Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-18 / 180. szám

r

XIII. WF. 180. SZÁM.

6

Oádizzaöás ellen

használjon rendszeresen'ply láb fürdőt, amelyben néhány kanál MACK-téle

Kaiser Borax!

van feloldva, utána pedig hintse be talpát kevés Kaiser Borax-szal, vagy szórja ezt harisnyájába.

A kellemetlen szag azonnal eltűnik, sőt gondos ápolással bajától is megszabadul.

«884

Valódi csak piros dobozban, térdeplő női alakkal,mert kimérve nem kaphtó

Keleteurópa: időszámítás

Vasárnap, augusztus 17.

BUDAPEST. 9: Szent Tmre szoborleleplezési ünnepségek helyszíni közvetítése. 11: Katholikus istentisztelet. 12.15: Evangélikus istentisztelet. 13.25: Az operaház zenekarának hangversenye. 15: Gramofon hangverseny. 16.30: A Földmivelésügyi minisztérium előadássorozata. 17: Rádió Szabad Egyetem. 18: Szalonzenekar. 19: Hegyaljai Kiss Vilmos felolvasása: Kossuth Lajos. 19.30: Egyfelvonásosok. 20.30: Sporteredmények. 20.50: Zenekari hangverseny. 21.20: Tomcsányi József felolvasása: A Visztulái csoda. 22.50: Pataki-jazz. 23.55: Cigányzenekar. BÉCS. 12.15: Szimfonikus hangverseny. 17: Wacek zenekar. 20.10: Hegedű- és zongoraverseny. 21.10: Meglepetések. Utána: Gangelberger zenekar. BUKAREST. 11.30: Egyházi zene. 12: Rádiózenekar. 13: Gramofon zene. 17: Dinciu zenekar. 19.15: Gramo- főnzenc. 22: Szimfonikus zenekar. 21.45: Szórakoztató zene. 22.45: Tánczene. LIPCSE. 20.30: Hermann Hans zeneszerző hangversenye. 22: Lakodalmi zene. 23.15: Tánczene. MILANO. 17.30: Gramofónzene. 20.20: Könnyű zene. 21.40: Operettközvetités. MÜNCHEN 20: Bach-müvek. 21: Mikrofonriport. 22: Kávéházi zene. MOR.-OSTRAVA. 10: Gramofónzene. 20.45: Gramofónzene. PRÁGA. 8: Fürdőzenekar. 11.45: Gramofónzene. 13: Déli zene. 19.15: Német dalest. 20.30: Színdarab. 23.20: Jazz-band.

Hétfő augusztus 18.

BUDAPEST. 10.15: Postászenekar. 13.05: Házi kvartett. 17: Vigh Vilmos felolvasása: A szegénygondozás Hevesvármegyében. 18: Rezek román novellái. 18.30: Cigányzenekar. 19.54: Rádió amatőr-posta. 20.25: A cserkészszövetség előadása. 21.20: Helyszíni közvetítés a pápai bíboros legátus és a külföldi bíborosok üdvözlő estélyéről. BÉCS. 12: Gramofónzene. 13: Léde- rer-zenekar. 16.15: Bauer-zenekar. 21.05: Garda Jolán ária- és dalestje. 21.30: Szimfonikus zenekar, majd jazz. BELGIUM. 19.45: Franz-dalok. 21: Népdalok, majd tánczene. BRITT nemzeti műsor. 20.30: Csellójáték. 21: Szimfonikus zenekar. 23.20: Rádió sextett. 24: Tánczene. BUKAREST. 18: Rádió zenekar. 19.10: Popescu Braneşti operaénekesnő estje. 20: Gramofónzene. 20.40: Rádió egyetem. 21: Rádiókvintett. 21.45: Istrati Ed- gard énekelőadása 22.15: Theodorescu hegedűművész játéka. LIPCSE. 22.30: Divatos dalok. 23.15: Gramofónzene. 1.30: Éjjeli hangverseny. MILANO. 18: Gramofónzene. 20.30: Vegyes zene. 21.40: Verdi: Miller Lujza c. operája. PRÁGA. 12.15:Gramofónzene. 13.20: Déli zene. 21: Rádiózenekar. 22: Vurmb bécsi operaénekesnő áriaestje. 22.30: Grig G-moll vonósnégyes. 23.15: Vendéglői zene.

