Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-03 / 168. szám
r mii. *VP. 168. SZÁM. KÉ&xmmszto s r~ * Mezőgazdasági tanácsadó * S3' / “N Augusztusi aratás Magyar lüUtűzsálemeli Utóbbi időkben gyakran felbukkant, egy-egy újsághír, bogy itt is, ott is <éd vagy meghalt egy százéven felüli embeT. Ma már valóban ritka a százéven tuli életkor és érdemes a feljegyzésre. Kikérdezik őket, keresik, kutatják az életmódjukat, a hosszú élet titkát, de olyan ellentétle« eredménnyel, hogy nem lehet rajta eligazodni. Mert van olyan százéven felüli, aki egész életében szeszesitalokkal élt és erősen dohányzott, más meg cisak vizet ivott, de jót és soha nem dohányzott. A statisztika szerint Bulgáriában él aránylag a legtöbb százévén felüli ember. Ezeknek nagyrésze pásztor, húst ritkán esznek, leginkább tejtermékekkel élnek és hivatásuknál fogva mindig a szabadban tartózkodnak. Legutóbb nagy hirre vergődött egy majdnem hihetetlen inagas'korn, állítólag 156 éves török, névszerint Zoro aga. Az összes lapok foglalkoztak vele. Megírták, hogy fiatalkorában katona volt, harcolt Napoleon ellen, azután teherhordó lett, később portás. Most pedig, mint világhíres embert, Amerikába vitték mutogatni. A vén effendi állítása szerint egész életében csak egyszer ivott szeszes italt, amitől berúgott, de az is csak tévedésből történt. Allah bocsássa meg neki. No de emlékezünk a magyar Matuzsálemekről! Nálunk csak a XVIII, század elején kezdték általában az anyakönyveket vezetni. Ritkaságszámba megy a két. százötven évnél régibb egyházi anyakönyv'. A genealógusok anyakönyvi kutatásaik közben sok szór hihetetlen korkiilönbségekre akadnak. És ebben a hires Rovin János mester sem lehet kivétel, kinek hadd frissítsük fel mesébe illő históriáját, illetőleg családi körülményeit, amint azt Böhm Lénárd „Délmagyaror- szág történetében“ leírja: „Az irgalmas szerzetesek csehországi kukusi zárdájában egy olajfestmény egy ősrégi külsejű férfit és nőt ábrázol, alatta a következő német fölirással, magyar fordításban: Rovin János 172 éves é3 Sára nevű felesége 131 éves, görög vallásuak és 147 év óta házastársak. Mindketten kodoci születésűek és lakosok a karánsebesi kerületben a temesi Bánságban. Ezeknek édes gyermekei (liebliche Kinder) két fiú és két leány még életben vannak, a fiatalabb fiú 116 éves és ennek van két dédunokája, kiknek egyike 35, a másik pedig 27 éves. Lefestve Anno, 1728. augusztus 25-én. 1731-ben még életben volt. (War noch Anno 1731. im Leben gewesen. Temeswarer Zeitung, 1859). Hát szép, szép! Bizonyára nagyon tisztelték szüleiket, hogy ilyen hosszuéletüek lettek e földön. És ki tudja, még meddig éltek, mert hiszen az elhalálozásuk évét nem ismerjük. De a jó öreg Rovin Jánoson túl tesz Czartan Petracz, 'amint azt a fentidézett könyvben olvassuk, mondván: „1724-ben Karán sebesen halt meg Bánság matuzsáleme, névszerint Czartan Petracz (született 1539-ben) 185 éves korában; akkor harmadik iiá zasságából született fia 90 éves volt. E ritka, tjreg kori ért ember tehát látta a törökökéi a temesi Bánságba bejönni és 164 évi itt tartózkodásuk után ismét kivonulni“. (Ha látta). A pálma tehát mindenesetre Czartan Petraczé. Eladdig ő .tartja a rekordot. Dehát ez régen volt és a régi dolgokhoz sokszor kétség fér, ámbátor nyomtatva maradt ránk a hire. De voltak nekünk ujabbi, hitelesebb Matuzsálemeink is. Keménykötésü jó alföldi magyar emberek, akik Czartan Petracznál alig néhány évvel voltak fiatalabbak. És ezeknek életkora nem mende-monddn alapul, hanem hitelesen anyakönyvezek. Köztük a szikiior csak 13 évvel állt Czartan mester mögött. Becsületes neve Lente Mihály, ki 1794-ben százhetvenkétéves korában halt meg Hódmezővásárhelyen (Református anyakönyv). Hódmezővásárhelyen a XVIII, század vége felé egymagában talán több ilyen nagykorú ember élt és halt meg, mint ugyanazon időben a többi magyar városban együttvéve. Szeremlei Samu Hódmezővásárhely lakossága eredetéről és szaporodásáról című müvében azt mondja hogy az 1780—1790 közötti években 100 éven felüli évenként 1—9 találkozik. íme mutatóul: Faragó Tóth Mátyás 103 éves, meghalt 1776-ban, Forray István 108 éves korában halt