Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-25 / 186. szám
* XIII. «VF. IN. SZÁM. 13 Negyven millió európai kisebbség nemzetközi érvényesülése A derékbetört brüsszeli diákkongresszus értékes tanulságai •* Brüsszelben a belga világkiállítás kapcsán az ifjúság intemacionáléja tanácskozott. Az ifjúságnak számos nemzetközi szervezete van. A most összeült szervezet az úgynevezett „Confederation Internationale des Etudiens“ (C. I. E) nyilvánvalóan jelentős szervezet. De ez a szervezet ezúttal igazán nem működött szerencsésen. Kiléptek belőle a spanyol diákok. Nem vettek részt rajta az olasz, német és magyar diákok. Már a felvételnél visszautasították a flamand és hovát diákokat, igy az a néhány nap, amelyet tanácskozásra szántak, feleslegesnek látszó csete-patékra pazarlódott. De csak látszólag. Mert mégis csak felvetettek egy olyan kérdést, amely kardinális jellegű. Nemcsak az ifjúsági mozgalmakról, de minden nemzetközi mozgalomról egyaránt. • Egyelőre beszéljünk arról, hogy mennyi ifjúsági egyesület működik ma a világon! Nemzetközi ifjúsági egyesületek oly nagy számban akadnak, hogy már ezek puszta felsorolása is köteteket tenne ki. Sok közöttük az alkalmi, csak részletkérdések megvédésére hivatott intézmény. Antroposofista ifjúság __Bahai-mozgalomban. A hadirokkant ifjak mozgalma. A radikális etikusoknak. Esperantisták. I Az emberi ligák ifjúsági csoportja. Wandervogel. Vegetáriánus és nem vcgetáriános alapon. Cserkészek. Torna egyesületek. Weekendisták. Viszont rendkívül szimpatikus mozgalom az ifjúságnak Világbéke szövetsége, amely két évvel ezelőtt a teo- zófusok 'által létesített omenni sátortáborban gyűlt össze, rá következő évben Jüttlandban és fegyelmezettségénél, nemes gondolkodásánál fogva rendkívül értékes munkát végzett az I. M. C. A. (a keresztény diákok világszövetsége). Az Amsterdamban megalakított szociálista diák-internacionálé, a Marc Sangniel abbé vezetése alatt álló pacifista törekvésű katolikus-demokrata mozgalom BielwillebenT* Igaz, ezeknek a szervezeteknek nagyrésze nem tisztán akadémikus jellegű, a CIE ellenben kizárólagosan a diákokat tömöríti, tehát más megítélés alá esik. Nos, ezen a brüsszeli tanácskozáson a bombát nem az a világnézeti különbség vetette el, hogy különböző felfogású és különböző társadalmi rendhez tartozó ifjak kerültek szembe egymással. Sőt, bizonyos vonatkozásban azt lehet mondani, hogy a konferenciának legfőbb baja az volt, hogy túlságosan is egyivásu összetétellel jelentkeztek a kongresz- 8zus résztvevői, hogy túlságosan is egyetértettek egymással. Amiben egyetértettek _ az említett rezisztáló diákképviselők kivételével __az a „kisebbségi elv vei szemben megmutatkozó makacs ellenállás. A diákkongresszuson ugyanis felvetették annak szükségességét, hogy a diákcsoportok faji és nemzeti alapon tömörüljenek. Hát, eddig nem úgy volt? Hát eddig nem igy jelentkeztek? Anglia, Franciaország, Belgium, Lengyelország stb., stb., nem a maga nemzeti lobogója alatt? Igaz. De az uj Európában 40 millió kisebbség él és ez a 40 milliós kisebbség jogot vindikál magának, hogy az ö diákképviselői is a saját színeikben jelenjenek meg. A kongresszust ösz- szehivó Belgiumban, mint anyaországban, ezerötszáz flamand diák kérte a flamand diákegyesület elismertetését. Ezt kérték a horvátok is. A katalánok is. Több állam ifjúsági képviselői pedig azt kérték, hogy a kongresszus vegye revízió alá az állampolgársági elvet és szakítson azzal a világháborús csökevénnyel, amely megengedi, hogy a háborúban győztes államok még ebben az uj idők, uj generációk előkészítésére hivatott alakulatban is előjogokkal rendelkezzenek. Hiszen a német ifjúság még ma is ott tart, hogy a CIE-ben csak munkaközösségi alapon szerepelhet, __ az egyesületnek nem tagja. A revíziót a francia-belga-lengyel csoport ellenakciójára visszautasították és igy egy olyan rés támadt a kongresszuson, amelyet nem lehetett betömni. _____ é-j,»-. • T“’" ’ ^ Ez a konferencia is azonban felvetette a kisebbségek nemzetközi érvényesülésének elvét és ezt többet napirendről levenni nem tudják. A kisebbségek nemzetközi érvényesülésének elve abban áll, hogy joga van minden kollektiv öntudattal rendelkező kisebbségnek saját hangját hallatni azokon a tanácskozásokon, ankétokon, összejöveteleken, amelyekre a nemzetek, mint kultúráik képviselői jelennek meg. A népek szövetségében ezt az elvet keresztülvinni mégcsak meg sem próbálták, aminthogy azokon a konferenciákon, vagy nemzetközi egyesületekben, ahol politikáról, gazdasági szakproblémákról az egész államtestet érintő kérdésekről volt szó, a