Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-24 / 185. szám

2 XIII. 'ÉYF. 183. SZÁM. Xcutrimute Mit mondott Vaida belügyminiszter a Zsidó Világszövetség delegátusának ? (Bukarest, augusztus 22.) Az amerikai zsidó kon­gresszus megbízásából rövid idó're Romániába érkezett dr. Salo Baron, a newyorki „Columbia“ egyetem pro­fesszora. A professzort Zimmerman-Grosz, az S. D. Yewish Ageneie Newyoiki távirati iroda munkatársa kiséri és vele együtt jelent meg Vaida belügyminisz­ternél, majd Gafencu miniszterelnökségi államtitkár­nál. Bukarestbe érkezése előtt pedig Văleni de Hunié­ban látogatta meg Jorga professzort. Az előkelő' ame­rikai vendég és a három vezctőpolitikus között lefolyt beszélgetés a különös szenzáció erejével hat, tekintve, hogy ezzel megoldódott Vaida belügyminiszter rejté­lyes szerepe az antiszemita mozgalmakban. „Nem vagyok sem bankár, sem fezőr“. Baron professzor éppen Jasiba készült, amikor felkersetem s indulása előtt még fogadott Zimnier- m-annak, az amerikai újságírónak társaságában. — Figyelmeztetni kívánom, mielőtt még bármit is mondanék —• igy kezdett beszélni — hogy nem vagyok sem bankár, sem pedig fezőr. Nem tranzakciókat köt­ni jöttem Romániába. Engem a newyorki Zsidó kon­gresszus küldött ki azzal a szigorú megbízatással, hogy adatokat gyűjtsék a romániai zsidóság helyzetéről. Baron professzor ezután nagy vonásokban elmond­ja a Vaida belügyminiszterrel lefolytatott beszélge­tést. A belügyminiszter többek között ezeket mondotta az amerikai megbízottnak: — Ki kell jelentenem, hogy a kormány nem an­tiszemita, valamint én sem vagyok antiszemita érzel­mű, mint ahogy azt egyesek rám fogták. A kormány minden erejével azon volt, hogy az országban bizto­sítsa a nyugalmat és rendet. — Bizonyára a külföld is tudja, hogy Románia gazdasági élet© súlyos krízisen megy keresztül. Amig Cuza professzort be nem választották a parlamentbe, addig az országban nyugalom volt. — Cuza professzor mandátumhoz jutása után azonban felelőtlen uszitók és gyanús eredetű agitáto­rok izgatni kezdtek a nép között. Mi áll Vaida szerint az antisze- mitamozgalom hátterében? — A romániai antiszemita mozgolamnak kimon­dottan csak gazdasági alapja van: és ez a krizis, ame­lyet lelketlen agitátorok a zsidók elleni izgatás örvc alatt arra használtak fel, hogy izgassanak a kormány és az államrend ellen. Ez tehát általános szimptoma és nem kimondottan antiszemitizmus. Baros professzor ezeket ismételte a Vaida belügy­miniszter szavaiból. Majd folytatta: — A belügyminiszter ur igen sok hasznos adatot bocsátott rendelkezésemre. Többek között kimutatta, hogy a mozgalom folytán a keresztény bankok és vállalatok ugyan­úgy károsodtak, mint a zsidó érdekeltségű pénzintézetek. — Ez az úgynevezett antiszemita mozgalom tehát keresztényt és zsidót egyaránt érint. Végül pedig iga­zolni próbálta azt, hogy a kormány a legszélesebbkörü intézkedéseket foganatositobta a zavargókkal szemben és nagyrészüket sikerült is bíróság kezére juttatni. A professzortól az amerikai újságíró veszi át a szót: — Igen érdekes volt a belügyminiszternek az az elgondolása, ahogy ő a romániai diákságot meg akar­ta nyerni a könyvek és a tanulás számára. Milyen céljai voltak Vaidának Tă'lăoanuval? — Belügyminiszterségem első napjaiban — mon­dotta a belügyminiszter, — elhatároztam, hogy a diák­ságot magam köré vonom és ara antiszemita mozgalmak helyett a tanulás jobb útjára terelem őket. Ezért magamhoz vettem Tăslăoanut, aki a ro­mániai diákság mozgalmaiban szin­tén vezetőszerepet játszott és valóban si­került az antiszemitizmust megszüntetni és a diákságot kordában tartani mindad­dig, amig Cuzát be nem választották a parlamentbe. — Az ellenzék engem vádol az eseményekért, ho­lott bebizonyított tény, hogy Cuzát a liberálisok jut­tatták mandátumhoz csak azért, hogy ezzel gyengítsék a nemzeti parasztpárt esélyeit és nehézségeket okozza­nak a kormánynak. Miután sikerült a tervük, előbb ki­kezdték engemet, majd Tăslăoanut. Nem tagadom, fenntartottam a kapcsolatot a diákok között, de mind­ezt csak azért, hogy fel tudjam világosítani őket an­nak helytelenségéről, hogy nem szabad belevegvülniök a politikai