Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-23 / 184. szám

UH. tVF. 984. SZÁM.

3

Elítéltek hétmacedo-román dfdkot és niobb zavargások kezdődtek

A tengerifürdő sétáló közönségét vasgárdisták támadták meg Berontottak egy zsidó családhoz és lelőtték a családfőt

Bukarestből jelentik: Az ilfovi törvényszék III. szekciója hétfő óta tárgyalta a bét macedo-román diák pőrét. Kedden és szerdán a védők beszédei hangzottak el s ezeket mind végig nagyszámú közönség hallgatta, amely teljesen megtöltötte a tárgyalótermet. Az Ítéletet csütörtökön délután 5 órakor hirdette ki a törvényszék elnöke. Eszerint mind a hét macedo-diákot bűnösnek találták s őket az enyhitő körülmények tekintetbevételével 15— 15 napi fogházra Ítélték, amelybe nem számi tották be a vizsgálati fogságot. A diákok az ítélet ellen felebbeztek.

Csütörtökön reggel a vasgárda több tagja megtámadta a Konstanca melletti Techirgiol

fürdőhely zsidó közönségét s több zsidó fürdővendéget súlyosan bántalmaztak.

A fürdőhelyen a zavarok hirére nagy pánik keletkezett. A hatóságok három vasgárdistát őrizetbe vettek.

Bukarestbe érkezett jelentés szerint Bălti megyében is kiújultak az antiszemita zavargások. Csütörtökre virradó éjjel Stangerei Női községben egy Rothstein Mózes nevű falusi lakos házába tiz cuzista diák behatolt és inzultálták a családot. Rothstein védekezni próbált, amire

az egyik diák három revolverlövést adott le reá.

Rothsteint súlyos sérülésekkel szállították be a kórházba. Azonnal bevezették a vizsgálatot és két támadó személyazonosságát sike-rült megállapítani. Az illető Chitroga és Chi- rusa nevű állítólagos diákok, mindkettőnek ismeretes a neve a hatóságok előtt a cuzista zavargók névsorából.

■ ■

Öngyilkossági járvány lépett fel Csikban a gazdasági krízis miatt

Gyors egymásutánban négyen dobták e! maguktól az életet - Csíkban a foglalással együtt árvereznek is az adóhátrálék behajtásánál

Rigler Gusztáv volt kolozsvári egyetemi tanár meghalt

(Budapest, augusztus 21.) Riegler Gusztáv dr., egyetemi tanár csütörtökre virradó éjjel szivsizélhüdés- ben meghalt. Riegler dr.-t 1892-ben nevezték ki a kolozsvári egyetemre, ahol 24 éven át tanította az egészségtant. 1917-ben az egyetem rektora volt. Az impériumváltozás után Szegedre költözött, ahonnan később >a budapesti egyetemre nevezték ki.

Riegler tudományos munkássága főképpen! ásvány- vizi kutatásokra terjedt ki. Erdély ásványvizeit például ő foglalta rendszerbe és felhívta a® egész tudományos világ figyelmét az erdélyi ásványvizek gyógy- tartalmára. Balneológiái munkásságán kivül gyakorlati téren ő is tevékenykedett. A világháború alatt, amikor a tejellátás nagy nehézségekbe ütközött, feltalált egy növényi alkatú mütejet, amelyet főképpen a katonaság körében nagy sikerrel alkalmaztak.

Riegler Gusztáv a kolozsvári közéletben is le nem becsülhető szerepet játszott. Megalapítója volt annak idején az Erdélyi Hírlapnak, amely magas felkészültségénél fogva — Apáthy István, Gyalui Farkas is munkatársai voltak — számottevő sajtóorgánumnak bizonyult és kár volt korai megszűntéért. Riegler temetése péntek délelőtt lesz. A magyar főváros a Kerepesi temetőben díszsírhelyet adományozott az elhunytnak.

Egy meggyilkolt bandavezér feltü- néstkeltö emlékiratban Csikágónak összes közhivatalnokait leleplezte

(London, aug. 21.) Chicagóból jelentik, hogy Jack Zuta chicagói bandavezér, akit az alvilág bűnözői nehány nappal ezelőtt tettek el láb alól, rendszeres feljegyzéseket hagyott bátra az utóbbi tizenöt évben elkövetett vesztegetéseiről.

