Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-01 / 166. szám
2 ira. *TF. ÎM.  technika ópiuma Szivtál már lassan ható mérgeket, melyek apránként omlasztják szét a szervezetedet, amelyek felé azonban ugyanazzal a természetes szomjúsággal fordulsz, mint a friss levegő után! 1 Ilyen lopva ható méreg lesz lassan az a technikai messzianizmus, aminek a mákonya már lassan valamennyiünknek nélkülözhetetlen. A technika jó megoldásai ugyanis már nem. elegendők. A technika lehetőségeitől egyre többet várunk. Praktikus megoldásaik már csak félig elégitenek ki. Már nem elég, hogy óránként száz kilométer sebességgel megy a vonat. __ A vágy óránként kétszáz és háromszáz kilométert kíván. A gyorsaság mákonya egyre joÖban izük és egyre jobban izgat. S mert Ízlik és izgat, az óránkénti kétszáz és háromszáz kilométer is kevés. A vonatot tehát már unod, az automobil már diligence s a Zeppelin és a repülőgép hovatovább elintézett dolgok. A gyorsaság mákpnyából egyre nagyobb dózisokra van szükséged, hogy az idegeidbe szívott technikai haladás mithoszát kiéljed... S ennek a mi!' nak az álmai egyre bujábbak. Két év óta pék., il egyre-másra olvasod és követeled s egyre többen akadnak, akik kielégítik ezt a gyorsaság- és teclmika-pszihozisodat s traktálnak és per traktálnak egyéb technikai fantasztikumok között a különböző rakéta jármüvekkel és űrhajókkal, melyek egyre jobban és jobban akarják kielér giteni a gyorsaság tekintetében mákonyos álmaidat. Hétről-hétre újabb és újabb i»éretek és hírek bukkannak fel. Egyszer itt késinek kilőni egy fantasztikus gyorsasággal haladó rakéta jármüvet, máskor amott. Az egyik ötszáz kilométer óránkénti sebességet igér be, a másik batszázat. Technikai zsenik és hazárdőrök, korfantaszták és sebesség-smokkok dugják itt is és ott is össze a fejüket s ádapitják meg és mondják el színesen, hogy miért lehetséges ez az egész fizikailag és géptecbni- kailag... Azután egy helyen tényleg beindítanak egy ilyen jármüvet. Nagy lárma és reklám veszi körül és rengeteg újságíró. Rendesen azonban csak a kísérlet előtt írnak róla sokat, mert. a kísérlet, nem sikerül. A legjobb esetben valami szerencsétlenség lesz belőle s dugott hirek számolnak be a sebesültek és holtak számáról. Azután pár napig csend... A föld egy másik helyén viszont csakhamar előáll egy másik konstruktőr s akkor megint olvashatod, hogy az uj konstrukció sebessége ennyi meg ennyi. Indulása ekkor meg ekkor. A sorsa' persze ennek is az előbbi. Vagy felrobban, vagy csupán egy mozifelvétel céljait szolgálta az egész. A mozi különben is siet kihasználni ezt a fantasztikumot. Nem is csoda. A rakéta-kisérletek körül pereg ma a szenzáció dobja a leghevesebben s a feltalálók közt^ ma a rakéta-konstruktőr a primadonna, 6 beszél és róla beszélnek a legtöbbet. A világlapokban szinte van egy külön rakéta-rovat tele rajzokkal és ígéretekkel. A többi lapok pedig verik a dobot oly elhitető erővel, hogy a nyájas olvasó képzeletében már csak rakétakocsikon közlekedik. Országutja lett az ür és kereke és szárnya az üresen loholó gyorsaságfantázia... Természetesen mindezekért joggal lelkesedsz. Nagyon komoly emberek írnak és beszélnek az ügyről. A napokban is például egy amerikai professzor nyilatkozata járta be a világsajtót, amelyben nem kevesebb, mint az áll, hogy ötven év múlva ezer kilométer óránkénti seboaa%?el fognak a rakétajáratok közlekedni, száz év múlva pedig 50 ezerrel s igy ekkor már abban a helywtben lesz az ember, hogy ha akar elutazhat a brttfha és onnan telefonon beszélhet a földön h*fg«tt lakásával... Megvallom engem az ilyesféle nyilatkozatokban mindig az ilyen részletek fognak aöf a leginkább. Az előbbi nyilatkozatban is p él égül nagyon