harcokba. Azok, akik mégis az antiszemi­tizmus mellett maradtak, csak elenyésző részét képezik az összdiák. ságnak és ezeknek nagyrésze felelőtlen, tanulni nem akaró, komolytalan agitátor, akikkel szemben a legnagyobb szigorral jártunk el. A Lelcplezésszerü közlés után megint Baron pro-" fesszor veszi át a szót: — Vaida belügyminiszter kijelentette, hogy a leg­nagyobb készséggel áll rendelkezésünkre ebben az adatgyűjtésben, mert a kormánynak érdeke, hogy a külföld tisztán lásson a kérdésben. — A mai nap folyamán felkerestem Gafencu al­minisztert, aki különösen gazdasági szempontból adott) értékes információkat a zsidóság helyzetére vonatko­zólag. Sajnos, Romániában 1912-ben volt az utolsó népszámlálás és igy statisztikai adatok nem állanak rendelkezésére, hanem csak hozzávetőleges számok. Ga­fencu alminiszter annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a külföldi tőkére szüksége van Romániának és éppen ezért a külföld objektiv felvilágosítása nagyon! hasznos Romániára nézve. | — Rámutatott arra, hogy Románia nemzetgazda­ságában a zsidóság mint gazdasági középosztály nagy- fontosságú szerepet játszik és annak eddigi hasznos munkássága a jövőben is nélkülözhetetlen az államgaz­daság prosperitása szempontjából. Így tehát semmi ok sem mutatkozik az antiszemitizmusra, amely sze­rinte is nem más, mint lelketlen agitátorok munkája, akik a földmüvesség súlyos helyzetét akarják kihasz­nálni aljas politikai érdekeik érvényesítéséért. Báron professzor látogatása horgánál — Mielőtt Bukarestbe jöttem volna — mondja az amerikai professzor — meglátogattam Jorga profesz- szort Văleni de Munteban. Kimondottan baráti láto­gatás volt ez, tekintve, hogy Jorga professzor régi ismerősöm és amerikai látogatása alkalmával a Colum­bia egyetem, illetve a® egyetem történelmi fakultásá­nak volt vendége, amely fakultásnak most a vezetője én vagyok. El merem mondani, hogy Jorga professzor nem antiszemita és minden szempontból elitéli az utóbbi hónapok antiszemita mozgalmait. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az eddigi benyomásai alapján a romániai zsidóság helyzetéről, az amerikai professzor ezeket mondotta: — Egyelőre csak adatokat gyűjtök, amiket beter­jesztek a zsidó kongresszusnak. Véleményt majd csak akkor mondhatok, amikor már elhagytam az országot, amelynek e pillanatban igen szívélyesen fogadott ven­dége vagyok. — És a külföldi tőkével mi van? Erről nem beszéltek a miniszteri szobákban? — Ez nem rám, az egyetemi tanárra, hanem a ban­károkra tartozik — mondja az amerikai — akiknek joguk van úgy vélekedni, ahogy éppen nekik tetszik. Interjú közben kiérünk a Gara de Nordra, ahol a professzor beszáll a jasi gyors hálókocsijába: — Most megyek. Jasiba, majd ellátogatok Kise- nevbe, Bălteobe, Csernovitzba, Szuceavaba, Rădăuo- ba, Borsára és Máraiharosszigetre. Ezeken a helyeken személyesen fogom a helyzetet • tanulmányozni és Vaida belügyminiszter ur utasításához hiven, e ható­ságok mindenütt a legteljesebb segédkezet fogják ne­kem nyújtani. Még visszacseng a professzor utolsó kijelentése: — A külföldi tőke úgy vélekedik a® eseményekről, ahogy épen neki tetszik. (s.) AMERIKA HÜBÉRURAI Irta: KILIÁN ZOLTÁN (10.) Mintha az ország valamely igen nagy emberét te- mették volna, olyan volt e temetés minden mozzanata. Lady Grysil képe lógott gyászkeretekben az utakon, egy zenekar mindig a legkedvesebb dalát játszotta. — Millian Dollar Funeral! Egymillió dolláros te­metés! — járt szájról-szájra a nép között. — A bűn hübérurai megbecsülték „harcban“ el­esett társnőjüket! — sóhajtott fel Deréeey Zoltán az elmondhatatlan gyászpompa láttán. Ott volt ő is, Norry és Lovely között a menetben. Lady Grysil ártatlan gyermekarca mosolygott le rájuk a falakról és utak közepén lógó nagy kéregpapirlapok- ról. Egy kedves bakfisé, akivel olyan jó volt tán­colni abbaii a Michigan-tó partján ragyogó nagy szál­lóban. .. Morley mellett ott ment Croxton, az ügyészség vezetője is. Chicago polgárai, a bűn szövetségén kivüliek, össze- szoritot't ököllel nézték a bűnnek halálban való fel- magasztal ását. Le szerették volna tépni a falakról és az utakról Lady Grysil angyalaidba bujt