Patrick Roche, a nyomozást vezető rendőrfőtisztviselő a sajtó munkatársai előtt kijelentette a lefoglalt feljegyzésekről, hogy azok tartalma egyenesen szenzációs,

mert alig van Chicagóban rendőrségi tisztviselő, vagy más közhivatalnok, aki a heten- kint átlag ötezer dollár vesztegetési pénzt osztogató bandavezértől pénzt el ne fogadott volna.

lönösen hosszan. Megcsókolta, szivéhez szorította a fényképet-, azután nekifogott levelet Írni:

„Egy nagy aeélhengerelőben vagyok: Jó dolgom van, az üzem mérhetetlen. Otthon ilyet nem is lehet elgondolni. Morleyvel mindig magyarul kell beszélnem. Otthon mi újság? Ami pénzt küldök, abból éljetek jól és a felesleget tegyétek félre. Halt-nyolc hónap múlva kijöhetsz talán már te is, Bogárkám, ebbe az igazlmas nagy világba. Ma még lenyűgöz ez a hatalmas életfor- dulat, vidámságomat azonban megőriztem, mert velem vagytok mindig és a rátok való gondolás minden bajomban eligazít. Ez a szerelmem és életcélom, mindent megadhatni nektek korlátlanul...“

IX.

Lady Grysil temetése.

J. M. Croxton már benne ült Morlcy-Parraghy, meg GennaLi. akaratából az ügyészi székben. A kerületek politikai vezetői azonban sűrűn panaszkodtak rá, hogy eltűr egy fiatalembert hivatalában, aki teljes szigorúsággal lép fel a gangsterek ellen és Lady Grysil temetését is megzavarta többek között.

Lady Grysil testét még halála napján elvették gamg-je emberei a rendőrségtől. Nyolc rendőr életébe került az ifjú halott hölgy visszaszerzése, de sikerült. Bandája olyan temetést rendezett neki, amilyen nem volt még Chicagóban. Az útvonalakat fekete kárpittal vonták be a városi hatóságok minden megkérdezése nélkül és a rendőrfőnöknek ultimátumot küldtek, hogy rendőr ne merje az utcán mutatni magát. A rend fenntartását maguk az alvilág emberei végezték, nyíltan, a bujkálás minden jele nélkül. Gépfegyveres autók rendezték a tömegeket. Lady Grysil teste ezüstkoporsóba került, gyönyörű ifjak kísérték a koporsót, zenekarok játszották a gyászindulóikat és a templomok harangjai mind megszólaltak. Ezeknél a harangoknál banditák kapcsolták be az elektromos harangszólaltató készülékeket, de a harangozok megkapták azért busás dijaikat. Ott mentek a koporsó után a meghívott hatóságok képviselői, a politika bűnözői, mindenki aki számított a michiganpárti nagyvárosban é3 aki valami kuni még akart.

(Folyt, köv.)

(Csíkszereda, augusztus 21.) Az egész országban legaggasztóbb probléma a napról-napra súlyosbodó gazdasági válság, amely már-már végzetessé válik azokban a vármegyékben is, amelyek helyzetüknél fogva korábban normális gazdasági életet éltek. Elképzelhető, hogy mit jelent a gazdasági krízis a szegényebb vármegyékben, amelyek között mondhatni, első helyen áll Csikvármegye. A csíki székelység már a katasztrófa meredélyén áll és ha minél gyorsabban nem történik megfelelő intézkedés megmentése érdekében, a lakosság ezrei vehetik a koldusbotot a kezükbe. Azok a panaszok, amelyek ma általánosak az egész országban, itt sokszorosan aktuálisak. A meglévő bajok súlya is százszor nyomasztóbb itt, mint másutt. Az életlehe. tőségek úgyszólván teljes csődöt mondtak és a népen is a tehetetlenség letargiája vett erőt. Az amúgy is terméketlen és az élet elemi szűk-égiétéit sem nyújtó föld kész dráma mindenki számára. Az évek óta tartó panaszok és feljajdulások után a jelek szerint az elkeseredett emberek az utolsó eszközhöz, a kétségbeesés diktálta öngyilkossághoz fordultak. Ami szokatlan jelenség Csikban, egymást érik az öngyilkosságok, úgy, hogy már-már járványszerünek lehet nevezni. Az utolsó rövid két héten belül például csak Csíkszeredában s a vele szomszédos Taplóeán négy kétségbeeisett ember dobta el magától az életet.

