Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-06 / 151. szám

Xlll. ÉYF. 151. SZÁM. 9 Miért tűrné továbbra is a tyúkszem* okozta heves és égő fájdalmakat, holott egy egyszerű lábfürdö elégséges, hogy önnek azonnal kőnnyebbülóst Szerezzen ée önt tyúkszemétől gyö­kerestül megszabadítsa. Egy egyszerű kimoeás és tyúkszeme mindörökre el­tűnik. Szerezzen be bármely gyógyszer- tárban egy pár gramm Saltrate-Rodell-t, tegyen belőle egy keveset meleg vizbe, mindaddig, míg a feloldott savtól m keverék zsíros tej színét nyeri. Mihelyt lábát egy ilyképen elkészi- tettfűrdöben áztatja, azonnali könnyeb- í>Olést érez. Ezen gyógyhatású savtar- jalmu víz megpuhitja a tyúkszem tamény felületét és mélyen, egészen ÍB gyökérig hatol a pórusokba ; ily- mődon annyira meglazítja a tyúkszem tapadását, hogy az minden további mslkűl, egész könnyedén lefejthető. Ez az erősítő, tejes gyógyszer megnyug­tatja és meggyógyítja a fájdalmas és wáradt lábat és duzzadtságát le- iesökkenti. A legrosszabb lábat kifo-j igástalanul helyrehozza. A Saltrate-Rodell-t minden gyógy-1 «lertár és drogéria aiániia é6 árusítja.' Hezapzdasági Bank | és Takarékpénztár It. Ciuj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cenulsilvaniei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, ZälaU-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár it. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. Salát tőkék: 60,000.000 lei. Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devizahely. a és „Transsylvania“ Bank Részvénytársaság CLUJKOLOZSVÁR Fiókintézetek Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró Gyergyószentmiklós Csíkszereda CsikszentmártOL Kézdivásárhely Mécs Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket Bajok vannak az aratás körül! Drágán arat a gazda, mert olcsó a gabona (Kolozsvár, julius 4. Saját tud.) Erdélyben is min­denfelé kezdetét vette az aratás. Ritkán történik meg, hogy Péter és Pál napján Erdély gazdái arassanak, mert nálunk a hidegebb kiima miatt rendesen későbbre esik a gabonaérés kezdete. Az idei meleg, esős tavasz­nak köszönhető, hogy Erdélyben is hamarabb ért meg a gabona. Az aratás idén a gazdáknak nagy gondot okoz. Az alacsony gabonaárak és magas napszárabérek miatt leg­több helyen részes aratókkal dolgoztatnak a gazdák. így a gazda és a munkás is jól járnak. A gazda nem fizeti a drága napszámbért, ami most, amikor a gazdáknak nincs semmi forgótőkéje rendkí­vül nagy jelentőséggel bir. A munkások pedig rendesen olyan vidékről valók, ahol nem terem gabona és igy az arató-részben kapott gabonával egész évre ellátják ma­gukat és családjukat élelemmel. A mai gazdasági válság okozta árhullámzások és árcltolódások következményeképpen. veszedelmes és könnyen nagyobb bajra vezethető jelenségek észlelőé, tők a részes aratók körében. Több helyen az történt, hogy a részes munkások nem jelentek meg az aratás megkezdésére, mert az alacsony gabonaáraié miatt a szerződésben kikötött részesedés mel­lett nem találják meg számításaikat. Legtöbb helyen, ahol az aratás megkezdésére jelent­keztek, túlzott igényekkel léptek fel a birtokosokkal szemben. A szerződésben kikötött részesedés felemelését követelték, vagy pedig nem voltak hajlandók addig megkezdeni a munkát, amíg a birtokos nem egyezett meg velük holdanként fix ősz- szegben. Egy esetben a birtokos a kényszerítő körülmények hatása alatt úgy egyezett meg részes aratóival, hogy holdanként az aratási munkálatok elvégzéséért 800 lej általány összeget fog fizetni az eredetileg részes szerző­déssel alkalmazott munkásoknak. Ez azt jelenti, hogy mig az eredeti szerződés sze­rint a gazda a learatott gabona 10 százalékát fordította volna az aratás költségeinek fedezésére, a holdanként! 800 lejes átalányár mellett ez a költség a gabona érie­kének 25 százalékát fogja kitenni. Vagyis a gazda az évi termésnek negyedrészét fizeti oda aratási költség fejében. Ha ehhez még hozzászámítjuk a behordási és csép- lési költségeket, megállapíthatjuk, hogy idén a gazdák az aratás, hordás és cséplés munkálataiért a termett ga­bona értékének átlag 50 százalékát fogják fizetni, holott ennek 20 százaléknál többet nem volna szabad ki­tennie. Ez azonban a legkedvezőbb eset, mert csak kissé gyengébb termés esetén egek a munkák a termés érté­kének 75 százalékát felemészthetik. Ott sem jobb az eset, ahol a részes aratók kisebb pénzköveteléssel állottak elő, vagy a részesedés és ellá­tás kialkudott mértékének felemelésére kény