Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-25 / 186. szám
.Uli. 1 VÁU,, ArkX/lw Jf. 'x Képviselői.' TAXA POSTÁUL PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—9557. Claj-Koiozsvár, 1930 a a gusztus 25 Hétfő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évit 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 20 oldalas szám ára 6 lej,-------------------ORSZÁGOS MAG Y ARP AKTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyam 1^6-ik szásra ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: I évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. _______ B cs m n in ca m Anrrol-Román biztositó R. T., Bucureşti Alapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The Lxess insurance Company Ltd. londoni biztositó társaságokkal, amelyek egyúttal a „Britania“ viszontbiztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal rendelkeznek. — Kartellen kívüli BRITANIA m cd [H cs S3 m CS Az erdélyi városok , milliárdos kárai Irta: Paál Árpád Vaida tópiinisztír lemondását elMlhetetlenneh mondják Bukarestben Lupu dr. miniszterként tér vissza a kormánypártba — Az erdélyi erdöpanamák gyanusiíot'jai Szovátán felkeresték a miniszterelnököt lorga a „morális forradalom“ hívének vallja magát Hirek szerint a jövő héten Bukarestben értekezletre gyűlnek össze az erdélyi törvényhatósági városok vezetői. A belügyminiszter hívja össze ezt a* értekezletet. Az ügy, ami az értekezlet tárgya lesz, a városok pénzügyi nehézségeinek a megbeszélése, s külföldi kölcsönök után való tájékozódás. Azonkívül azoknak, a teendőknek az áttekintése, amit a városok anyagi helyzetének a rendbehozatala érdekében a kormánynak kellene végbevinnie. A városok anyagi helyzetének a válsága kétségtelenül szerves összefüggésben van a polgárokra ránehezedő szegénységgel és gazdasági bajokkal. A városi adók megfizetésének a képessége éppem olyan kérdésessé vált, mint a® állami adóké. És a polgárok lesze- gényedése maga után vonja együttlakó közösségeiknek a leszegényedését is. Éppenugy szerves összefüggésben* van a "“városok anyagi helyzete az állam pénzügyi nehézségeivel is. A:: állam se tud fizetni sok olyan költséget, amivel ő tartozik a városoknak. Aztán sok olyan költséget is áthárít a városok terhére, sőt a kisebb községek terhére is, amivel nem ezek kellene, hogy törődjenek, hanem ami a maga jelentősége szerint országos érdekű volna, tehát az államnak kellene róla gondoskodnia. Ez az utóbbi körülmény igen bő mértékben oka annak, hogy a városi és általában,, a községi gazdálkodás nehézségekbe jutott. Az állam egyrészt elszívja az önkormányzati hatásköröket, másrészt ráterheli magát m önkormányzatok fizetőképességére, s igy elmossa az állam és a helyi önkormányzat közötti körvonalakat. Ez pedig nem hiúság kérdése. Mert az ilyen elmosódások azt jelentik, hogy a helyi közületek elveszítik a saját, igazán helyi ügyeikben való helytállás képességét. A célszerű és magukhoz való berendezkedés helyett rájuk nem tartozó problémákkal terhelődnek, s igy emiatt saját problémáikban lesznek életképtelenek. Ha tehát a belügyminisztérium a városoka t összehívja, s nem rájuk bízza, hogy oldják meg a maguk körében a maguk anyagi nehézségeit, ebben van valami logika. Az állami kormányának kell törődnie most már a bajba jutott városokkal, mert főként az állam túlterhelő ránehezedése miatt jutottak bajba ezek a városok. Elég utalnunk arra, hogy az állami