Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-14 / 177. szám

Dráma a bukaresti éjszakában .i. kávéháíbaii lesxsirt Zsidói kit fiesta temetett el a Iktikaresíi 4'liet'ra MtíSIssb, «inert 4,ma^yar z»id6(< volt. A gyilkos jöbarát* akit a temetésről visznek a fogházba (Bukarcst, augusztus 12.) Tipikusan bukaresti tör­ténet. Egy villanás abban az éjszakában, melynek Túl- lasztó bakaesinja alatt az Élőt, akár a bárok vak zon­goristája, az emberi sorsok óriási skáláján különös, Falaim ismeretlen fűszerrel átitaltott melódiákat szo- kotít játszani. Színhely: az úgynevezett „Köpködő“, egy parányi kis kávéház, hol éjszakánként vad izgalomban csattog a billiárd és zizzem a kártya, hol az asztalok körül a nyomor virraszt és a rozsdás ventillátor elcsukló só­hajokat dob ki a főváros fekete éjszakájába. Rendesen magyarok találkoznak itten, valaha ko­moly urak, fürdőszobás, tiszta polgárnép, kereskedők hivatalnokok és egyéb értelmiségek, ma már a kávé­ház ajtajában rendőr áll, laki unottan figyel rájuk, mert a Köpködőben minden éjszaka történik valami, kihágás, vagy bűntény, ami a hatóságok- éber figyel mát nem kerülheti ki. De mégsem apacstanya ez. valahogy váróteremnek nézem, ahol az élet ragyogó expresszéről lemaradt utasok dugják össze fejüket és lelkűk mélyén ma már megelégednének egy döcögő személyvonattal és állhatatosan várják is azt, várnák valami csodát,, mig szemük a piszkos kártyalapot nézi és kezük reszket, ment az a piros fii kő ma kenyeret, cipőt és fekvőhelyet jelent. Valahogy a háború ha­lálos illata csapja meg az embert itten, amint nézi a nagy viharnak ezeket az elkallódott mohikánjait, aki' remegő idegekkel hajolnak a biiliárdasztal fölé, mely- ma megtermett asztal, de holnap koporsó is lehet. Valami furcsa, légüres térben élnek ezek az óm­család és tönkrement egzisztencia. Nagy magasságok­ban, vagy nagy mélységekbe» lehet ilyen jelenségek­kel találkozni. De (térjünk a tárgyra. Klafter szerencsére vár a „Köpködőbben. Adva van egy Klafter Ignác nevű volt budapesti kereskedő. Budapesten Tarai Ignácnak hívták, jómódú ember volt, de á háború hit fini szeszélyes idők elvitték minden vagyonát. Klafter gomidOlt egyet és lejött Bu­karestbe. Ügynöke lett egy erdélyi zömánctábla gyár­nak. Egész nap löíott-fultott és szerzett is annyit, ami­ből 'tiszteségesen megélt. Ám idegei néni bírták már ezt a rendes, anyagiakban semmi változást mem hozó életet s a hirtelen) meggazdagodás reményében lóver­senyezni kezdett; megtakarított pénzecskéjével. Mondanunk sem kell, hogy .a pénz elúszott s akkoi Klafter a kártyázásra adta magát. Éjszákákat ült .1 Köpködőben, állását teljésen elhanyagolta és várta, hogy mikor (tekint rá már végre Fortuna istetiász- Szonya Kártyázás közben ismerkedett meg egy Stem Mó­ric nevű volt újpesti tójáskercskedővel, aki üres órái­ban olcsó olajfestményeket szokott árulni a Calea Vic- íoriein. Hogy a tojás miképpen jön azokhoz az ordító brutalitással bezöldezett és beultramarinozo'tt tájké­pekhez, melyeken a dalos pacsirta a vaddisznó alak­jában és arányaiban tetszelgetit1 a fák zizzenő hegyén, nem szándékunk most feszegetni. Bukarestben na­gyobb furcsaságok is történnek. kerek. Előttük a nagy semmi, mögöttük: szetzüllött Halálos dla'ósftis ezer peisgő és egy nyers paradicsom között Most egy héttel ezelőtt* azonban váratlan' fürd Illa! állt be Klaftor életében. Lánya férjhez ment Budapes­ten a bűnügyi nyilvántartó főnökéhez, a fiatal pár (le­dig az esküvő napján ezer pengőt küldüftt Bukarestbe az öregnek. Ezer pengő az harmincezer lej. Az öreg, aki eddig ágyrajáró volt, rendes lakást vett ki magának, ruhát rendelt, fehérneműt, megfürdött,, alaposan fendbe- szedle magáti és harmadnap este, minit