Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-01 / 166. szám
vi<- Az DUD,. * * TAXA POSTAL* PtAClaj‘Kolonvit, sugnitn, 1. Péntek KelktiIBosafe ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN I ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre SOO lej, egy hóra 100 lej. ________12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYAKPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XI1L évfolyam 166-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON; X évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedével 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. HOLTSZEZON Már szinte babonaszámba megy, hogy a nyári gze- soK: holt szezon, amely alatt semmi nem történik, a lapok lasszóval fogják aat a bizonyos tengeri cápát. Bizonyos szemszögből megitélve, azonban tizesztendeje holt szezon van, nem történik semmi, ha csak az nem, hogy a világ békéje, öt kontinens gadasági helyzete egyre romlik. A leszerelés, a gazdasági együttműködés, a kisebbségi kérdés problémái megoldatlanok maradtak. Az európai politikában széles vadvizek támadtak, azt sem tudjuk már, hogy létezik e egy nyílegyenes folyam, amely haladna bizonyos cél felét De a vadvizek külön világában zajlik az élet. Politikai jellegű események mindig voltak és akadnak a mostani holtszezonban is. Nem olyan szenzációsak, megrázóak, széleskörűek, mint például az olaszországi földrengéskatasztrófa, de en miniature jelentős%esek, annak az országnak a megítélésében, ahol ezek az események lezajlottak. Mi történt például az elmúlt héten és mi van e bélen folyamatban T Németországban megbukott a kormány, őszire nj választás, átcsoportosítják az erőket, uj polgári pártok alakultak, hogy szerencsésebb lég. kört teremtsenek meg a parlamenti kormányzás számára, mint amilyen eddig volt. Az ngynevzeett „zöld válság“ problémája is ezekben a napokban változatosabb képet mutat. Lezajílott a bukaresti agrárkonfe- rsneia, ma összeült Pinájában két állam hét srJ» minisztere, hogy tovább szőjje az európai agrárválság Pénelopé leplét, a varsói kormány is már kiküldte a meghívókat a® őszi agrárkonferenciára és serényen dolgozik Csehország is agrárideologusaival egy újabb konferencia összehozásán. Litvániában Voldemarast le- tartóztatták, egy állami birtokra deportálták, ahol rendőri fletigyelet alatt előreláthatólag egy esztendeig fog maradni. Vele ismét egy európai diktátor került le a politikai színpadról. A többi európai ország belső élete — ha csak a kis Finnország készülő polgárháborHját nem emeljük ki, — meglehetősen nyugodt. Apróbb incidensek természetesen mindenütt vannak. Kinyitunk egy újságot: a milánói fasiszta milicia egyik parancsnokát meggyilkolták, a flamandok a királyi pár antverpeni ünnepélyes látogatása alkalmával az elitéit Bormsot ünnepük, mint „Flandria királyát“, Ausztriában a Heimwer újabb véres harcot inszcenál a szociálisták- kal, ugyanez más változatban Németországban iis — ilyen epizódók, amelyek ugyan a lappangó polgárháború tünetei — és olyan megszokottak, mint gazdasági nyomor miatt emeletről leugró, vagy ütőeret felvágó öngyilkos esetei, lépten-nyomon előfordulnak. Hasonló változatosságot mutat a kontinensünkön kívül eső népek frontja is. Vegyük kezünkbe ismét az újságot és olvassuk: uj felkelés Afganisztánban, Bachi Bakaos törzse ellenállás nélkül masiroz a főváros felé; Szuezben féltik a kanálist, a régi, halottnak hitt Halmi paaa, mint trónkövetelő óhajt halászni a zavarosban; Gandhi nem enged, a bojkottmozgalom rendkívül éles formákat öltött magára; Kinában féknélküli polgár háború dühöng, a kommunisták ott is nyeregben; Ausztrália kereskedelmi háborút folytat azzal a Franci aov- ezággal, amelyet most az általános sztrájk veszedelme fenyeget; Hoover hadakozik a Szovjettel, amelynek 30 hajórakománya igyekszik már hetek óta megközelíteni az amerikai pénzpiacot; Kanadá' ban azi általános választásokon ismét a konzervatívok győztek, ez pedig annyit jelent, hogy ez a gazdasági válság feljavításába) vetett remény ismét elodázódik. Ha egy más lapot veszünk a kezünkbe, a tegnapit, vagy a tegnapelőttit, ugyanezek a hírek vonulnak fel előttünk. Ennek dacára: holt szezon van a politikában, licit szezon, mert a nagy összességet érdeklő problémákr: ráült a kánikula forró porrétege. Elaludt az érdeklődés Briand Páneurópás terve körül is, alighanem ezek az okmányok meg fognak majd sárgulni, anélkii1, hogy élet pattanna ki belőlük, a francia külügyminisztérium okmányraktárában. Kánikula. Egy kis intemaciouális változatosságot csak Oroszország igéi, amely augusztus elsején ismét műsorra tűzte ki a világ forradalma, sitását. Nem kell megijednünk, nem lesz komolyabb dolog belőle. Kíváncsiságból még neki ülünk, hogy el olvassuk Litvinovnak, az nj orosz külügyi népbiztosnak az expozéját, amelyben van némi nyelvöltógetés minden tárgyilagossága dacára is. Unalmas egy mü. „Ki fogjuk építeni gazdasági vonatkozásainké más államokkal . . .