Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-21 / 182. szám
2 XIII. ÉVF. 183. SZÁM. természetet lekopirozni. Bizonjms állati fényekről van ©zó, amelyeket világitó lények, mint például róva-, rok, baktériumok, számos fajtájú mélytengeri bal kisugároznak magukból. Dubois és a bécsi Mollisch kísérletei óta, akik különösen a világitó baktériumok világát tanulmányozták, ennek az állati lénynek természetéről meglehetősen jól vagyunk informálva. JeEdison legújabb találmánya előreláthatólag hideg lesz m ' iw——Bmm I Nyilatkozott háncsuk találmánya nagy jelentőségéről és ei&ibásottnak tarifa a hideg fényre irányuló eddigi kutatásokat (Newyork, augusztus 19.) Edison, a nagy amerikai feltaláló, aki magas kora dacára is rendkivüli frisseséggel dolgozik laboratóriumában, a napokban egyik csikágói újságírónak nyilatkozott jövő terveiről. Edison a nyár folyamán csak öt hétig pihent és szünidejét tengerparti villájában töltötte el. De vakációja alatt is a Menlő-parkban felállított laboratóriumával összeköttetésben állott. Égjük asszisztense két Ízben is meglátogatta, hogy a jelenleg folyó kísérletekről beszámoljon. Most Edison ismét a laboratóriumában van, 8—10 órát dolgozik naponta, amint ezt már több évtizede teszi. Edison a világháború befejezése óta gyakorlatilag felhasznált találmányai közül legjelentősebbnek a kauesuk előteremtését tartja egy általa felfedezett nj kauesuk növényből, Äz olvasóközönségnek még élénk emlékezetében van Edisonnak ez a feltűnést keltő találmánya. A hires kaucsuk- növényt, az artemisia argentatát munkatársai találták meg Mexikóban. E növény kaucsuktartalma már régebb ismeretes, noha iparilag még sohasem használták fel. A kaucsuknövény rendkívül egyszerű, egyszerűbb mint a legtöbb mezőgazdasági növény és az az előnye, hogy több éves gyökérzete van. Azóta Edisonnak gum- miiiltetvényei valósággá váltak, az ős® feltaláló e természeti munkáját befejezettnek mondja. Edisonnak az a véleménye, hogy ezek a gummiültetvények európai országokba is könnyű szerrel átültethetők. Edison a legközelebbi jövő legfontosabb találmányának a „hideg fény” problémáját jelöli meg. Az e név alatt ismert technikai problémát minden fáradság dacára sem tudták eredményesen megoldani. A gyakorlatilag alkalmazást találó világitótcsteknck, bármennyire tökéletesek és célszerűek legyenek, alapvető hibájuk van. Energiájuk egyrésze mindig hővé változik át és igy a tulajdonképpeni cél. a világítás termelése nem érvényesül hiánytalanul. Felületesen megítélve, ez a tény jelentéktelennek latsaik, mégis rendkívül nagy gazdasági fontossága van, ha egybe vetjük hideg-fény forrásokkal, amelyek a belé helyezett energiát maradéktalanul változtatják fénnyé. Ez egybevetés arról tesz tanúságot, hogy az összes lámpák ökonomiátlanok, mert energiáik számottevő részét elpazarolják. Ilj'en hideg fényforrásokat produkál a nagy természet, de a technikának még nem sikerült a len esetben kétségtelenül hideg fényről van szó egy uj világitó erőről, amely a legnagyobb haszon-hatásfok mellett nem pazarolja az energiát. Edisonnak az a felfogása, hogy az összes eddigi kísérletek hibásak. A hideg fény mintáját nem a világitó rovaroknál kell keresni. Edison útmutatásához képest két munkatársa foglalkozott e kérdéssel. A kísérletek még pillanatnyilag kezdeti szakaszban vannak. Edisonnak azonban szent meggyőződése, hogy ő még meg fogja érni a találmány gya- korlatositását, hiszen az egész csak nehány esztendő munkáját veszi igénybe. így aizi a férfiú, akinek zsenije az emberiséget elektromos fénnyel ajándékozta meg, lesz talán ismét az a jótevő, aki a hideg fénnyel ia segítségére siet a világ technikai tökéletesitésnek. Tart s bare Mzsfa három frontján * „ I ——flSBB——■— ■ ■ m Perzsia egyik városában kitört a forradalom — Az afridik megtámadtak egy angol páncélvonatot — A délkínai kormány mozgósította az összes tartalékosokat az északi felkelők elten (London, aug. 19.) Perzsiából, Eszakin- diából, Kínából változatlanul riasztó hírek érkeznek. A perzsa-török front eseményeihez most a belső perzsa forrongás híre járul. Pes- kavar környékén szüntelenül támadásban vannak az afridik. A délkinai kormány pedig az északkinai felkelők végleges letörésére tesz végső erőfeszítést. Legújabb híreink itt következnek; Perzsiában. (Páris, aug. 19.) A lapokhoz érkezett jelentések szerint Sirász délperzsiai városban forradalom tört ki. A zendiilők öt tisztet és 130 katonát lemészároltak. A párisi pe zsa követségen nem hiszik, hogy kommunista próbálkozásról lenne szó. (London, aug. 19.) A Morningpost tehe- ráni jelentése szerint a perzsa határőrségek újabb véres harcokat vívnak az Urmia-tótól északra a török-perzsa határvidéken a felkelő kurdokkal, akiknek az a törekvésük, hogy ismételten török területre jussanak. A harcok még folyamatban vannak Indiában. (London, aug. 19.) Peshavarból jelentik, hogy az afridik megtámadták az egyik angol páncélvonatot. A harcban mindkét részeit voltak veszteségek. (London, aug. 19.) A Daily Expressnek' jelentik Peshavarból, bogy az utóbbi napokban nem voltak összeütközések a felkelő törzsek emberei és az angol katonaság között. Az urakzai és mormann törzsek nem akarnak csatlakozni az afridik akciójához, amiben a kabuli afgán kormányzatnak is vannak érdemei. Nadir király kormánya ugyanis a szigorú semlegesség álláspontjára helyezkedik és nem engedi vissza Afganisztánba azokat a harcosokat, akik az északnyugatindiai felkelésben aktiv szerepet vállalnak. A Press Association szerint az angol bombarepülőgépek ma is bombázták az afridik állásait. Kinában. (London, aug. 19.) A Press Association' sanghai jelentése közli, hogy a délkinai kormány be akarja hívni az összes tartalékokat, hogy harcba vesse őket az északi felkelők ellen. Csan Kai Sek marsallnak az a szándéka, hogy reguláris csapatokat visszavon az északi frontról és ezeket a déli kommunisták ellen fogja felhasználni. AMERIKA HŰBÉRURAJ írta: KILIÁN ZOLTÁN (?.) — Jelentették mégis. Kicsit tudtam már akkor is, mikor Brennan Cadillacjába beleültél. Hogy tetszik Chicago, ini ? — Borzalmas. Az a Grysil! És a pénzért, mikor tele van vde! — Na, egy kicsit az izgalomért is. Az este egészen kedves leánynak találtad, ugy-e? — Nagyon. Mindent inkább hihettem volna, csak azt nem, bőgj- igy lássam viszont. — Az a szamár Brennan az oka. Minek járt éppen arra, ahol Grysilék dolgoztai! — Brennan detektív! — Annál inkább. Egy detektivnek legjren magához való esze és kilátás nélkül ne bocsátkozzék harcba. — Engedd meg, de ez mégsem egészen1 igy van. Én rendőr vagyok és Brennanért csak lelkesedni tudok, Neki kötelessége volt felvenni a harcot. Hogy pedig éppen arra ment? Minden polgárnak szabad mozgási lehetősége van, a detektivnek is! Morley vállatvont. — Most jobb neki?!... Egyébként hagyjuk ezt, be- állsz, fiam, a munkahelyedre. — A spanyolborok gyárába? — Igen. Lovely már a hajón tájékoztatott cgyről- másról. Belenyugodtál, remélhetőleg a borgyárosságba ? — Kicsit, azonban még nem egészen... — Ne aggódj semmit! — nevetett fel Morlcy-Par- raghy. — Először is: az „ilyen““ büa csak addig látszik annak, mig az első nagy pénzst meg nem kaptad belőle. Akkor nyomban a világ legigazságosabb dolgává válik. Másodszor is: mindez nem az otthoni lelkiismereted szerint bűn, hanem az itteni, úgynevezett, törvények szerint. Akik' pedig itt vigyáznak a törvényre, azok rendszerint fizetésit húznak tőlünk. Ne légy tehát ren- dőrebb az amerikai rendőrnél. Harmadszor