kifogástalan gentleman, bekopogtatott a Köpködőbe. Még korán volt az idő. Az egyik asztalnál Stern vacsorázott. Kenyeret evett vörös paradicsommal. Bics­kájával szép szeletekre osztotta fel a vörös csemegét, *ót hinltett rá, kis olajat és nyugodtan vacsofázrJ t. Klafter melléje ült. A diskurzus óképpen indult meg: Klafter: (arca a friss bürötválástól kékes, puplón jpg van rajta, ruhájából kölni viz árad.) Mondd Stefii, merit nem mosakodsz te rendesen? Stem: (érzi a kölnit,, sejti, hegy Klaftrrrel valami kellemes dolog történt, de nem néz fel). Mi közöd ír ked ahhoz, hogy én nem mosakodom. Tálain, romlik a hi­teled, ha Stern Móric piszkos? Klafter: (zsebében néhány ezer lej, mely Steriltől hirtelen óriási (távolságra sodorja őr. Fintorgatja a, orrát, kellemetlenül feszeng helyén.) Itt nem a hitelről van szó, de mindenesetre kellemetlen dolog nézni a te piszkos körmeidet, amint eszed ezt az éréi len paradi­csomolt'. Ezt az inget már nésry hete látom rajtád, igy sohasem fogod semmire se vinni. Stern: (felnéz. Kezében reszket a bicska. Minden keserűsége kiül borostás arcára.) Takarodj innen,, hagyj nyugodtan vacsorázni! Klafter: Nem megyék) j&gem vah itt Uliii-. Pincér, egy pohár koántrót. Stern:, (feláll. Mind, erősebben érzi a kölni illa­tát. Már szinte részeg tőle.) Ha nem mégy, bélédvágoín ezt a bicskát... Klafter: (fölényes mosollyal.) Na azt szeretném látni... A kés megvillan és belefut Klafter gyomrába. Rendőrség. Mentők. A véres jelemet nercek alaff folyt le. A szemtanuk igy mondták ezt el nekem. Látszot: rajtuk, hogy nem értik az egészeit: hogy inért bicská- zdtit az a paradicsömévp' Stern, aki Újpesten hófehér tojásokat nézett lámpafénynél... A bukaresti CheVVá Kadísa j,rnagyar^ zsitiűt líém téinethet... Klaftert á Colţea kórházba szállítják, kap egy i gyenes harmadosztályú helyet. A rendőrkomiszárnak akadozva bediktálja, hogy a Stem nem hibás és ig; nem kívánja megbüntetését. Ismerősei meg akarják látogaJtni hétfőn. Nem le­het. Ingyenes betegekét minden héten csak egyszer, csütörtökön leket felkeresni. Nyugalomra van szüksé­gük. Az első osztályú betegekhez viszont mindennap be lehet kopogtatni, kivált, ha az ember jó borravalót nyom az ápolónő kezébe. Kedden, a seb valamiképpen felszakad s az öreg ember szervezete nem birja ki az uj komplikációt. Be­lehal. A látogatókat csütörtökön értesítik, hogy a holt­testet a városi hullákamrába szállították. A rhorgában ezer lej „kezelési“ díj lefizetését ké­rik, amire a Köpködőben hirtelen gyü.jtó'ivét állítanak össze s a kegyes akció kétezer és cgynéhányszáz lej be­vétellel végződik. A holttest meg vane váltva, sőt telik halottas ruhára is. Ám még hátfa van a temetés Á Köpködőbőt egy küldöttség megy a bukaresti Chevra Kadisához. Ingyen temetést kérnek. A Chcvra cfcöke kejuf-teljesen dörzsöli a kezét. A legnagyobb öfömmel, há regáti zsidóról lehne szó, de Klafter ma­gyar zsidó volt s igy nem áil módjában. Ellenben ba— nácsölja, hogy forduljanak a városhoz, mert hiszen egy halott -nem állhat hetekig temetetlehül. finSoppban a lemptő felé! A város tényleg kiutal egy ingyenes temetési. Péntek d. 0. előáll két ló egy kopott, fekete szekérrel. Â menet megindul a zsidó temető felé. Áthalad 0 főbb uccákóh. A koporsó mögö'V: lehajtott fő\el ballag­nak Klafter kárfynpartimerei, sajnálják az öreget, akit a sors egy fekete makkásszal, az örök téllel tromfolt le. Feni) a bakkon a kocsis morózusan ül. Mindun­talan órájára pislant. Üti a gebéket, ske minit, akinek randevúja van. Bgy melíekuccábán a gebék megelégelik a bizta­tást és vágtatni kezdenek. A köveken nagyokat döcccn a szekér s a koporsó rajta vitustáncot jár. Hiába szól­nak a kocsisra, az, mintha süket lenne, úgy ül a