tetszik. hogy ez a professzor miáéiért a komfortra gondol és beígéri, hogy majd teleJéaálhatóik haza. Ám ez az egész telefonálás caék «wlétek. Mert ha tovább olvasom a nyilatkozatot, akkor felfedezem, hogy ez a telefonálás egyelőre Meg annyi feltételtől függ, még annyi mindent kgll feltalálni, _ többek közt például azt a csekélységet, hogy az egy lélekzctvételhez szükséges energ »»Mennyiség elegendő legyen egy tizen kétszemélyes utasrepülőgép egy esztendeig való hajtására, _ mondom, ilyen csekélységeket kell még közben elintézni, hogy az a bizonyos óránkénti 50 ezer kilométer sebesség elérhető legyen. A papíron viszont már ezek a rakétajáratok vigan közlekednek. S az ilyen angyalian jó professzorok, mint ez az idézett amerikai is, sohaseip feledkeznek meg olyan részletek közléséről, melyek, mint a holdból a földre való telefonálás, nagyon csábitóvá teszik a dolgot... Józan elmével mondom: __ nem ugróm be ennek az évek óta dúló rakéta-járványnak. Nem hiszem túlzott lehetőségeit. (Nem a technikai tökéletesedés elvét tagadom ezáltal, hanem az elv köré tapadt technikai szenzáció-hajszát és utopizmust). S nem hiszek benne főleg azért, mert a holdban nincs semmi keresnivalója az embernek, se most, se száz, se kétezer év múlva, igy arra sincs szükség, hogy valaha onnan telefonálhassunk haza. Felfogásom szerint különben ez az egész holdkomplexum azért tapadt e köré az egyelőre homályos alkatú és rendeltetésű rakétakonstrukció köré, mert maga a találmányi projektum egyelőre még nem a technikai valóság, hanem a technikai fantasztikum szférájába tartozik. Valami olyasmi van vele, hogy még nem tudjuk fiu-e vagi leány, közlekedési eszköz-e vagy pedig valami kţderithetetlen rendeltetésű tárgy, aminek a forszirbzúsa felé az a mákony hajtja az embert, amit a technikai civilizáció révén való álmodozásokkal szivünk magunkba... Mákonyok láza ez a rakétaláz, nyájas olvasó! Mögötte a gyorsaság kábulata szédít. Fogadd hireit óvatosan! 0. 0 A kommunisták terrorja miatt ezerszámra menekülnek Kínából a lakások (London, julius 30.) Nankingi jelentés szerint Kvang-Szi tartományban kommunista bandák garáz. dálkodnak. Csang-Osaiból, a tartomány fővárosából az idegenek elmenekültek és két angol és egy amerikai ágyunaszádon kerestek menedéket. A hadihajók az alacsony vizállás miatt egyelőre nem tudnak kifutni a kikötőből. Kin-K'iiii.bó' is ezrével menekülnek a lakosok a kommunista bandák elől. A kommunisták a várost 30 kilométerre közelitették meg. A nankingi kormány intézkedett a bandák megfékezése iránt. C&ang-Csun tartományban az anarchia lett úrrá. A kommunisták rengeteg polgárt kivégeztek. Egyes városokban sikerült a középületek felgyujtása után befészkelniök magukat. A külföldiek a konzulátusnál kerestek menedéket, ahonnan a kikötőbe horgonyzó hajókra szállitották őket. A Zsilvöígyében kezdetét vette a racionalizálás és folytatódik a munkások elbocsátása A Eupényt VÍk8or5a-bá**yát beszüntették és ugyanez a sors vár az Aranka és Karolina bányákra — Megvalósul az Urikány-Zsüvöigyi és a Salgótarjáni KőszéxsMnya fúziója (Déva, julius 30. Saját tud.) Lupényban. ahol az emlékezi'es és még ma is megtorlatlan tragikus sortüz eldördüli, amelynek 22 munkás lett az áldozata, ma minden »sendes... A megélhetés még jobban megnehezedett, a munkásság pedig szótlanul tűr és szenved... A zsiivölgyi 1 anyatár,salatok gyors tempóban valósítják meg racionalizálási programjukat, amelynek erednie, veként állandóan kevesebb munkás foglalkoztatása válik szükségessé az üzemekben. A munkásság szomorúan látja be, hogy a zsilvölgyi szénbányákban valóban kev< sebb emberi munkaerőre van szükség és mert nem tudja, hogy a társulat milyen uj gépek beszerzését határozta