közoktatás dologi kiadásai, az iskolák építtetése és fenntartása költségei mind a helyi önkormányzati testületeket terhelik. Még sincs az iskolák szellemére, azok nevelési irányára és helyi célszerűségek szerinti vezetésére semmi befolyásuk. Csak fizetniük kell, holott iskolákkal az illető helyi közület már századók óta ellátta magát, s igy állami iskolák erőltetésére nem volna semmi szükségÉppen igy vagyunk a kórházak kérdésével is. A helyi szükségletekre szolgáló egészségügyi intézményekkel az erdélyi városok szintén már nemzedékek óta ellátták magukat. Bizonyos vidékre hajtó központi- ságuk folytán alkalmasak nagyobb és országosabb jelentőségű közegészségügyi intézmények befogadására és elhelyezkedésére is. Világos azonban, hogy ezeknek a városon túlterjedő közérdekűsége állami gondoskodást igényelne. Mégis fenntartásuk sokmilliós terhét a minisztériumok a városokra tolták. Viszont a városok értékes’ és jól jövedelmeztethető ingatlan vagyonait, földbirtokait az agrárreform kisajátítás alá vette. így a városok önálló gazdálkodása alól kivontak egy igen jelentős és nagyon fejleszthető (Bukarest, augusztus 23.) Az Ádeverul foglalkozva a politikai helyzettel, azt Írja, hogy Vaida belügyminiszter lemondására minden körülményele közöt számítani kell. Véleménye az, hogy abban az esetben, ha Maniu ragaszkodik Vaidához, az egész kormánynak le kell mondania. Valószínű azonban, hogy a miniszterelnök elfogadja a belügyminiszter lemondását, tekintettel arra, hogy Vaidának a parlamentben erős ellenzéke lenne. Ha ez a lemondás megtörténik, úgy a kormány átszervezésének nem lesz semmi komoly akadálya. 'Ă. lap úgy tudja, hogy Vaida távozásával Lupu dr. is ki fog békülni a nemzeti-parasztpárttal és a Lupu- párt vagy egyezségre lép, vagy fuzionál a kormánypárttal. Ez utóbbi esetben Lupu dr. szintén bekerülne az átalakított kormányba. Ebből a kombinációból egyelőre annyi látszik valószínűnek, hogy Lupunak a nemzeti-paraszt- partba visszatérése szóba került s ő azt a feltételt állítja fel: adjanak neki miniszteri tárcát. A Vaida miniszter lemondásának hirét a belügyminisztériumban cáfolják. lukulel.** hűséget fogad a királynak Inculetz volt liberális miniszter nyilatkozott a sajtónak a bosszarábiai tftíjzetről és a legsötétebb színekben festette az ottani parasztság nyomorát, amelyen csak a mezőgazdasági hitelintézet gyors felállítása segíthet. A mezőgazdáság felsegitésér'e legalább tizmilliárdt lej külföldi kölcsönre van szükség és az a kamatláb, amelyen a mezőgazdáknak ehhez a pénzhez hozzá kell jutniok, a gazdák mai helyzetében nem lehet maga- • sabb hat százaléknál. Ha ilyen áron nem lehet külföldi pénzt szerezni, úgy a különbözeiét az országnak kell viselnie. Nyilatkozott Inculetz a dinasztikus kérdésről is és hazug koholmánynak minősítette azokat a hireket, amelyek szerint ő nem volna hive a királynak. Kijelentette, hogy a monarchikus államforma szerinte is a legkedvezőbb az országra nézve és más dinasztiára, mint a jelenlegi, gondolni sem lehet. Minden pártnak és polgárnak kötelessége, hogy teljes erejével támogassa a királyt munkájával és szeretetével. Végül az oroszkérdéssel foglalkozott. Szerinte jelenleg szovjet-támadásról szó sem lehet. Oroszország teljesen el van foglalva belső bajaival. Az utóbbi időben a sajtóban egyre élesebb kifogások jelennek meg a Stewart-féle útépítési koncesszió szerződése ellen. Hivatalos körökből szerzett értesüléseink