Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-21 / 182. szám
4 71 természetet tökéletesítő technika Eddig a technika ugyanis nem ezt csinálta. Eddig a technika feltalált mindenféle eszközöket és gépeket. Ezek az eszközök és gépek azonban nem az igazi, nem a nagy természetet korrigálták. Valamennyi tárgyi találmány, a legrégibb időktől a legfrissebb napjainkig, mind egész más téren próbálta az észlelhető hiányokat és elégedetlenségeket kiküszöbölni. Valamennyi csak az ember természetes adottságainak a határait és a lehetőségeit terjesztette ki. A különböző és egyre gyorsabbá váló szállítási eszközök s a legkülönfélébb szerszám- és munka-gépek végeredményben mind cşak az ember képességei közt adott lehetőségek technikai tökéletesitését jelentik. Az egyszerű keréktől a rakétakocsiig a technika nem tett egyebet, minthogy meggy őrs i- totta és átvitte az ember biomechnikailag adott helyváltoztató készségét olyan tárgyakra, melyek tulajdonképpen a fogyatékos emberi erőt növelik és helyettesitik. A szerszám- és munka-gépek az ember ősi munkamozdulataiból szerkesztettek preciziós érvényű szerkezeteket s igy szintén nem céloznak egyebet, mint az emberi munkateljesitmény-lehetőscgé- nek normalizálását és helyettesítését. A technika ez emberközpontú, azaz antropocentrikus jellege észlelhető még olyan találmányokon is, mint például a rádió, amivel végeredményben szintén az ember egy fiziológiailag korlátolt képessége, a hallásérzékenység van bizonyos feltételek mellett a végtelenségig növelve, amikor lehetővé teszi, hogy Kolozsvárt egyidejűleg halljuk a Párizsban kimondott szót... Mindezekben a találmányokban elvileg a technika csak az ember természetét korrigálja: csak az ember szerkezetében előforduló lehetőségeket sokszorozza. A technika eddig tehát csak az ember természete és nem a nagy, környező természet kötöttségei ellen harcolt, illetve ha ez a harc olyan eredményekkel is járt, melyek az embert felkészültebbé tették a természet ellenébe,, úgy ezt csak közvetetten lehet a nagy természet elleni harcnak tulajdonítani. Bizonyos jelekből úgy látszik, hogy a technika fejlődésének ama korába léptünk, amikor ebben a viszonylatban is gyökeres változás észlelhető. Be lehet számolni pár olyan, egyelőre kisebb horderejű találmányról, amelyek már a természet korrigálását célozzák. Feltaláltak már régebben egy üveganyagot (az ugynevezett Vita-üveget), melynek a közönséges üveggel szemben az az előnye, hogy átereszti a nap nagyon egészséges, ugynevezett ibolyántúli sugarait. Ez az üveg azonban irtózatosan drága ahhoz, hogy mindenütt alkalmazható legyen. A nehézséget egy orosz tudós most azzal a felismerésével kerülte meg, hogy a közönséges villanykörték is sugároznak ki ibolyántúli fényt, ha a villanykörtéket Vita- üvegből készítik. Az orosz tudós kísérletei szerint egy 100 wattos villanykörte mellett dolgozó ember, ha a körte üvegburka Vita-üvegből készült, három hét alatt nemcsak lebarnul egyenletesen, hanem izomereje, munkaképessége és frissesége is nő:.. Mi ennek a végeredményében technikai jellegű újításnak az értelme, ha nem az, hogy a természet BRISTOL SZÁLtÖDA Budapest legszebb pontján, a Dunaparton, uj vezetés mellett aiánlja előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon. Egy ágyas uccai ....................................P. 10—16-ig Egy ágyas udvari................................. ..... 6—10 ig Két ágyas utcai dunaparti........................ . 24—40-ig Két ágyas utcai ......................................... 20—24-ig Két ágyas udvari ........................... 15—18-ig A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és meleg viz, telefon és rádió. ÉTTERMI ÁRAK: . Compleţi reggeli: kávé, v. tea, v. kakaó, egy tojással, vajjal és jam-el...............P. 1,2© Kitűnő eléd, vagy vacsora menü . . . 