Kedd, augusztus 19.

BUDAPEST. 9.20: A pápai biboros legátus tábori miséje a Vérmezőn. 13.05: Déli hangverseny. 16.30: A tündérvásár meseórája. 18: Molnár Jenő dr. irodalmi felolvasása. 18.30: A magyar cimbalomötös hagversenye. 19.30: -Magyar egyházi népénekek a Mátyás-templomból. 21: Magyar hangverseny. 22.15: Hírek majd gramofón- hangverseny, utána cigányzene. BÉCS. 12: Silving-zene- kar. 14: Német operarészletek. 21.05: Előadás Balzae- XÍA. 22.05: Vidám-est. BERLIN. 19.40: Baumann Ferenc énekes előadása. 22: Szimfonikus hangverseny. BRITT nemzeti műsor: 12.40: Schubert zonograszoná- tája. 20.30: Tánezene. 21: Rádiózenekar. 23.25: Tánczene. BUKAREST. 13: Gramofónzene. 18: Luca zenekar. 20: Gramofónzene. 21: Rádiózenekar. 21.45: Gitárjáték. 22.45: Rádiózenekar. LONDON. 20.45: Szórakoztató zene. 22.40: A rádió vonószenekara. MILANO. 18: Gramofónzene. 20.30: Könnyű zene. 21.40: Kamarazene. 22.10: Szimfonikus hangverseny. MOR.-OSTRAVA. 12: Gramofónzene. 13: Három déli zene. 19.20: Rádió zenekar. 22: Szórakoztató zene. 23: Tánczene PRÁGA. 12.15: Gramofónzene. 18: Rádiózenekar. 20.35: Színjáték. 21.05: Hegedüjáték. 21.30: Rádiózenekar. 22.30: Zongorajáték. 23.15: Tánczene.

Szerda, augusztus 20.

BUDAPEST. 10: Szentjobb-körmenet helyszini közvetítése. 15: Gramofónhangverseny. 18.15: Manchen Mariska gyermekdélutánja. 17.15: Szalonzenekar. 18.30:

Zilahy Lajos felolvasása: Ünnepi gondolatok. 19: Cigányzenekar. 20: Katonazenekar. 21.15: Sporteredmények. 21.35: Herceg Ferenc: Árva László király c. müve a Stúdióból. 23.35: Az Operaház zenekarának hangversenye. BÉCS. 12: Tánezene. 13: Cerda-zenekar. 16.20: Vatzek-zenekar. 20: Közvetítés Salzburgból majd tánc- zene. BR1TT nemzeti műsor: 19.40: Schubert egy darabja. 20.30: Zenei kabaré 23.25: Házi vonósnégyes. 24: Tánczene. BUKAREST. 18: Mareu-zenekar. 20: Gramofónzene. 21: Operaest. KÖNIGSBERG. 19.40: Térzene. 21.30: Szórakoztató zene. 23.30: Tánczene. LIPCSE. 20.30: Dalok. 22.20: Rádiózenekar. 23.35: Opera zenekar Budapestről. LONDON. 20: Közvetítés Salzburgból. 21: Brahms hangverseny. 23.05: Tánczene. 23.30: Kávéházi zene. MILANO. 18: Gramofónzene. 20.30: Kis- hangverseny. 21.40: Öperettrészletek. MÜNCHEN. 19.45: Népszerű zene. 21: Epizódok a katonaéletből, majd kávéházi zene. PRÁGA 12.15: Gramofónzene. 13.20: Déli zene. 20: Közvetítés Salzburgból. 22.45: Gramofónzene.