pedig Lovely akarja, hogy erre a helyre kerülj! Gyere! Dcrécey szuggesztiv módon ment Morley utón. — Valóban, — gondolta — mi közöm hozzá, hogy az amerikaiak isznak?! A spanyolborok gyára nem bujt el az emberek szeme elől. Szép uj, hivalkodó gyár volt, mint akármely más telep, mely magára és gyártmányaira egyenesen fel akarja hivni az emberek figyelmét. Morley-Parraghy rendre megmutogatoitt a kapitánynak mindent. Számadatokat mondott a napi termelésről, melyekre Derécey elámult. A körűit végén pedig hozzátette: — Ilyen gyárunk pedig csak itit Chicagóban tizenhét van. — Tizenhét? — Igen. Látod, már nyiladozik előtted a mi stílusunk és a mi erőnk. Ennek leszel a részese. Csöngetett Morley-Parraghy, mire egy kopaszodó, pápaszemes ur jelent meg. —- Mr. Charvith, a fővegyészünk. Mindent megmutat és egyelőre melléje leszel beosztva. Ezzel Morley már el is tűnt. Charvith újra mutogatni akart, Derécey azonban biztosította, hogy erősen odafigyolt Morley magyarázataira és ismeri már nagyjából az üzemet. — Akkor jöjjön áit* a kábítószerek osztályára! — mondta Charvith. — Óh, hát az is van?! A fővegyész tökéletes zavartalansággal bólintott:-— Egyike a legjobban menő üzemeinknek. Az Egyesült Államok népe egymaga több kábítószert fogyaszt, mint egész Európa együttvéve. A fogyasztópiac hat, vaukét százalékban a mienk. Heroingyárunk a vegyipari telmika szempontjából is tökéletes, kapitány. A heroin-osztály már meg is nyílott előttük. — íme, a „show! — mutatott- a fővegyész a hó- szorü fehér porra, arra célozva, hogy a heroint Ameri- kaszerte snow-nak, hónak mondják. A szövetségi pénzügyminisztérium azt hiszi a saját vizsgálatai alapján, hogy „több, mint egymillió“ heroinfogyasztó van; nos, a mi becslésünk felül van a négymillión! Ez piac, ka- pitánj’, mi ? — Piac... — fakadt ki Derécey t-orkán a keserű szó. Charvith tovább büszkélkedett; — Kivettük egészen ezt az üzletet Európa kezéből. Az Unióban fejemként harminchat gram ma a kábitő- szerfogyasztás, azt hiszem, egy év múlva harminchét és félre felvisszük. Derécey elhalkuló szívvel nézte a fővegyészt;. Mily nyugalommal és tiszta üzletiességgel beszél ez az ember a legszörnyübb dolgokról. Nyugodt és pontos, mint a tudománya. Kereskedő is egyben. Mennyi pénz dőlhet ennek a zsebébe ebből a forgalomból, hogy igy cl tudja adni magát! Tökéletesíti a halált. Olyan halált azonban, mely a jövő nemzedékeket is megszerzi. A hadi- szerek szörnyű tudósa egy nemzedéket tesz tönkre nyílt borzalmaival és megrázza az emberi lelkeit a háború szörnyűségei ellen. Ez itt nyugodtan 'tökéletesíti a heroinját a „piac“ növelése érdekében... Valami szerszám utáni emelkedett a kapitány keze, hogy ezt az irtózatos tudóst leöli. Megmenti a heroinnal halálra szánt fiatalokat... Leesett azonban a keze. Mit használna ez? Más állna a helyére, a pénz sohasem elég, ezt mondták a rendőrök is... — A pénz! Ez hozott ide, engem is... Pénzt, sokát és gyorsan! Ezért a „piac!“ Charvith megütődötten nézett a kapitányra: — Mi az? Nem értem... Derécey összeszedte magát. — Semmi. Nem is érheti, anyanjTelvemen mondtam... Valami eszembejutott... — Kitűnő könyvtárunk is van, — mondta tovább a fővegyész. — A legjobb szakkönyvtár a kábítószerekről az egész világon. Ahol egy uj munka megjelenik, azonnal meghozatjuk. — Köszönöm, Mr. Charvith, valamit1 a külső organizációról, a terjesztésről mondjon! — Ezt Shirley ismerteti meg önnel. Én csak még egyet mutatok meg, a feltűnés nélkül, de azonnal ölő mérgek osztályát. Még nem nagy fejlettségű ez az osztályunk, de üzemképes azért már. — Ne! — intett Derécey. — Ma ne, Mr. Charwith, Majd kérni fogom... — Amint óhajtja! — felelte a fővegyész es visszavezette szobájába a kapitányt. XEolytatjuk.),
