alap­ján fogják kérni a tartományi igazgatósá­gok hatáskörének a végleges rendezését. — Nem esik szó ezen az értekezleten a közigazga­tási törvény reformjáról is? — Erre a kérdésre nem tudok kielégítő választ adni. Csak annyit mondhatok, hogy az uj közigazgatási törvény és annak végrehajtási utasításával kapcsolatos nehézségek is szóba kerülnek és most már a tartomá­nyi igazgatók erélyes formában kérik a kormánytól, hogy a törvényben biztosított decentralizáció a gya­korlati életben is megvalósítást nyerjen és a tartomá­nyi igazgatók megfelelő hatáskörrel dolgozhassanak tovább. A nyilatkozatból megállapítható, hogy a tartomá­nyi igazgatók most már dűlőre akarják vinni a hatás­köri kérdést és egyszersmindenkorra véget akarnak vetni a bukaresti központi igazgatók hatalmi tultengé- seinek és annak a központi rendszernek, amely az aj közigazgatási törvény végrehajtása és gyakorlati al­kalmazása elé a legnagyobb akadályokat gördítette. ban 22 ezer 497 prohibiciós per volt folyamatban, A lap szerint a prohibiciós rendőrség zsákmánya 2 millió liter sör, félmillió liter likőr volt, továbbá lefoglaltak még 724 csempészautót, 1963 szcszlrpároló készüléket és Í1 csempészhajót. aA^/VNAAAAAA/^VWWWWWWVV>AA/W\A^ (JÓS.) Hatezerötszázhuszosmégy alkoholcsempészt tartóztattak le egy hónap alatt az Unióban Szombaton tol nem váltanak be a Banca Nationalanál magánsze­mélyeknek papír 20 és 5 iejeseket Eddig e,?ymi!iiárdiiároffiszá^MÜlió lej értékei ércpénz kerüli iorgalom&a, ősszel újabb egy milliárd 700.000 lejt fognak kibocsátani — Sietni kel! a beváltással Ezek a hírek mindenfelé nagy feltűnést keltettek, mert ma már nyílt titok, hogy az uj közigazgatási tör­vény a gyakorlatban nem vált be, annak bizonyos in­tézkedései a holt betű sorsára jutottak és még máig sem sikerült a törvény paragrafusaiban a közigazga­tási élet eleven lüktetését belevinni. Mindenfelé az uj közigazgatási törvény csődjéről beszélnek, prefektusok, polgármesterek, vármegyei és városi bizottságok elnö­kei nyíltan hangoztatják, hogy a törvény végrehajtása nemcsak a legnagyobb nehézségekbe ütközik, hanem annak egyes intézkedései a gyakorlati életben keresz- tülvúhetetlenek. Itt nem is akarunk kitérni arra, hogy az uj törvény megvalósítása és gyakorlati alkalmazása elsősorban magának az államnak hatalmas többletki­adásokat jelent, másodsorban pedig a városok, vármegyék és községek pénz­ügyi háztartásának az egyensúlyát való­sággal felbillentette s a törvényhatósági szerveket anyagi csődbe kergette. A Keleti Újság munkatársa felkereste a kolozsvári tartományi igazgatóságot, hogy bővebb információkat szerezzen. Dr. Hodor Victor, tartományi államtitkár a tartományi igazgatók összejövetelével kapcsolatban az alábbi figyelemreméltó kijelentéseket tette: — A lapokban megjelent közlemények megfelelnek a valóságnak. Tényleg szó van arról, hogy a tartomá­nyi igazgatók Bukarestbe összeüljenek és ott a köz­igazgatási törvénnyel kapcsolatosan nagyon sok fontos és nagyjelentőségű dolgot megbeszéljenek. A tartomá­nyi igazgatók azonban ezt az aktust úgyszólván alkot­mányos keretek között akarják megtenni. Előzőleg a tartományi székhelyekre az összes prefektusokat, vár­megyei és törvényhatósági bizottságok delegációinak az elnökeit közös értekezletre hivták össze. A kolozs­vári tartományi igazgatóságon e hét szombatján tartják meg e nagyjelen­tőségű értekezletet, amelyen az igazgatóság körzetébe tartozó összes prefektusok és delegációk elnökei megjelennek s közösen tanácskozni fognak. — A tartományi igazgatók már előre felszólítot­ták a legkiválóbb közigazgatási szakembereket és ál­talába mindazokat, akik a kongresszusra hivatalosak (Kolozsvár, augusztus 28.) Jóleső meglepetést okozott április közepe táján az érc 20 és 5 lejesek meg­jelenése a pénzforgalomban. Az uj pénzek, tekintve fénylő, sárga színüket, rövidesen csak, mint „ara­nyat“ emlegettettek s