Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-20 / 181. szám

«­jf&s&rsEfíwfG A virágúkból kivont uj viasz, amely megszépíti a nyakat és a kezet A szcplők és a ráncok, ha még oly régiek is, eltűnnek, mint va­rázsütésre. Ez a viasz bámulatba ejtette a szépség speciálistákat. Ezen uj, fehér és finom viasz virá­gokból van kivonva a parfümök desztillálása folyamán. Tisztítja és fehéríti a bőrt, úgy ahogyan a ké- kitő a fehérneműnek ragyogó fe­hérséget kölcsönöz és ennek da­cára teljesen ártalmatlan. Éjjel is, amikor alszik, ez a viasz mélyen behatol bármely kemény, ráncos bőrbe és úgy meglágyítja, hogy a felső, elöregedett és megkemé­nyedett réteg lassan-lassan levá­lik az uj, teljesen üde felhámról — amely ez alatt van — és reggel, mikor mossa az arcát, teljesen eltűnik. A szeplők, a csúnya, barna foltok, a felső bőr fogyatkozásai varázsütésre eltűnnek, — úgy hogy az Ön bőre épolyan bársonyos, épolyan puha, épolyan finom lesz, mint a virágok szirmai és olyan finoman fe­hér és rózsaszínű, mint egy gyermeknek a bőre. A nők, akik levágott hajat viselnek, fe­hér nyakat kapnak, melynek szép­sége a barátnők és ismerősök irigységét és bámulatát hívja ki. Hála ezen készítménynek, nem lá­tunk többé vörös, kemény és rán­cos kezeket. Noha a virágokból kivont ezen viasz készlete nem nagyon sok, a gyógyszerészek és illatszerészek legnagyobb része ' minél többet akar belőle tartani, bíz a viasz a „Cire Aseptine" tu­dományos nevet viseli. FONTOS. — Ne használja a „Cire Aseptine“-t a teintre, kivéve az esetben, hogyha egyidejűleg a bőrét is meg akarja fehéríteni. Le­gyen tehát gondja arra, hogy egyidejűleg hasz­nálja az arcon és a nyakon, különben a nüansz- beli különbséget mások könnyen észrevehetik. Ez szépségspeciálistánk üzenete. „CIRE ASEPTINE“ a „LABORATORIES ASEPTINE PARIS“-nál készül. Jegyzet: „CIRE ASEPTINE“ kapható nagy tubus­ban 100 Leiért. Kapható mindenütt és a Parfüméria Elitei-nél Bucureşti, Calea Victoriei No. 39. Ä szatmári repüiőnapon súlyosan megsebesült egy pilótanő ejtőernyős mutatványa közben (Szalmái-, augusztus 18.) Â kolozsvári máso­dik repülő ezred vasárnap délután repülő napot rendezett Szatmáron. A repülőszámok közt szere­pelt Dacscu Smaranda urileány ejtőernyős ugrása. A rossz idő ellenére mintegy ötezer néző jelent meg a repülőtéren. A fiatal leány 120 méter magasság­ból ugrott le a nézők óriási izgalma mellett. Az ejtőernyő 10 méteres esés után kinyilt s a bátor leány a dagadó ejtőernyő alatt szabályos sebesség­gel ereszkedett alá. A szokottnál azonban erősebb szél eltérítette az alászálló leányt az eredeti terv­ben szereplő ponttól, úgy, hogy a föld felett mint­egy három méterre egy akácfához ütődött és lezuhant. A repülőnap rendezőségéből és a közönség sorai­ból igen sokan azonnal autóval a helyszínre siettek, ahol Daescu Smarandát eszméletlenül találták. A kihívott mentők beszállították a városi kórházba, ahol dr. Ardelean és Lülcö Béla orvosok megvizs­gálták és megállapították, hogy a pilótanő bal­felső combján csonttörést szenvedett, meggyógyu­lásához legkevesebb hat hét kell, A megsebesült urinő a város sportköreiben általánosan ismert szép és többször szereplő egyéniség. A városban nagy részvéttel beszélnek róla és ismerősök, isme­retlenek virágcsokrokkal halmozzák el. Daescu Smaranda csak azt fájlalja, hogy nem utazliatik el Párizsba, ahol hatezer méterről való leugrásra szer­ződést csinált már. A beígért párizsi szereplés nem marad cl, csak elhalasztódik. A bukaresti Comitetul Central jóváhagyta a hunyadmegyei választást, csupán a megyei főtitkári választást semmisítette meg Példái San közigazgatási káosz