Beszélgetés az utolsó nomád magyarral, aki Bukarest határában fazekakat toldoz, de remeli, hogy nemsokára palotában fog lakni

Interviu a főváros egyetlen kerekeken járó pléhes műhelyében, ahol Fekete Bálint János milliós találmányait őrzi

(Bukarest, augusztus 16.) Á báneasai erdő szélén egy sovány gebe harapja a füvet. Odébb az akácfák között födött teherkocsi áll. Valami tönkrement cirkusz hagyta itt, vagy butorszállitó kocsi volt, nem lehet tudni. Homlokzatán ma kátránnyal festett betűk ékeskednek, valami kedvesen primitív betűvetésben, melyhez hozzáveendő még egy hegyek mögül büszkén fölkelő nap kápráztató cinóberrel kipieigálva. Szép és praktikus cégtábla, de mit keres itt a báneasai erdő szélén, ahova csak Bukarest kirándulói járnak, kinek jutott eszébe itt üzletet nyitni a fák között? Közelebb érve, pontosan ki tudjuk betűzni a felírást:

Atelier! Atelier! loan Fekete Bálint, tinichigiu Cel mai eftin atelier din Capitală La soare care răsare.

Teliát egy Fekete Bálint János nevű magyar iparos nyitotta meg itt a Fölkelő Nap-hoz cimzett pléhes műhelyét, hirdetvén, hogy ez a főváros legolcsóbb ilyen szakmába vágó üzlete. Ezt okvetlenül meg kell nézni, ilyen mozgó botot az ember ritkán lát életében.

Rálépek az „üzletbe’’ vezető lépcsőre, mely veszedelmesen nyikorog alattam. A lépcső körül egy kis puli vjtustáncot jár, fogát vicsorítja és ugat torka szakadtából. Na, itt jól fogadják a kuncsaftokat.

A puli vészjelzéseit azonban ugylátszik benn is meghallották. Kis mozgolódás után kinyílik az ajtó s megjelenik a gazda, egy szakállas bácsi, aki két-három füttyentéssel a bódé alá parancsolja extázisbán ugráló kutyáját. Majd hozzám fordul és románul kérdi:

— Mi tetszik?

— Beszéljen csak magyarul, bátyám, magyar va. gyök én is.

— Nó, hál Istennek — mondja az öreg és már tessékel betele — azt hittem, hogy az ur a pcrcsepciáról (adóhivatal) való. Se éjjelem, se nappalom nincs ezektől az emberektől.

— Hát még ide is kijönnek?

— De ki ám. Azt mondják, hogy látványossági adót kell fizetnem. Tetszik tudni, a kirándulók megbámulják az üzletemet. Ilyen kerekeken járó műhelyt meg errefelé nem láttak. De ebből a bámulatból nekem semmi hasznom nincsen. A múltkor eltűnt innen az asztalról egy gyönyörű tajtékpipa. És még én fizessek adót!

Körülnézek. Rendes műhely. Az asztalon fortélyo- sabbnál fortélyosabb szerszámok egész garmadával. Az asztal alatt ócska fürdőkád. Szegekre felakasztva mintegy két tucat lyukas fazék.

—- Ha nem sértem meg, mi járatban van az ur? — kérdi az öreg, hangjában valami halvány gyanakvással.

— Újságíró vagyok és éppen erre sétáltam. Aztán magyar a magyart világvégén is fel szokta keresni.

— Köszönöm a megtiszteltetést. Az ur igyhát az újságokba ir. (Majd rövid töprengés után): Csak nem akar engem is kiírni? Mert ami a'zt illeti, volna mit bétenni rólam a lapokba.

— Na, csak ki vele!

Egy nagykabát, amely hétezer dollárral van kibélelve.

— Hát teszem fel azt, hogy nehéz az élet itt Bukarestben. Különösen a magamfajta magyar embernek. Ezelőtt két évvel még üzletem volt a Grivica végén. De megölt a házbér és a sok adó. Aztán a magyar szomszédok se igen támogattak. Akinek munkája van, az románhoz megy vele. Azzal mentegetőznek, hogy magyarral igen gyakran megjárták. Jöttek mesterek, akik munkára jó csomó előleget vettek fel, aztán máról- holnapra elsicientettek véle. Hiába mondtam, hogy nemcsak magyar tesz ilyesmit, rossz emberek minden

népnél vannak, nem hallgattak rám. A végén becsuktam az üzletet, utolsó pénzemmel megvásároltam ezt a bódét s azóta a város határait járom. Többnyire falusiaknak dolgozom, akik kenyérrel, puliszkaliszttel és tojással fizetnek.