“ „F^l fogjuk venni a küzdelmet az ami (Bukarest, julius 30.) Londonból és Párizsból érkezett jelentések ismét a román értékpapírok tőzsdei árfolyamzuhanásáról adnak hir.t Úgy Londonban, mint Párizsban tegnap és ma nagyot estek a román értékpapírok árfolyamai. A párizsi tőzsdén az egyesitett 4 százalékos román állami kölcsön értékpaprija 8 pontbal, az 5 százalékos kölcsön állampapírja pedig 9 ponttal esett. Ennek az árzuhanásnak nincnen más magyarázata, mint az, hogy a külföld gazdasági köreinek a bizalma az itteni belállapotok iránt nem akar feléledni. „Halál a zsidókra, éljen Codrcsnu őfelsége.“ Az Adevernl art jelenti, hogy Moldovában mindegyre megjelenik valahol a Codreanuék vasgárdája és a legzajosabb tűni ” 5 .* lakosságot. Targn Periesti moldovai kits városkában megjelent egy ilyen hatvan főből álló terrorcsapat késekkel és katonai ba(Bukarcst, julius 30.) Bukaresti politikai körökben némi feltűnést keltett Titulescu londoni követnek az a nyilatkozata, amit a Pesti Napló munkatársa előtt Genfben tett. Titulescu tudvalevőleg nemcsak londoni követe Romániának, hanem a román külpolitikának irányitója is. Nyilatkozatában a gazdasági konferenciáról olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint a román kormány ezzel az akcióval nem akar szembefordulni az ipari államokkal, hanem a gazdasági szolidaritás kiépítését igyekszik előmozdítani. Azt is mondotta, hogy a gazdasági tárgyalások a politikai megbarátkozásnak és nagyobb jelentőségű politikai atmoszféraváltozásnak az előjelei Magyarországgal szemben. Ezek a kijelentései Bukarestben jó hatást keltettek most, amikor a szinajai konferencia csehországi hatásai problémaként jelentkeznek. Sokféle kommentárt fűznek azonban Titules- cunak ahhoz a kijelentéséhez, hogy közelebbről Budapestre fog utazni. Azt igyekeznek ebből kimagyarázni, hogy a londoni követ jelentős politikai tervvel, illetőleg megbízatással készül Budapestre menni. Egyes politikai körökben ezt a kijelentést meglepetésszeriinek is mondják. összeült a konferencia Ma délelőtt Maniu miniszterelnök a miniszterelnökségen fogadta a szinajai gazdasági konferenciára érkezett jugoszláv delegációt. A delegációnak ez a látogatása baráti hangulatban folyt le, mert a delegáció tagjai között Maniu miniszterelnök régi barátait is •felfedezte, akikkel együtt ültek a budapesti Mai számunk 12 oldal szovjetista propagandával . . .“ És igy tovább, — Politikánk a régi marad, kinevezésem nem jelent semmi változást — mondja Litvinov. Tehát ott sem történik semmi. Az egész világ külpolitikai irányzata megszabott, tartós, váJtozhatatlan — de ebbe könnyen bele lehet pusztulni jonettekkel felfegyverkezve. Zajos tüntetéssel járták be az uccákat és ezeket kiáltották: — Halál a zsidókra. Éljen őfelsége, Come- liu Codreann. Az Adevernl azt fűzi hozzá ebhez a* épület« jelentéshez, hogy az ottani hatósági közegek egyáltalában nem igyekeznek megakadályozni ezeket a riasztó tüntető felvonulásokat, amelyek különösen a zsidó lakosságot ejtik rémületbe, sőt az ottani főszolgabíró — az Adevernl állítása szerint — bizalmas körrendeletét küldött ki a környékbeli községekbe, amelyben meghagyja az elöljáróságnak, hogy az érkező vasgárdistákat hivatalos fogadtatásban részesítsék és élelemmel is lássák eL Erről a terguperiesti esetről különben egyik regáti zsidó szervezet is panaszmérnorandumot adott be a belügyminisztériumhoz. magyar parlamentben és nem egyszer tanácskoztak közös nemzetiségi program felett. A látogatás után a kormány fontosabb tagjai sziikkörü tanácskozásra ültek össze, amelyen a miniszterelnökön kivül Vaida, Mi- balache, Madgearu, Junian és Manoilescu, miniszterek vettek részt. Ezen a tanácskozáson szögezték le Romániának azt az álláspontját, arait a szinajai konferencián képviselnek. Délben 12 órakor a király fogadta kihallgatáson a jugoszláv delegációt, amelynek tagjai a kihallgatás után gyorsan megebédeltek és a pályaudvarra siettek ki. Délután 2 órakor indultak ki Szinajába. A konferencia este 7 órakor a Palace-szállodában megkezdődött. Románia a varsói konferencián Eddigi jelentések szerint a román kormánynak az volt az álláspontja, hogy nem vesz részt azon a gazdasági konferencián, amit a lengyel kormány hivott össze YTarsóba. A Lupta most azt jelenti, hogy ezek a hirek nem felelnek meg a román kormány álláspontjának, mert Románia elküldi delegációját Varsóba. A varsói meghívó szerint a konferencia programja öt főpontból áll: 1. A mezőgazda- sági termelés racionalizálása. 2. Az agrárállamok közötti konkurreneiának a kiküszöbölése. 3. A mezőgazdasági termények árainak emelése. 4. Külföldi piacok szerzése és szer-1 vezése. 5. Állategészségügyi egyezmény kötése. { A konferenciára Magyarország. Jugoszlávia, Észtország. Finnország már bejelentették részvételüket. [ A román értékpapírok árfolyamai ismét nagyot zuhantak a londoni és párisi tőzsdéken Szlnajában megnyitották a román—jugoszláv konferenciát