támadt a Comitetul Local megsemmisítő s a Comitetul Central jóváhagyó határozata miatt (Déva, augusztus 18.) Megírta a Keleti Új­ság, hogy a hunyadmegyei tanács- s egyben a fő­titkári választást Lupsan Párámon és Danii Tra- ján hunyadmegyei főtisztviselők megfelebbezték. A kolozsvári Comitetul Local de Revizuire, ahová elsősorban került a felebbezés, helyet adott a íelebbezésben felhozott indokoknak s nemcsak u főtitkári választást, de az egész megyei tanácsválasztási megsemmisítette. Hunyadmegye tanácsának tagjai, élükön dr. Pop Justin szenátorral és dr. Atirescu Jeronim jelenlegi megyefőnökkel, . akiknek választását ugyanaz a Comitetul Local már előzőleg megerősí­tette, utólagos indokolása szerint csupán tévedés­ből, a kolozsvári bizottság döntését a bukaresti Comitetul Centralhoz felebbezték meg. A Comite­lui Central a hunyadmegyei választási félebbezé.s- sel a napokban foglalkozott s általános meglepe­tésre a kolozsvári bizottság megsemmisítő hatá­rozatát nem hagyta jóvá, hanem a megyei tanács megalakulását megerősítette s csu­pán csak a főtitkári választást jelentette ki semmisnek. Az indokolás errevonatkozólag az, hogy a válasz­tás alkalmával egy rossz szavazat volt’s az cldönt- hette volna a kérdést. Elsőizbcn ugyanis Danii Traján 17 szavazatot kapott s dv. Műtősen lő szavazatot, egy azonban mind a kettőre adta sza­vazatát, amiért másodszori szavazást rendeltek el. A megyei tanács megalakulását jóváhagyták, mi­vel azon a választások mind egyhangúlag folytak le s igy az a tény, hogy Periau Péter Déva város polgármestere és Periau Lázár birtokos a polgár­mester édesatyja is resztvettek a szavazásban, a dolog lényegén nem változtat. Emiatt csupán a törvény értelmében, mint fiatalabb tanácstagot Perian Pétert, Déva város polgármesterét, mint jogszerinti tagot, törölte a megyei tanács tagjainak sorából. így tehát az a helyzet állott elő, hogy Déva város, mint megyeszékhely tanácsa, nem képviseltetheti magát a hunyadmegyei tanácsban, mint jog- szerinti taggal a polgármesterrel, hanem emiatt az alpolgármestert kell erre a szerepre delegálnia. Közigazgatásilag a két félebbezési fórum a megyei adminisztrációnál nagyon furcsa helyzetet terem­tett. . A Comitetul Local de Revizuire ugyanis a májusi megyei tanácsválasztást megsemmisítette s a . megsemmisítő határozatot tulajdonképpen a Comitetul Centralhoz beadott felebbezés nem emulálhatta a törvény értelmében, mert a hatá­rozat azonnal végrehajtandó lett volna. Ennek elle­nére a tanács s a megyefőnök zavartalanul tovább működött és pedig azért, mert : a kolozsvári direktorátus hivatalosan nem közölte a megsemmisítő határozatot s igy azt a vármegye végre sem hajthatta, mert, ha a törvényes formákat betartják, még a Comitetul Central döntése előtt a tisztviselőknek újból félre kellett volna vonulniok és megvárniok a bukaresti döntést. A Comitetul Central döntése értelmében igy a megyefőnök és minden tisztviselő megmarad a he­lyén, csupán a megyei főtikári állásra fognak újabb választást kitűzni az egyik legközelebbi megy egy ülésen. \ török diktatúra likvidálása * Törökország e pillanatban két szempontból is az érdeklődésnek homlokterébe került. Az egyik, amelyikkel felhívta magára a figyelmet, hogy Ke­niat pasa csapatai ellenállás nélkül vonulnak vé­gig Perzsia ősi földjén. A másik, hogy Keniat pasa saját iniciativájából le akarja építeni diktatúráját. Tudott dolog, hogy Kcmal pasa a török biro­dalom összeomlása után energikus elhatározással a nemzet élére lépett, szembehelyezkedett a sevrési béke határozmányaival, ha nem is állította vissza, a világháborús Törökország történeti határait, de