Kis szünet után. Az öreg nagyot sóhajt.

— Hej máskép lett volna, ha Amerikából haza tudom hozni dollárjaimat. Tizenkét évig voltam kinn. Kilencszázhuszban, amikor hajóra szálltam, volt vagy hétezer dollárom. Nagy kabátom dollárral volt kibélelve. Hamburgban azonban mellém szegődött egy istentelen gazember, azt mondta, hogy földim. Szamár fejemmel elmondtam neki ezt a dollárhistóriát s kértem, hogy vigyázzon ő is a kabátra. Hát úgy vigyázott, hogy Brassóban a kabáttal együtt még a kalapomat is elvitte. Én pedig tizenkétévi gyilkos munka után azzal az aprópénzzel maradtam, ami a bugyellárisomban volt.

Ágy, amely eltűnik ás saxofón, melyet ujjászül Fekete Bálint zsenije.

— De remélem, a'z. Isten igy sem hagy cl — csap öklével az asztalára. Jöjjön, mutatok az urnák valamit. Ne higyje, hogy én egyszerű kóbor pléhes vagyok, olyan cigánykovács féle.

Az asztal fiókjából elővesz egy tégelyt. *

— Ebben — mondja — olyan keveréket állítok elő, mely, ha megszárad, az acélnál is keményebb. Ha cl törik egy tányér, csak békenem a cserepeket s másnapra táncolni lehet rajta. Kell hozzá egy kis liszt, tehéntúró, gipsz és cnyv. A keverésnek azonban titka van. Csak én tudom. Akinek megéri, majd megveszi tőlem.

Az öreg feláll és a kocsi végében félrehúz egy függönyt, amely valaha asztalteritő lehetőit. Furcsa kis faalkotmány lesz láthatóvá.

— Vagy talán ez nem hoz pénzt a konyhára —• mutat rá boldog mosollyal. Igazitok rajta egyet és nézze, kész az ágy. Tessék belefeküdni. Reggel azonban az ágy eltűnik. Az ember kapcsol és szekrény marad a helyén.

Visszahúzza a függönyt. Melankolikusan bámul ki a bódé ablakán:

— Hát nem kár, hogy egyszerű pléhcsnek teremtett az Isten. Ha pénzem lenne, ilyen dolgokkal milliókat szerezhetnék. Bár ne jöttem volna el Amerikából, ott a leleményes embert igen megbecsülik.

Benyúl a sarokban felállított prices takarója alá. Valami trombitafélét húz ki onnan. Valaha saxofón lehetett, de minden oldalán megvan tatarozva.

— Most ezen dolgozom — mondja. Egy uj hangszert készítek. A tárogatónál is szebb lesz a hangja.

Ezelőtt egy évvel vettem az ócskapiacon ezt a kszak- szofónt, (igy mondja: kszakszofón) ma már, amint tetszik látni, rá sem lehet ismerni. Teljesen átalakítom. Nemsokára kész lesz. Már régóta gondolkozom azon, hogy mi legyen a neve. Azt hiszem, legjobb lenne magyarod ónnak elnevezni. Mert magyar készíti magyarnak...

— Ügyes dolgok ezek — mondom — csak kitartás kell hozzájuk.

Fekete Bálint János visszadugja a félig kész ma. gyarofónt a takaró alá.

— Hát valami csak lesz — jelenti ki szcntenció- zusan. Még lehet nekem is a Sosszén palotám

Elbúcsúzom tőle. A puli kiun diszkréten hallgat. Odébb, a szürke gebe egykedvűen ropogtatja a sovány füvet. A nyomorúság és a kivetettség legmeghatóbb tablója.

... de nincs baj, mert benn a gazda palotákról álmodozik. (k. e.)