el, félénken, aggodalommal tekint a bizonytalan jevn elé... A racionalizálás első megnyilvánulása volt, hogy a lupényi Victoria-lányát teljesen beszüntették. Jelenleg csak a fenntartó csapatok dolgoznak a bányában, ezek is csak addig, amig teljesen kitakarítják a bányát. A társulatnak az a terve, hogy a széntermelést koncentrálja ndnél kevesebb tárnát fúrjanak és ezért a Victo- ria-bányában lévő szenet az Tstván-bányán keresztül akarja ífiszinre szállítani. Az üzembeszüntetés sorsa vár az Aranka- és a Earolina-bányákra is, újólag kétszázzal fog csökkenni n bányászok és munkások száma, az üzera'.cállitás keresztülvitele esetén. Bukaresti és budapesti látogatók Lupényban Az <i rikány—Zs; (völgyi és a Salgótarjáni Kőszén- hánya fit. fúziója már évek óla kisért. Január 1-én azt tervezték, hogy a fúziót a folyó év julius havában fogják irxgvalósjiaiii, az egyesülés azonban most is elmaradt Budapestről Fuchs vezérigazgató, Bukarestből pedig Bujái, Joncscu és Schileno vezérigazgatók tettek látogatást a múlt hóién Lupényban és azt hiszik, hogy ez a látogatás volt az oka a fúzió elhalasztásának. Az egyesítés azonban legkésőbb a jövő év elején megtörténik és akkor újabb üzemösszevonások lesznek, amelyek tömeges műn a a sei bocsátást fognak involválni. A fúzió után ugyanis n odúkat, raktárakat és más üzemeket is összevonhatnak. A terv szerint a zsilvölgyi bányák busses irodái Pcirozsényban lennének, viszont Livazéhy- ben központi műhelyt állítanának fel. A vulkáni villa- mosmiirek már szerelik az 5000 Volt feszültségű huzalokat Lnpény felé és igy a lupényi villanyszolgáltatás is központosítási nyer. Ez a koncentráció és a többi ösz- szevonások 3—400 munkáskezet tesznek feleslegessé. A villanyát! itel és az a konkrétum, hogy a raktárak egyesítése is kezdetét vette, miután a különböző fiókokat azonos számmal látták el, csalhatatlan bizonyítéka annak, Hogy a fúzió közelebbről tényleg létrejön. Serb igazgató: — Ha a munkások kevesebbet dolgoznak, nem lesz mit enniük! A racionalizálás tehát állandósítja a munkások elbocsátását. A fúzió kerosiztülvitele után újólag hatalmas munkástábor fogja elhagyni a Zsilvölgyót. A bányatársulat megegyezést létesített iái kormánnyal, hogy a munkások elbocsátását egyelőre beszünteti, mégis legutóbb is apró kihágásokért fegyelmi eljárást indítottak több munkás, — főleg kisebbségiek ellen — és Lupényban 50 munkást bocsátottak el. Jellemző és kirívó, hogy bár konkrét esetben a munkaügyi inspektor is a munkás igaza mellett döntött, a munkást mégis elbocsátották. Azoknak a munkásoknak, akik még dolgoznak, a keresete a legminimálisabb. Jellemző a "helyzetre Serb igazgató nyilatkozata, aki a következőket mondotta: — Az üzemekben kevesebb najiot már nem dolgozhatnak a munkások, mert akkor nem lesz mit enniök! Nem elég a kevés kereset, a robotoló munka és az állandó nélkülözés, a munkásokat lelkileg is gyötrik az indokolatlan büntetésekkel. Általában szokás voit a Zsilvöígyében, hogy a deszka- és íoigáeshulladékot a munkásság hazavitte és felhasználta. M'a már lopás, nak minősítik ezt, amiért súlyos büntetés jár. A legkisebb kihágásért 300 lejig terjedő pénzbírsággal sújtják a munkást és egye» üzemeknél havonként 20 e:zer lejre is felemelkedik a büntetéspénz, a lupényi három üzemben pedig a havi 80—100 ezer lejt is déri. íme, szomorú színfolt az örökké mozgalmas és nyugtalan Zsilvölgyéből . 14 mmMESEI! _ ftif a 7SI tM§áii5§ÍRf*í!fl »inain náttáft Il4 NAPIG if lori B lill SZoZdiEnOS i^idi BaSilS' ; i « mELHE«-bsm • ! NAPIG Hasonló akcióról volt alkalma meggyőződnie, győződjön meg most is a hallatlan olcsó árkedvezményeinkről. — „Bizalom" könyvre is kiszolgálunk. 19 ELBE“ CLUJ, CALEA REGELE FERDINAND No. 19.