2.40 Kitűnő ebéd, v. vacsora menü előétellel . i, 4.— Ezen lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 2—3 nappal előbb eszközlendő. Bristol szálloda szobáiból és terraszáról gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a budai hegyekre. WÉfPBWsxsfo egy erejét ott funkcionáltatja a technika, ahol eredeti feltételei ennek az erőnek hiányoznak!? Az emögött a technikai ujitás mögött nyilvánuló uj elvet azonban még plasztikusabban fejezi ki egy amerikai találmány. Friss levegőhöz idáig akkor jutottunk, ha kimentünk a szabadba, vagy kinyitottuk az ablakot s a technika ebben az irányban legfeljebb annyit tett, hogy különböző szellőztetőkészülékeket konstruált az elhasznált levegő felfrissítésére. Mennyivel tökéletesebb valami ezeknél a levegögyártó-gép, amely a zárt helyiségeket pontosan olyan hőmérsékletű és összetételű tiszta levegővel látja el, amire épp szükség van. Ez a gép természetesen nem a semmiből csinálja a levegőt, hanem a meglévőből. Ám e meglévő levegőt — s a természet korrigálása igy lép föl _ először is megmossa, miáltal eltávolítja belőle mindazokat a tartalmakat (por, füst, korom, stb.) amelyek még a „legtisztább“ levegőben is előfordulnak, azután meg lehűti vagy felmelegiti, ahogy az egészség szempontjából épp kívánatos, úgy, hogy a helyiségekbe az emberi szervezet munkaképesséXIII. tVF. 182. SZÁM. gére legelőnyösebb levegő kerül. Ez a találmány már tisztára a természet korrigálása s még inkább az a harmadik, melyről a napokban Írtak a külföldi lapok. A megelőző két technikai újításhoz viszonyítva ez a harmadik kétségtelenül nagyon különös. Nem is tudom milyen nevet adjak neki. Nevezzük talán csend-előállítónak, mert ennek az uj szerkezetnek végül is az a célja, hogy a nagyvárosi ember számára mind elviselhetetlenebbé váló lármát egyszer s mindenkorra megszüntesse. Ez az uj találmány tehát szintén a természetbe nyúl bele, miután egy természeti adottságot a levegő hangvezető tulajdonságát szünteti meg s ezáltal csendet teremt... Ilyen uj dolgok jelentkeznek napjainkban s terelik a technikát egy eddig érintetlen terület felé... Nem tartom távoliaknak a napokat, amikor a hideg, a meleg, a vihar, a szél és egyéb természeti erők mind leigázhatók, illetve befolyásolhatók lesznek, úgy ahogy az ember épp akarja. A technika tökéletesedésének ez lesz az igazi kora. (O. G.) De JoMvenel javaslatba hozta, hogy baráti szerződés megkötésére Franciaországban és Németországban rendezzenek népszavazást (Berlin, aug. 19.) Egyik német-francia közeledést szolgáló folyóiratban Henri de Jouvenel szenátor, Franciaország egykori képviselője a Népszövetségnél és a Matin kiadója érdekes előterjesztést tesz a két szomszédos nép közvéleménye számára. Javaslatba hozza, hogy mindkét országban rendezzenek szavazást a német-francia szövetség megkötésére. Jouvenel meg van győződve arról, hogy egy ilyen szavazásnak Francia- országban óriási lesz a többsége, mert Franciaország rokonszenvezik a szövetség gondolatával. Inkább az a kérdés, — Írja — hogy miként fogadják e tervet német oldalon? A francia-német szövetség természetesen nem irányulhat egyetlen állam ellen sem éis nem készülhet el az előbbi szerződések mintájára, mert nem akar egyebet, mint a kölcsönös egyensúly fentartását. Csak Briand és Strescniann politikájának követése mentheti meg a két országot és Európát. Jouvenel hangoztatja, hogy a terv megvalósítása elősegíti az Európai Egyesült Államok gondolatát is és ha Franciaország-Németország között egy ilyen megegyezés nem jön létre, úgy abban az esetben Briand páneuró- pás terve a kútba esik. Jouvenel szenátor tervét a német sajtó rokonszenvesen kommentálja. Jouvenel valóban a béke barátja, aki annak idején azért hagyta ott a Népszövetséget, mert nem értett egyet Franciaország