je­lentékeny hódításokkal megteremtette az ország továbbfejlődésének alapjait. Visszacsinálta a kis- ázsiai görög sikereket, a fővárost áttette. Angorába és azután nagyszabású belső reformok meghonosí­tásához kezdett. Ezek a reformok példátlan forra­dalminak tűnnek fel, ha a török lakosság vallási cs nemzetképződési hagyományait vesszük tekintetbe, Kemal elkergette a dinasztiát, megszüntette a káli- fátust, megszüntette a fezt, a háremtartást, beve­zette a latin betűt. Törökországot teljesen modern európai szokásoknak vetette alá. Elhatározásainál nemcsak a reakciós pártokkal találta szembe magát, de azzal a Törökország ujabbkori történetében fej­lődési fokot jelentő „Ifju-török“ csoporttal szem­ben is, amelynek ismertebb egyéniségei^Enver pasa, Talaat pasa és Essád pasa voltak. Kemál, a „ghazi“ diktatórikus alapon állott, a legkegyetlenehbül ki­végeztetett mindenkit, aki szembehelyezkedett vele, eleinte megszüntette a parlamentet, majd az olasz fascizmus mintájára egy olyan parlamentet létesí­tett, amely százszázalékosan egyetlen pártnak a véleményét tükröztette vissza és csirájában elfoj­tott minden ellenzéki megmozdulást. Most azután érdekes változások mennek végbe a török politikai életben. Mar hetekkel ezelőtt hire járt, hogy Törökország párisi követe, Fcthi bej haza akar jönni Törökországba és uj ellenzéki pár­tot akar alakítani. Ennek a pártalakit ásnak az a pikantériája, hogy bár a Iíemal pasa által kineve­zett és bizalmát élvező kormány ellen irányul, ez az uj pártűlakitás Kemal jjasa tudtával, sőt egye­nes kívánságára történt. Kemal pasa úgy gondol­kodik, hogy nem lehet tartós az a rendszer, amely nem enged' meg legális kritikát és ha nincs ellen­zék, úgy mesterségesen kell a föld alól is ellenzéket teremteni, mert csak a különböző felfogások váltó­gazdasága teheti egészségessé és ruganyossá a kor­mányzás rendszerét. Ezek szerint á török párisi követ hazaérke­zett. Stambulba és megalapította a „szabad köztár­saság pártját“. E párt programmjában szerepelnek többek között a következő pontok: általános válasz­tói jog, az állami monopóliumok megszüntetése, tel­jes gyülekezési és sajtószabadság, Törökország be­lépése a Népszövetségbe cs külpolitikai orientáció Franciaország és Anglia felé. Ez a pártalakulás azért nagyjelentőségű, mert Törökország eddigi politikájával sok vonatkozás­ban gyökeres változást jelent. Törökország eddig Oroszország felé kacsintott és hogy a bolsevizmus- nak csupán fegyverbarátsági vonatkozású viszony­latai alakultak ki Törökországgal, annak oka, hogy a bolsevista eszmék nem terjedhettek Islam földjén, a török nacionalizmus azokat kivetette magából. Oroszországon kívül Törökország az egyetlen ál­lam, amely eddig kikapcsolódott a népszövetségi munkából és az a mostani törekvése, hogy tagja legyen a Népszövetségnek, arra enged következ­tetni, hogy Törökország simulni óhajt a népszövet­ségi mértékadók politikájához. A Népszövetségnek vezető szólamát Franciaország és Anglia adják meg, __ amely tényt nem lehet tagadni, Olaszor­szág éppen a napokban terjesztette élő memoran­dumát a Népszövetség hivatalnoki karának átala­kítása, a francia-angol hegemónia letörése végeit. Törökországnak a Népszövetséghez való közeledése automatikus közeledést jelent Franciaországhoz és Angliához is. A párisi török követ bizonyára jól megtárgyalta a dolgokat a Quai d'Orsayval is és megtárgyalta Kemállal is, aki, ugylátszik, saját sze­mélyében nem akar eltérni annak a politikának princípiumaitól, amelyeket eddig követett. XIII. ÉVF. 181. SZÁM. ' fírangerss Mniafowfe | ellen biztos segítség ® HAEMORŞANI

Next

/
Thumbnails
Contents