meg ISOO-ban. De az ilyen fiatalok felsorolásával nem akarom a névsort hosszúra nyújtani, azért engedjük át a teret az öregeknek. Dömös Imre 151 éves korában halt meg 1830-ban, Hézső Mihály 159 éves, meghalt 1794-ben, Máté Mihály 160 éves, meghalt 1783-ban, Sós János 102 éves, meghalt 1786-ban és a fenti)evezett Leute Mihály, ki 172 éves korában halt meg 1749-ben. Vájjon még melyik város tudna ennyi és ilyen ma. gaskoru öreg legénnyel dicsekedni? Pedig a kisdedek ápolása Hódmezővásárhelyen igen rossz volt, mert a halottak több mint felerészben az öt éven aluliakból kerültek ki. Képzett orvosok sokáig nem is laktak a városban, legfeljebb kuruzslók, borbélyok és kirurgosok. F. I. S. (Gyergyószentmiklós, augusztus 1.) Hovatovább odajutunk, hogy az interimar bizottság és a panama közös fogalommá kezd válni. Gyergyószentmiklósnak is van interimár bizottsága, mégpedig a kormány íiberálizmusénak dicséretére majdnem teljesen szinromán. Ez az interimár bizottság ugylátszik nem tartja valami hosszúnak az életét, arra vall legalább, is, hogy hamarosan nyélbeütött egy kis üzletet és Gyergyóról lévén szó, az üzlet nem lehel más. mini erdőpanama. A város közönsége a dologról, amely különben egyáltalában nem lepte meg, azzal a beadvánnyal kapcsolatban értesült, amelyet nehány városi polgár intézett Barmi erdőgondnokhoz. A beadvány a következő épületes dolgokról számol be. Még 1929-ben történt, hogy a város 399 szél- • döntött fa értékesítésére kapott engedélyt. Mindenki úgy tudta, hogy ezt a famennyiséget már el is adták cs a vevő elszállította. Ezzel szemben azonban ,i beadvány aláírói megállapították, hogy a város sárosputnai és tisztást erdő részében a 309 szcldöntötffávul szemben 3 __4000 darab fa van annak módja és rendje szerint ledöntve, mintegy 3000 köbméter tar balommal. Itt a dologban kétféle gyanús körülmény is konstatálható. Mivel szakszerű ellenőrzés nem volt, nem lehet tudni, hogy tulajdonképpen milyen meny nyiségü kitermelt fát szállítottak cl az erdőből, főAz aratás folytatódik - a gabonát behordják, valamint a hüvelyeseket és lóherét is. A felszabadult tarlókat felszántják - megkezdődik a cséplés. leg pedig: ki szedte volna be'és vágta volna zsebre az engedély nélkül letarolt, tekintélyes menynyiségü fa árát f A háttérben meghúzódó kitűnő üzletember személyét természetesen nem. lesz könnyű felfedni, mert a városnál érthető okokból nincs aktája az ügynek. Egy további kérdés, hogy most már mi történik a levágott 3000 köbméter fával? Gyergyószentmiklós városa mindenesetre jól járt a leleplezéssel, mert, most már akarva, nem akarva, el kell majd számolni a kitermelt fa árával. Értesülésünk szerint a városi tanács már „vizsgálatot“ indított ebben az ügyben, ami alatt, azt kell érteni, hogy kiküldte egyik tisztviselőjét a helyszínére. Ez a tisztviselő csak annyit állapitotl meg, hogy történlek ..bizonyos szabálytalanságok“. A beadvány különben ezt a passzust is tartalmazza: „Súlyos visszaélés van itt, amelyben a város vezetői a bűnösök“. A város ügyeinek vezetője pedig ezidőszerint dr. Precup ügyvéd, aki havi 18.000 lejt kasszíroz be azért a szivességért, hogy az interimár bizottság elnökségét vállalni kegyeskedett. Mindenesetre ezt a Precup dri fiskálist kell mindenekelőtt kérdőre vonni, de egyelőre nines aki kérdőre vonja, mert á vármegye tanácsának megalakulását a végletekig KE ^húzzak, illetve tűzön-vizen át íolcbbezik. TEE at,vraaiCTiMrea JagMoms 3E Ne kísérletezzen! HŐler 3. ma is a írgjobb ízzadás ellen! A kedvező időt ki kell használni! Aratáskor a mindig üzemképes állapotban lévő traktor ép oly fontos, mint a jó idő, mert minden órát teljes mértékben ki kell használni. A kellő időben való behordás a 'traktor üzembiztonságától függ, míg a traktor üzembiztonsága a megbízható kenőanyagtól, mint amilyen a helyes kenésre használt Mobiloil rí , , »EJEOretTT VÉOJEtr Vacuum oil company s. a. a. r. bucureşti Egy kis fapanama Gprgpban If ároniszázkilencvenkilene széldöntiití fa helyett 4000 «fia rak Se vágott fát találtak kyergy<$szenímiklés erdőségeiben — Senki sem akarja vállalni a felelősséget az. engedély nélkül űzött rablógazdálkodásért