képét, ezót a bakíis-szömyetegét, háromszáz rablógyilkos vezetőjét, aki egymaga negyvenegy embert ölt meg. Angol imádatok drága pasztellje. Aranyhaj. Kék­szem. Angyali tekintet... Ki meri azonban felemei ni e szörnyű leányt ábrá­zoló szép képek ellen a kezét? Ki akar meghalni a más temetésén ? — Million Dollár Funeral! — ennyit mertek csak mondani az ajkak és a szemek gyűlölettel néztek az erejével hivalkodó bűnt. Yalaki azonban mégi$ mert tenni vatenut. .Wilbur Robbins volt ez az ember, ügyész, Croxton egyik segédje. Letépte Lady Grysil képeit és hangosan ezt kiáltotta: — A törvény erejével ebből a sok fekete drapériá­ból kötelet fogok fonni a nyakatokra! Este sem meinit el arra a nagy bankettre, melyet Lady Grysil árván maradt tábora rendezett; az ügyész­ség tagjainak tiszteletére. Ehelyett azon a beadványán dolgozott otthon, melyet a washingtoni szövetségi kor­mányhoz akart intézni Amerika hübérurai ellen és amelyben a rendőrség embereinek, valamimit a vezető politikai férfiaknak adotít gyémántokat és automobilo­kat mind megemlítette, az általuk élvezett rendes havi fizetésről nem is beszélve. Wilbür iR-obbins-t elveszett embernek tartotta ezok- után Chicago minden polgára. Élete közelii befejezésére még fogadások sem történtek, bizonyos dologra minek fogadna. * Wilbur Robbins pár barátjával beszélgetett az uceasarkon. Lent az úttesten mentek örök kigyózó vonalakban az aaitók. Egy autó állt meg most hirtelen a beszélgető kis csoporti előtt; gépfegyvertüz... az autó elszálguldott. Wilbur Robbins már nem kötött burkot senki nyakára -többé a törvény szállaiból. Temetésén alig jelenít meg valaki. Két sort Írtak róla a lapok, eggyel kevesebbet, mint Brennan defektiv végtisztességéről. Nam volt érdekes. A bűnt üldözte csak. * Ezt az uccasark.i- gépfegyverezésk jelentette Morley- nek és Gennalinak az a sportruhás fiatalember, ott Deréeey szobájában akkor, midőn a két vezér Úgy ki­rohant. Robbins temetése napján Deréeey Zoltán egész éj­szaka nem aludt. Hánykolódásában- egy örökké ihletet nélkül maradó kérdés marta -a torkát, égette a szemét: — Miért) érdekesebb és figyelmet keltőbb maga a bűn, mint az üldözése?! Elméleteket talált rá, régi bünügylélektani olvas­mányaiból állított össze magyarázatokat; minden ember többé-kevésbé bűnös maga is, valamit feltétlenül elkövetett valamikor. Csak a büntetőtörvénykönyvet. kerülte el. A bün-tetlerai előéletű emberek közül sokan csak -azért büntetlenek, mert, aki törvény elé juttat­hatná őket, hallgat. És a hallgató embernek is oka van hallgatni. Ezért rokonszenveznek az emberek a bűnösök­kel és ezért közömbösek a bűnösök üldözői iránt. Az emberi lélek lobogása mindig, a Lady Grysileké, meg a törvényes formák között iwagyra nőtt bűnözőké, akik látszólag nem, valóságban azonban annál többet vétenek az isteni és emberi törvények ellen. * Motoros verseny volt a Michigaim tükrén. Norry is benevezett, meg Lovely is. Drága hajóiknak csodájára jártak az emberek betek óta. Csak hölgyek vezethettek ezem a versenyen. Minden vezető hölgy egy férfi kísérőt vihetett. Norreya d'Ayalas természetesen Parraghyt akarta, Lovely utasának Gennali ajánlkozott. A szőke leány azonban Deréeey Zoltáné volt már egészen. Gennalival cs-a-k itt—ott beszélt, Zoltánnál napo­kat töltött a gyárban, ahonnan -többször elvitte autó- száguldásokra a messzeségbe. Parraghy jóslata, amit még Budapesten mondott Norrynak, igazán nem teljese­dett be. Lovely Chicagóban sem látott nagyobb ügyeket már, mint a magyar kapitány iránt való szerelmét. A bűntől irtózó Deréoey-t Lovely vitte át a rettegett határon, ő hitette el v-ele, hogy önmaga és családja irányában egyetlen- kötelessége van csak, vagyonhoz jutni. Nem kell nézni a pénz eredetéti, meg kell szerezni, amikor meg van, ezernyi jót lehet vele tenni. Ki- egyenlítődik, sőt jobbra billen a mérleg akkor már. — Budapest messze van, itt csak Ghioaga 41 és éű vagyok veled! — súgta fülébe a leány. — Nem akarlak: örökre! Az örök szerelem nem nekem való! Más volt a tegnap, más lesz a jövő, de ma te vagy az enyém, itt tartalak a karomban, ma te vagy az élet! Szeress Zöl Szeress nagyon! A

Next

/
Thumbnails
Contents