ez a név, habár valójában az ércpénzekben éppen annyi az arany, mint Romániában a rendes adófizető, rajtuk ragadt. Az első időkben min­denki örömmel vette, ha valahol arannyal váltották pénzét, vagy adtak vissza s külön szórakozás volt, a szó szoros értelmében eljátszogatni velük. Azután már megszokottá váltak s igy elvesztették ezt a kezdeti nimbuszt, amihez igen sokban hozzájárult az a körül­mény is, hogy a napok múlásával — s nem kellett va­lami sok nap hozzá — mindinkább és inkább letűnt a fény a rézötvözetről s a nemrég még vidáman csillogó pénzek, mind feketébbre és feketébbre váltak, úgyhogy már csak gusztusosoknak sem lehetett őket nevezni. De ez a sorsa minden ércpénznek, legyen az bár va­lóban nemes fémből verve is, s ki tehet a természet ellen. Mindenestre igy is jobbak voltak, mint az elég ré­gi kibocsátású papír huszlejesek, amelyek legtöbbje a ragasztó papirosok összes fajtáival több alkalommal is megismerkedett, s még emellett is állandóan a több részre szakadás preventív veszélyével küzdött. Áprilistól fogva tehát a román 20 lejes érték két­féle formában került az állampolgárok kezei közé. Érc és papir alakjában. Természetszerűen fokozatosan mind nagyobb és nagyobb mértékben tűnt el a papiros 20 lejes a forgalomból — 5 lejes már azelőtt sem volt valami sok — s nemrég azután köztudomásúvá lett az is, hogy a papir 20 lejes percei már meg vannak szám­lálva, kevés idő kell hozzá, hogy véglegesen is vissza, vonuljon a jól megérdemelt penzióba. Biztosat kevesen tudtak arról, hogy mikorra is van meghatározva a papir 20 lejesek teljes kivonásának a terminusa. Ezzel magyarázható, hogy mostanában sok helyen már kereken visszautasították azt a vevőt, aki papiros 20 lejessel akart fizetni. Különösen a piacon voltak igen kínos jelenetek s nézeteltérések e körül, a kofák ugyanis semmi magyarázatot nem ismertek el azon véleményük ellen, hogy a papir 20 lejesek már most sem jók. Hogy teljesen tisztázzuk ezt a kérdést, felkerestük tegnap Cioranu cégjegyzőt, aki most a Banca Naţio­nala kolozsvári fiókjának vezetését látja el az igaz­gató nyári szabadságideje alatt. — Meddig vannak még érvényben a papir 20 le­jesek ? — A pénzügyminisztérium legutóbbi ren­delkezése szerint az utolsó nap, mikor mi még kötelesek vagyunk a feleknek papir 20 lejeseit ércpénzre, vagy magasabb bankjegyekre beváltani, szombat, augusz­tus 30-ika. — A tulajdonképpeni rendelet szövege ugyan 31-ről szól, tekintve azonban, hogy ez vasárnapra esik, amikor nem dolgozunk, már szombaton délelőtt a pénz­tár lezárásakor be fogjuk fejezni a papírpénzek bevál­tását is. — A jövő héten is fogunk még beváltani pénzt, de csak az állami hivatalok számára, amelyek szombaton még kötelesek elfogadni a papir 20 Iejeseket s igy természetesen ekkor nem fog már módjakban állani a beváltást végrehajtani. Részükre tehát a jövő héten még körülbelül bárom napig eszközölni fogjuk a be­váltást. — Mennyi 20 lejes ércpénzt bocsátottak ki eddig? — Eddig egymilliárd, 300 millió lej értékben ke­rült a közforgalomba ércpénz s ősszel to­vábbi egymilliárd 700.000 lej fog kijönni. Ez a második kibocsátás annyiban különbözik az első­től, hogy ezek a 20 lejesek már Károly király arcké­pét fogják viselni. Arról azonban szó sincs, hogy a Mihály királyos pénzeket is ilyenekre cserélnénk át. — Van még valami újság az ércpénzek körül? — Amint hallom, bár ez még nem biztos, köze­lebbről tizlejes ércpénsek is lesznek, amelyeknek anya­ga ugyanolyan lenne, mint az 5 és 20 lejeseké. Cioranu cégjegyző kijelentése szerint tehát még ezen a héten érvényben vannak a kisnóvértékü papír­pénzek. Jó lesz azonban mindazoknak, akik tulajdo­nában még vannak ilyen pénzek, a beváltással sietni, mert azt is kategorikusan leszögezte informátorunk, hogy magánosoknak szombaton túl semmiesetre sem' fognak, — még protekcióval sem — papírpénzeket be­váltani.

Next

/
Thumbnails
Contents