agresszív hegemóniára irányuló törekvésével. Kolozsvár városa e! akarja adni a hatalmas kaszárnyaépületeket A tisztviselők és alkalmazottak létszámának újabb csökkentését határozta ei a taitácsváiaszlmány — A üeliigyelőbizottság megtette javaslatát a költségvetési tervezetről (Kolozsvár, augusztus 19.) A Kolozsvár város 30 __32. milliós deficitje a legnagyobb aggodalmak közé sodorta a városi vezetőséget s a városházi tanácskozásokon most azon törik a fejüket, hogy honnan teremtik elő ezt az összeget. Annál komolyabb ez a nagy pénzügyi nehézség, mert erre az összegre már most szükség van, a kiadások esedékesek s az esztendőnek hátralevő négy hónapja alatt valamennyit ki kell fizetni. A ■ felügyelő bizottság tegnap délután az esti órákig tartott ülésen terjesztette elő a tanácsválasztmány plénuma ele a költségvetés átvizsgálásáról szóló jelentését. A jelentés arról számol be, hogy a bevételek végösszege nem remélhető magasabbnak az év végéig, mint nyolcvannyolcmillió lej s ezzel szemben a kiadások a legnagyobb redukcióra szorulnak. A jelentés felsorolja azokat a városi ügyosztályokat, intézményeket, üzemeket, melyeknél reorganizációt, illetve költségvetési szempontból költségredukálási célzattal vizsgálatot tart szükségesnek, azon felül, hogy sok kiadási tételt maga a felülvizsgálóbizottság törült, vagy mérsékelt. Ezen az alapon az állandó választmány nyomban elhatározta a tisztviselőik "s alkalmazottak ' létszámának újabb >kkentését. Ezt a munkát az állandó választmány fogja végezni. Különösen aránytalanul sokba kerül a városnak a központi arzenál, a jármüvek javitó és fenntartó műhelye, a köztisztasági üzem, e két tétel több mint tizenkétmillió lejjel szerepel a költségvetésben, amiből hatmillió a köztisztasági üzemé. A városi költségvetést terheli a rendőrségen működő úgynevezett népességi hivatal, több mint husztagu személyzeti létszámmal, holott az államrendőrségnek teljesiti a szolgálatot. A városházán pedig három rokon ügyosztály van külön-külön személyzetekkel, a választójogi, statisztikai, illetékességi ügyosztályok, amelyeknek munkája eredményéből a közönség azt a választói névjegyzéket látja, aminél rendetlenebb és rendezetlenebb listát el sem lehet képzelni. Nagy ügyvéd-létszámmal és sok telefonnal dolgozik a városi ügyészség, A városi inasotthon pedig hatalmas nagy uj épületet foglal le, igen nagy személyzetet foglalkoztat s mindössze száz-százhusz inasnak ad otthont, minden egyes inas mintegy évi tizenötezer lejébe kerül a városnak készpénzben, nem számítva az otthon céljaira átengedett és jól értékesíthető palotának a használatát. Az idei bevételek tételét leszállították a kommercializálások, habár a városnak kellene nagyobb befektetéseket eszközölnie, ha a viz és villany kommercializálása nem történik meg. A vízmüvek idei költségvetése deficites, a villan j'üzemnek pedig a várossal szembeni követelései szállítják le azt az összeget, amit a város a villanyból kaj). Milliókba kerül a városi épitési szabályrendelet uj terve. Ilyen és ehhez hasonló észrevételeknek sorozatát terjesztette a felügyelőbizottság a tanács választmánya elé. A tisztviselők és alkalmazottak létszámának a csökkentésén kivül felmerült az a terv, hogy a város adja el az államnak azokat a hatalmas kaszárnyaépületeket, amikért a hadsereg most bért fizet, de amik nem jövedelmeznek eleget a városnak. Habár általában Romániában a kaszárnyákat az állam szokta megszerezni s a hadügyminisztérium tartja fenn, mégsem bizonyos, hogy ez az eladási terv sikerül és hogy elég gyorsan sikerül. Az interi- márbizottságnak a kövezet- és értékvám-tervezete az ülés elé került, a választmány azonban nem foglalkozott ezzel. Az egyes ügyosztályok és intézmények organizmusa, munkavégzése a létszámcsökkentés szempontjából átvizsgálást igényel.