mai nemzetiesség jelszavától izzó és ál- lamfelsőbbségére oly féltékeny légkörben meg sem kísérelni. Egy diákkongresszus azonban egész más. Más például a Pen-klubb is, amely a nemzeti kultúrák együttese. Más a „Szellemi együttműködés“ propagálására alakult szervezet is, amelyben az európai népszellemiségek fognak össze, tehát nyilvánvalóan a flamand népszellemiségnek is éppen olyan joga van részt venni benne, mint a francia nyelvi kultúrában gyökeredző belga szellemiségnek. Ennek a helyzetnek bizar volta érezhető is __ minden különösebb kihangsulyozás nélkül — mindazokon a konferenciákon, amelyeken népek, nem pedig államok, társadalmi érzületek, nem pedig társadalmokon felülálló jogi koncepciók találkoznak össze egymással. Hányszor és hányszor megtörtént, hogy nemzetközi szellemi, társadalmi, sport és más hasonló nem politikai kérdéseket meg- • • vitató konferencián elkerülhetetlenül fel kellett vetni a kérdést: hát a nép-kisebbségek hol vannak? És amikor megkísérelték ugyanazt a problémát megoldani, amely miatt most a CIE kudarcot vallott, eredménytelenség, kudarc lett a vége. Ennek a visszásságnak felvetésére annál inkább szükség volt, mert az egyes államok kisebbségeiket még sa- < ját zászlóik, saját színeik alá sem vonták be, delegátusaik egyöntetűen a többségi nemzetből kerültek ki. A kisebbségi embernek legfeljebb a maga nemzeti és faji hovatartozásának letagadása árán nyílt alkalma bekerülni egy-egy ilyen delegációba. Negyven millió kisebbségnek nincs ablaka Nyugat felé, nincs alkalma a maga szellemi életét ugyanúgy kiélni, mint a többségi nemzetnek, még akkor sem, ha például egy olyan eszme szolgálatába igyekszik szegődni, mint a világbéke, tudomány racionalizálása, erkölcsi, tanügyi reformok keresztülvitele, mindennemű uj és összefogóbb emberiséget formáló törekvés. E szemszögből megítélve, ennek a különös brüsszeli diákkongresszusnak, amely a maga sovén jelszavaival mélyen alája került más nemzetközi diákformációknak, mégis meg van az a nagy egyetemes tanulság, hogy beledobta a kisebbség nemzetközi érvényesülésének problémáját és viták, ellenviták hullámgyürüzésére kényszeritette a most kibontakozó európai nemzedéket. Ligeti Ernő. Tiégi román köttök* fekete Zivatar fordításai. Daf (Ienăchiţă Tacarescu, 1740—1790.) Itt a tavasz, megérkese, Zöld a ligeteknek meze, Rügy pattog a cserjés dombon, Sürü levél nő a lombon, Haj, a tüdőm tágul. Most már nem is nyeszlett ágon Kakuk mulat a világon, Gyenge viola illata, Más virágnak szagot áda, Csakúgy ráadásul. Finom kancám télidőbe Nem járt hóba, se esőbe, Istállóban szájat tátoti, Vihart, szélet, sohse látott, Már majd’ belefásul. De most vége nyugalmának, Jaj a szegény bordájának, Völgyek ölén, dombok hátán, Nyihog repülő lovasán, Sürü ösvény tárul. Ébredj, lovam, büszke állat, Szebb paripa nincsen nálad, Kisér jó szivem verése, Meg a tücsök cirpelése, Arkon-bokron át, Kinek a kedve vitézi, 'A Napot lóhátról nézi, Nem is kotlik egymagába Béléüget a csatába, S nem hagyja magát1... r . €s ()a el is múlnak az ének... (Mihail Eminescu.) Repülhet kor, múló idő: Szeretem túl évek ködén; Mert, ami lénye volt, a nő: __ Az a „tudomisén“, __az a „bánomisén!“ Vájjon, ahogy először láttam: Varázsigével jött felém?... Minden nőt csak nőnek találtam, Ő mégis más __eh, mit tudom ént... Mindegy: beszédre nyílik a szája, Vagy némaságban oly szerényt Szava szellők harmóniája, S a hallgatása: __mit tudom ént... Rabjává tett, mint senki más, Szenvedni érte: csak erény. Megbabonázott a varázs, Az a „tudomisén“, __az a „bánomisénl“ Tfíéreg és varázs. (Mihail Eminescu.') m m es m m m El m El Figyelem! A tiszta selyem nem ég! — Asszonyom, érdekli Önt! — Uraim, Önöket is! Szenzáció a kolozsvári piacon! Tiszta selyem lerakat (garantált mosó) az olasz Gennaro M©rrone, CLUJ, Calea Regele Ferdinand 105 szám. Bámulatos olcsó árak! Látogasson meg bennünket vételkötelezettség nélküli - Áruink valódiságáról könnyen meggyőződhet, ha egy darabkát meggyujt, mert ha a meggyujtott selyem úgy ég el, mint a papir, akkor nem valódi. Eladás nagyban és ki” csínyben I Minden konkurrencia kizárva I Ne vásároljon, mielőtt meg nem nézi áruinkat! — A cég neve garantálja a minőséget! m m Szivemben méreg és varázs, Boldog többé nem lehetek, A mosolyod, az elvarázsolt, S megmérgezett a két szemed. Megérted-é? Halálos bánat Fájdalmas ólomsúlya nyom. Megsúghatom, hogy milyen szép vagy. Deákogy’ szeretlek?... Meg se mondhatom!... * Az iró sajtó alatt levó antológiájából, amelyben „Klasszikus Kert" címen a régebbi román, költők ma gyár fordításait gyűjtötte össze.
