Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-22 / 183. szám
6 Xlll. UVF. 183. SZÁM. __________________________________________________________KtJUrrUjaafo Bjjel petróleumvilágnál, a krumpliveremben gyártotta az ezresbankókat a nvárádszeredai ezermester A kis leánya árulta el a székelyföldi bankógyárost Á háború az oka mindennek, meg a földreform, — mondotta a letartóztatott gazda,— aki a virágok közül csak a muskátlit szereti (Nyárádszereda, augusztus 20.) Egész kiesi falu ez a Nyárádszereda. A Marosmentén fekszik, néhány ezer lakosa van. Magyar és román vegyesen. Soha semmi különös romantika nem szinezte be életét. Eseményei a falu határán túl soha nem hallatszottak át. Most országos szenzáció középpontjába került Nyárádszereda. Gálfalvi Ferenc nyá- rádszeredai ezermester bankót gyártott. Ezreseket. Gálfalvi Ferenc is csendesen élt egykor. Csendesen és naponta elvégezte rendesen a dolgát addig, amig a háború jött. A háború úgy elsodorta a házatájáról, mint az orkán egy szelet fehér papirt a Szaharán. Feldobta először a Kárpátok havas gerincére, le a szakadékokba. A 32-eseknél, a „masingevernél“ szolgált. Majd a Sanmichaeli pokolban főzték meg idegeit, vérét, izmait addig, amig egy céltévesztett olasz golyó úgy átlőtte a tüdejét, hogy a lélegzetét is kölcsönbe vette. Abból az oxigénből, amit a laibachi orvosok pumpázták bele. Mint rokkant került haza és az állam a véráldozatát havi ötven lejre taksálta. Nem sok ugyan, de megélni még sem lehet belőle. Miért is olyan nehéz ez a kutya élet. Rokkant volt a báboru végén Gálfalvi gazda, de az agrárreform sem könyörült rajta. Nem kapott egy talpalatnyi földet sem, pedig a nem rokkant szomszédai kaptak. Be ezek románok voltak és öt-tis hold földdel áldották a háborút. Pedig Gálfalvi Ferenc nem volt egészen értéktelen ember. Amennyire a tüdőlövése engedte, el- járogatott dolgozni. Ha a faluban valami nagyobb reparáció akadt, mindenüvé őt hivták. Ezermesternek nevezték. Ha kellett vakolt, épitett, tetőt fedett, zárat javitott, az órához is értett. Faragott kutgémeket, díszes kapufejeket. Nem is volt csoda, hogy mindenhez értett, mert a háború végén a kommandó még a térképcsináló intézetben is felhasználta a kézügyességét. Itt tanulta ki a „litográfiát“. Bankógyár a krumpliveremben. A nyárádszeredai alvégen van Gálfalvi mester viskója. Rendes kis házacska. Piros cserepü és muskátli nyílik a tenyérnyi levegőtlen ablakban. A ház kertszögében van egy sertés ól, emellett pedig szépen kideszkázott krumpli-verem, de sötét. A Vidéki szülők zépiskoiás gyermekeinek fdzjnyolal alatt teljes ellátását, valamint akár nyilvános iskolában, akár magánúton végzendőtanulmányaik pedagógiai felügyeletét vállalom. Szives tájékozásul közlöm. hogy gyermektelepem amodern hy- giéna minden követelményének megfelelően van berendezve: egészséges, tágas hálótermek, nagy ebédlő, olvasó és tanuló termek, nagy park, tornaszerekkel és játszóterekkel, télen korcsolya és rodii pályával. Vitamindus, egészséges táplálás mellett a gondjaimra bízott gyermekek testi, szellemi, valamint lelki fejlődése felett személyesen őrködöm Dr.Hollósné Breider Erzsi Oradea, Chefül Crlsului (Alsó Kö- rSsoldal) 273 sz. — Telefon 425. Gyermektelepem megtekintésére az érdeklődő szülőket bármikor szívesen látom. az alig hétéves leánykája lement a verembe. A! veremben pedig színes papírokat talált. Rosszakat,, eldobott féloldalasokat. A különös képek megtetszettek neki. Összeszedte a furcsa papírdarabokat s elvitte játszani. Mutogatta a pajtásainak, meg is ajándékozta őket s egyszer csak a faluban hire járt, hogy Gálfalvi mesteréknél annyi a pénz, hogy Ágnes bankóval játszik az uccán. Az emberek csak nézték az érdekes bankókat és a fejüket csóválták. Közbelép a csendőrőrmester is. A különös hir szájról-szájra járt. Volt már szenzáció! Volt már mit beszélni a faluban. A csendőrőrmester is meghallotta az „esetet“. Körülnézett az ezermester portáján, ahol a krumpliveremben megtalálta a „gyárat“: a primitiv ezerlejesek lítográf köveit. Gálfalvi pedig a vallatásnál semmit sem tagadott. Elmondta csendesen, ahogy a rossz tüdejéből tellett, hogy éjjel petróleumvilágnál festette a kővel az ezreseket. Ideje nem volt még értékesiteni őket. Nem volt még elég „aktuális“ __ mondotta reménytelen hangon. Nehéz az élet a háború óta. Családom van. Földem nincs. Gondoltam, ha egyedül csinálom, nem jön rá senki. Meg aztán elfelejtettem bezárni a vermet s beleszólt az Isten a kisleánnyal. A vallomás után Gálfalvit letartóztatták. krumplit kihordták, mert más célra kellett a hely a gazdának. Valahonnan kerített két litográf követ, festéket. Kölcsönkért egy ezresbankót egy darabban. Rajzolt, kísérletezett, festett, amig primitiven, akárcsak egy rossz reklámcédula ... sikerült az