bakkon. Mit tehessen mást: futni kezd a gyásznép is a ko­porsó után. De nagy meleg van s a barátok egyenként lemaradoznia!::. Homlokukat törlik s nagyokat fújva ott maradnak áz uccá középéh. Az iramot egyedül a Stern birja. Belekapaszkodik a szekér lőcsébe s konokul (talpal a kerék mellett. Sze­mei könnyesek s a felszálló port sárrá keni szét arcán. így ér ki a szekér a temetőbe, ahol a kocsis meg­magyarázza, hogy néki hegy óiákor Fffy újabb temetése van s félt nehogy lökéssé azt. Utóvógre gyermekei van­nak ofthoií s hivatalbcli pontatlanságért könnyen ki- tehetik állásából. A pap átveszi a koporsót. Este a-z ügyészségi fogházőr átveszi Stern Mó­ricot. Legalább megpihen kissé. Mért az újpesti tojás-, raktártól a bukaresti ügyészségi fogházig nagy utat tett meg. És ott a_ cella csöndjében alkalma lesz végre megmosakodni, ahogyan azt néhai Klafter barátja kívánta... > (t. e.) Xlll. ÉtF. 177. SZÁM. SPORT Nívósnak ígérkezik a TC csütörtökön kezdődő országos teimsszversenye (Kolozsvár, augusztus 12.) Közöltük a napokban a kolozsvári Tennisz Klub országos versenyének kiirását. A verseny újból meg fogja mozgatni Kolozsvár tenni- szezó'it s tekintve, hogy a bukaresti játékosok közül töb­ben bejelentették részvételüket, nívósnak Ígérkezik. A bukarestiek közül a rendező egyesület dr. Lupu, Botez, Cahtacuziho és Ronetti Román indulására számit, akik mellett Marosvásárhely, Nagyvárad, Arad és Lugos leg­jobbjai értesítették a Tennisz Klubot indulási szándé­kukról. Természetesen a kolozsvári egyesületek teljes játékosgárdája is résztvesz a versenyen. A verseny csü­törtökön délután 3 órakor kezdődik a városi sporttelep 6—7—8—9. számú pályáin. Nevezési zárlat és sorsolás szerdán este 8 árakor lesz a szövetség helyiségében. Zürichben, vagy Bernben lesz az Újpest—Ambró­zián* döntomérkŐíés. A középeurópai kupa tegnap éj­jeli tanácskozásán végre sikerült dűlőre vinni az Uj- Pest—Áhabráziáná döntőméfkőzés színhelyének problé­máját. Izgalmas tárgyalások után, miután a magyar kép viselők kijelentették, hogy a mérkőzést Becsben, vagy Prágában kívánják lejátszani, a konferencia többi tag­jai leszavazták ezt az indítványt s az utolsó szavazáson egyetlen szavazattöbbséggel az a döntés lett érvényes, hogy a harmadik mérkőzés Svájcban lesz. Színhelye Zü­rich, vagy Bern. Újpestre nézve óriási hátrányt jelent ez a döntés, tekintve, hogy mindkét svájci város meg­közelítése Budapestről 24—26 órát, mig Milánóból csu­pán 7—8 órát vesz igénybe. A. brassói nemzetközi tenniszverseny eredményei. Az állandó esőzések miatt mostanig még nem sikerült befe­jezni a brassói tenniszversenyt. Fontosabb eredmények a következők: Férfiegyes: Székely AKE, Gárdos MSE 8:6, 6:3. Krupensky TCR, Székely 8:6, 3:6, 6:2. Poll­iiéit' TCR, Schmidt Olimpia 1:6, 6:4, 8:6. Balázs MAC, Réti MSE 6:3, 6:3. Balázs Iván revansot vett kolozs­vári vereségéért. Welvart NAC, San Galii TCR 6:3, 6:3. Meglepetés Welvart könnyű győzelme az egyik leg­jobb bukaresti játékos ellen. Botez TCR, Illyés Olimpia 6:4, 6:2. Botez—Krupensky 6:0, 6:1. Poulieff—Balázs 6:1, 3:6, 6:4. Elődöntő. A döntő másik résztvevője a Botez—WelVart-nféccs győztese lesz. Nőié gyes: Aszlán Baba AKE—gróf Mikes Hánná KAC 6:1, 6:0. Aszlán— M'ihailoVíci Olimpia 6:4, 6:2. Ferfipáro's: Serb, Gáv- dos—'[Iónig, Heim 6:1, 6:3. Rét.liy, Schmiedt—Fodor, Tutsek 6:1, 6:2. Botez, Welvart—Illyés, Tompa 6:0, 6:1. Balázs, Székely—Poulieff, Baicoianu 7:5, 6:4. San Galii, Krupensky—Uárdós, Serb 6:1, 6:0. Az elődön­tőbe jutottak Réthy—Schmiedt, Botez—Welvart, Ba­lázs—Székely fs San Gállí—Kfupensky-párok. Vegyes- páros: Réthy, TaMginé—Jikóbieí, Kis Magda 6:3-, 6:3. SchJúbát, Uraueafals—Balázs, gróf Mikes 6:4, 6:1.

Next

/
Thumbnails
Contents