Az. ok ugyanaz mind a négy esetben. Teljesen tönkrement emberek választották a halált. Az öngyilkosságok sorát László F. taplocai kereskedő nyitotta meg, aki miután látta, hogy nincs lehetősége a gazdasági talpraálláshoz, egy elborult pillanatban revolvert szorított halántékához és főbelőtte magát. Az öngyilkosság ragadós. Alig néhány napra rá, jóformán még el sem mult a nép megdöbbenése, egy másik, szintén taplocai iparos, Szíjgyártó asztalos vetett véget az életének. Emberfölötti küzdelmet folytatott a mgeélhc- tésért, éjjelt nappallá téve dolgozott, de a végzetet nem kerülhette el. Látva a kilátástalanságot, az összeomlás súlya alatt lelkileg is összeomlott. Napokon keresztül buskomoran járt-kelt családja körében és utolsó idegerejével is mindent megpróbált, hogy megmentse anyagi helyzetét, de sikertelenül. Egy óvatlan pillanatban aztán felakasztotta magát, s mire észrevették, halott volt.

Ezekről az emberekről nem lehet mondani, hogy nagyszabású vállalatok élén állottak, hogy elspekulálták magukat, hiszen minden utolsó fillérhez ragaszkodtak, saját munkájukkal keresték meg és a legnagyobb óvatossággal dolgoztak, de a lehetetlennel képtelenek voltak megküzdeni.

Ha már az ilyen kisembereket is öngyilkosságba.

kergeti a gazdasági krízis, annál súlyosabban érinti a nagyobb tőkével dolgozó vállalkozásokat. Ezek közit szintén bő aratása volt a halálnak. A napokban Zaba- ria Bemát fakereskedő lőtte főbe magát. Egy nagyobb fizetési kötelezettséget kellett volna három nappal ezelőtt teljcsitenic, amire képtelen volt. Az egész Csík- szerdában közszeretetnek örvendő kereskedő, akinek nagy fatelepei voltak, s hosszú időn keresztül szerencsés üzleti érzékkel vezette vállalatait, számot vetett anyagi lehetőségeivel és látva, hogy képtelen tisztes1- séggel kikerülni a passzívákból, végső elkeseredésében a fegyvert választotta megoldásul. A gazdasági helyzet utolsó áldozata Fanascu, volt liberális képviselő, és az egykor sokat emlegetett csíki prefektus. A re- gáti Fanascu az impériumváltozás után került Csíkszeredába, mint a liberálisok exponense és gyorsan nagy vagyonra tett szert. Hatalmas gyártelepei voltak és mint liberálisnak, meg voltak a lehetőségei, hogy még a nehéz gazdasági helyzetben is előnyöket biztosítson magának. A krízis azonban a politikai összeköttetéseknél is súlyosabb volt és mikor látta, hogy 21 millió lej passzívából menekülni sehogy sem tud, villanydrótra felakasztotta magát. A volt prefektus, — akinek öngyilkosságáról egyébként már röviden beszámolt a Keleti Újság, — előbb családját hazaküldötte a Re- gátba és mikor magára maradt, lebontotta a falon végigfutó vezetéket és erre akasztotta fel magát. Holttestét tegnap szállították haza, a Regátba.

Mindezek az esetek azonban nem hatják meg az adóvégrehajtót. A könyörtelen adóbehajtások Csikban talán még súlyosabban folynak, mint más helyeken. Ott sokkal egyszerűbb módszert választanak. Egyszerűen moilőzik a szokásos eljárást, nem hagynak időt a foglalás és az árverezés között, hanem az adóvégrehajtó magához vesz egy komiszárt és egy szekeret, elmegy az adóhátralékos áldozathoz, egyszerűen lefoglalja és azonnal szekérre is rakatja a lefoglalt holmit és elszállt ttatja. Az ország egyik legszegényebb vármegyéjében követik ezt a módszert, ahelyett, hogy az ezerféle bajtól sújtott, tönkrement lakosságon segítenének. Az elkeseredés érthetően nagy a lakosság körében. Terméstaetes tehát, hogy csak katasztrófa lehet mindennek a vége. A gyors egymásutánban megismétlődő öngyilkossági járvány mindössze egyik jele annak a katasztrófának, amely etikailag is letörte a nyomor karmaiban vergődő, szerencsétlen csíki népet.

í Városi Technikum Hainichen í/Sa. |

mérnöki és technikus iskola

ra Legmodernebb berendezéssel. ——- Állami ellenőrzés alatt jfl