ezres. A verembe járt éjjelente és a petróleum- lámpa szegényés fényénél, egyedül sokszorosította merész ábrándjainak színes papírdarabját. Nem is sokáig tartott a gyártás. Egy reggelen, mikor valahová elhívták a gazdát ezermesterkedni, A kolozsvári női kórház, ambnla- torinm és a dolgozóház tisztviselői, ápolónői és más alkalmazottai hat hónap óta nem kapnak fizetést Antiszociális labdajáték az egészségügyi minisztérium és a kolozsvári tanács között — Tönkremegy Kolozsvár három altruista intézete (Kolozsvár, augusztus 20.) Hónapokkal ezelőtt irtunk arról, hogy a kolozsvári városi tanácshoz s tudomásunk szerint az összes erdélyi városok tanácsaihoz a közegészségügyi minisztériumtól rendelet érkezett, amely utasitotta a tanácsokat, hogy a város területén lévő és addig állami vezetés, illetve támogatás alatt álló kórházakat vegyék házikeze- lésbe. A rendelet értelmében jövőben az egészség- ügyi minisztérium az ilyen közintézmények fölött csak a felügyeleti jogot gyakorolja. A minisztérium rendelete érthető módon nagy megdöbbenést keltett, különösen pedig Kolozsváron, mert a rendelet a városoknak amúgy is nagyon igénybe vett költségvetését újabb és jelentős kiadásokkal terhelte meg. ügy a kolozsvári városi tanács, valamint a többi városok vezetőségei legélesebben tiltakoztak a közegészségügyi minisztérium rendelkezése ellen. Küldöttségek és memorandumok mentek Bukarestbe, de pozitiv eredmény nélkül. Azóta néhány erdélyi város már házikezelésbe is vette a kórházakat. Kolozsvár azonban mindezideig ellentállt. Közgyűlésen és több tanácsülésen foglalkoztak a kérdéssel, végre is arra a határozott álláspontra helyezkedtek, hogy Kolozsvár város költségvetése nem birja meg ezeknek a kórházaknak a fenntartási költségeit. Kolozsváron három, illetve két kórház és a dolgozóház tartozott a rendeletszerinti kategóriákba. A kórházak közül a női kórház és a polikli- nikai ambulatorium. A rendelet megérkezése óta a három közintézménynek a vezetősége több Ízben kérte a várostól a kórházi személyzet és alkalmazottak fizetésének a kiutalását, mert egyelőre az orvosokat az állam fizeti. A tanács azonban minden egyes alkalommal a jelentős összeget kitevő személyi kiadások kifizetését megtagadta. E helyen nem akarunk azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy az egészségügyi minisztériumnak volt-e joga a városok nyakába sózni e tetemes kiadásokat. Itt csak arra világítunk rá, hogy Kolozsváron hat hónap óta ennek a három közintézménynek az összes alkalmazottai: tisztviselők, kezelőszemélyzet, ápolónők, szolgák, alkalmi munkások egyetlen bani fizetést nem kaptak. El lehet gondolni, hogy a női kórház, ambulatorium és dolgozóház kezelőszemélyzete, ápolónői s más alkalmazottai a saját hibájukon kívül milyen rettenetes helyzetbe jutottak. Akadtak szociális gondolkozású igazgatófőorvosok, akik saját zsebükből fizették ki a legsürgősebb személyi és dologi kiadásokat, hogy a kórházak működésében akadályok ne merüljenek fel. Hat hónap azonban hosszú idő és ezalatt úgy az egészségügyi minisztérium, valamint a városi tanács egy csomó alkalmazott fizetéséről és ellátásáról teljesen megfeledkezett. De ettől eltekintve is a kórházi épületeket gondozni, tisztogatni kell, higiénikus berendezéseiket nem szabad elhanyagolni, tehát hat hónap óta a három közintézmény a legnagyobb nehézségekkel küzd és ha ez a huzavona még sokáig tart s a városok és a közegészség- ügyi minisztérium nem tud végleges megállapodásra jutni, akkor megtörténik, hogy a népjóléti, tisztán szociális alapon működő intézmények kénytelenek lesznek kapuikat bezárni. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy úgy á Női kórház; valamint az Ambulatoriumban részben szegény, ingyenbetegeket ápolnak, részben pedig a hatósági kötelező orvosi ellenőrzéseket végzik. Nyilvánvaló tehát, hogy a kórházakra és á dolgozóházakra szociális szempontból is nagy szükség van. Kolozsvár város tanácsa, amint értesültünk, eredeti álláspontjától nem fog eltérni, tehát a kórházak vezetői hiába kopogtatnak a pénztárak ablakain, pénzt a várostól nem kapnak. AI közegészségügyi minisztérium pedig már az év elején beszüntette a fizetéseket s igy a kórházak valósággal a levegőben lógnak és még mai napig sem tudja senki, hogy tulajdonképpen állami, vagy városi intézmények. A közegészségügyi minisztérium figyelmét e helyen hívjuk fel az itt elmondottakra. Altruista intézményeket nem lehet fenntartani úgy, hogy a legszükségesebb dologi és személyi kiadások fedezve ne legyenek és éppen azok a kis egzisztenciák ne kapják meg a fizetésüket, akik arra a leginkább rá vannak utalva. T>= Katona Jmréné Vríleány Ott dona 'Budapest, V. Sas ucca 24. II. Pift. Telefon: 2?$—55. «»•» Modern kényelem. Elegáns urî miliő. Kitűnő ellátás. Kérjen prospektust.