szerint a szerződést előreláthatólag a közeli napokban a kormány föl fogja bontani. A kérdés egyelőre a középitési autonóm igazgatóságnál van tárgyalás alatt, a tárgyalás hangulatából azonban következtetni lehet arra, hogy a szerződés felbontása aligha lesz elkerülhető, miután a cég a szerződésnek eddig mintegy nyolc pontját nem tartotta be. Más információk szerint pedig a külföldi cég szabadulni akar a szerzett koncessziótól és nincsen szándékában az építkezéseket megtervezni. (Folytatása a második oldalon.) területet. A városi épületek helyes jövedelmeztetését is megbénították azzal, hogy uj hivatalnoksereg olcsó elhelyezésére, s ezek rokonsági és egyéb összefüggéseinek a pártfogó ellátására használták ezeket az épületeket. Összefügg mindez a folyamat az erdélyi városok hirtelen elromanizálásámak a célzatával is. Ámde a városok vagyoni érdeke szempontjából mindez csak rájuk nem tartozó tulkiadásokat jelent, s tőlük elvont hasznot. Az államhatalom változása óta ez a tulkiadás és ez az elvont haszon évenkint sok-sok tiz-husz.ötven milliót, sőt százmilliót is kitesz csak egy-egy városban is. Tiz év alatt tehát csak egy-egy város vagyoni romlása is milliárdnyi összegű. Nem csoda hát, ha most az erdélyi városok az anyagi bajok súlyos végzetében vannak. Olyan bajokban, amiknek tulajdonképpen nem ezeknek a városoknak a polgársága az oka, hanem az ellenük irányuló politizálás. Ha ezek a városok megmaradhattak volna a saját igazi önkormányzatukban, s abban a lehetőségben, hogy csak saját ügyeikről gondoskodjanak és saját ősi va- gyonaikat is megtarthassák, illetve célszerűen kezelhessék, akkor ma nem állanának olyan rosszul. Sőt, lehettek volna lakosságuk gazdasági képességeinek az Összegyűjtői, példamutatói, fejlesztői. így vidékenkint a vagyoni erők egészséges összetartása jött volna létre, s ma az államnak is jobb gazdasági alapjai volnának ezekben a gazdaságilag fejlett, vidéki társadalmakban. Ma ezek segíthetnék ki az államot a vagyon, a hitel, az élet iránti bizalom jó állapotaival. Ahelyett most az államnak konzíliumot kell tartania az erdélyi városok fölött. És külföldi kölcsönök injekciójára kell gondolnia. Ha azonban azok a külföldi kölcsönök is megint nem a helyi közületek szükségleteire fordítódnak, hanem megint burkolt és nyílt állami beruházások költségeire, s uj és uj hivatalnokrendszerek teremtésére kelnek el, akkor az eddigi káros folyamat csak ismétlődik. Sőt fokozódva ismétlődik. Végeredményben a városok nemcsak másokért való fizetések és elmaradt hasznok káraival nehezednek meg, de egyszer majd fizetni se tudnak. A kölcsönöket se tudják fizetni. Vissza kell adni az önkormányzatot. De az igazi önkormányzatot. Nem olyant, amelyik politizáló pártok kinevezési rendszerétől függ, s amelyik a városok őslakosságát csak kisajtolandó anyagként kezeli. Ez nem önkormányzat, hanem csúfolódás az önkormányzattal. Az önkormányzat az, amelyik a saját ügyein túl, azoknak a gondos .és gazdaságos kezelésén túl továbbmenő más feladatokkal nem tartozik, s vagyonát és vagyoni képességeit csak a saját fejlődésére fordíthatja és ettől való eltérésre őt semmi felsőbbség nem kényszerítheti. Ilyen önkormányzata volt az erdélyi városoknak a múltban, s boldogultak és felvirágzottak általa. De elvették tőlük, s ma bénán és összetörve állanak. Vissza kell tehát nekik adni az igazi önkormányzatot, hogy7 ismmét rendbe jöhessenek! Mai számunk 20 oldal