szeritették .a gazdát. Ott is 15—20—30 százalékos többlet kiadással kell számolnia a gazdának. Méltán kérdik tehát ezek után a gazdák, hogy az egyéb termelési költségek fedezésére mi marad a ga­bona árából? A haszonról már úgyis rég lemondották! Ilyen szomorú előjelek között kezdődött meg Er. délyben az aratás. A hatóságokra várna a feladat, hogy az aratási szerződések tekintélyét megóvják, illetőleg’ a gazdák és aratómunkások közötti vitákat méltányosan rendezzék. Visszamenő hatállyal kezdték meg az útadók behajlását A pénzügyminisztérium rendeletet intézett az ösz- szes pénzügyigazgatóságokhoz, amelyeket utasított arra, hogy a mult év augusztus havában életbeléptetett ut- adótörvény alapján kezdjék meg az útadók energikus behajtását. Az útadók a folyó évi január 1-től vissza­menőleg fizetendők és pedig a 13 százalékkal felemelt házadé alap után 3 százalékkal, a földadók után 5 szá­zalék, az ipar cs kereskedelmi adó után 3 százalék, a professzionális adó után pedig 2 százalékkal. A folyó évi julius 1-től kezdve a tőkekamat adó egy százaléka fizetendő útadóban, amelynek megfizetése alól nem mentesek a tisztviselők sem, akik fizetésük fél százalé­kát kötelesek útadóba , fizetni, kivéve a csatolt területe­ken Krassó és Temestorontál vármegyéket, amely köt megyében a tisztviselők fizetése után csak 0.30 száz«- lék az útadó. A pénzügyminiszteri rendelet alapján a pénzügy­igazgatóságok megkezdték az átadó behajtását, illetve a tisztviselőknél az állami, megyei és községi hivatalok, a magántisztviselőknél pedig a magánvállalatok köte­lesek a tisztviselők fizetéséből az útadót levonni és a. adóhivatalhoz befizetni. A , pénzügyminiszteri rendelet tulajdonképpen az adó újabb felemelését jelenti és a rendelet érvényessége nagyon is vitátható, miután az uj közigazgatási törvény értelmében a városi lakosság semmiféle adót nem tartozik fizetni a megye részére. Készül az uj szesztörvény végrehajtási utasítása. Bukaresti tudósítónk jelenti: A pénzügyminisztérium­ban Popovici Mihály pénzügyminiszter, Mihalache földművelésügyi miniszter, Joaniţescu és Teau állam­titkárok részvételével értekezletet tartottak a szesz­gyárakat ellenőrző pénzügyi inspektorok. Az értekez­leten m uj szesztörvény végrehajtási-utasításának ki­dolgozását vitatták meg és azokról a módokról tanács­koztak. amelyekkel a szesziparban űzött különböző visszaélések, elsősorban a fekete', szesszel való üzér­kedés a legeredményesebben volnának ímegszüntethetők. Románia a drezdai egészségügyi kiállításon. Dr. Hoffmann Richard kolozsvári orvos, akit a kormány a drezdai egészségügyi kiállítás román osztályának rendezésével bizott meg, négy vasúti kocsi kiállítási anyaggal elutazott Drezdába. IJjabb kényszeregyezségek az erdélyi piacon. Rothmann Márton kolozsvári rövidáru kereskedő kenyszeregyezséget kért. Az aktívák összege egymillió hatszázezer lej, a passzíváké 2 millió 588 ezer 548 lej. A eég hitelezőinek 60 százalékos kvótát ajánlott fel 7 százalék kamat mellett, 3—18 hónap alatt történő kifizetéssel. A kolozsvári törvényszék a julius 3.án megtartott tárgyaláson elvben elfogadta a kényszer­egyezségi kérést. — Gárdos Adolf petrozsényi textil­kereskedő kényszeregyezséget kért. A passzívák ösz- szege 4 millió 500 ezer lej, az aktíváké 2 millió 700 ezer lej. A cég 18 hónap alatt fizetendő 50 százalékos kvótát ajánlott fel hitelezőinek. * Árlejtési naptár. A kolozsvári csendörpaiancsnok- ság julius 10-én árlejtést fart nagyobb mennyiségű fehérnemű, vászonruha, harisnya, 184 pár bakkancs és esőköpenyegek beszerzésére. Az ajánlattevők 5 száza­lék bánatpénzt kötelesek letétbe helyezni. — A ko­lozsvári dohánygyár igazgatósága különböző épület­anyagok beszerzésére julius 14-én árlejtést tart. * Megkezdik a Fonciera-Agricola biztosítóintézet ko­lozsvári székhazának felépítését. Megírtuk, hogy a Fonciera-Agricola Általános Biztosító Rt. megvásá- volta a csődbejutott kolozsvári Egyesült Közgazda-ági Bank Rt. Unió uccában lévő telkének egy részét. A *biztositó intézet a telken kolozsvári székhazát, fogja felépittetni. Az építési munkálatokat még julius hóban megkezdik. * Nemzetközi vasúti konferencia Szinajában. Bu­karesti tudósítónk jelenti: Szinajában megkezdődtek.a nemzetközi vasúti konferencia tárgyalásai. A konfe­rencián, amelyen Pretorián mérnök, a CFR igazgató- tanácsának elnöke elnökölt, képviseltették magukat az összes európai államok vasutai és elküldte delegátusát a tanácskozásra Japán is. A kongresszus a vasúti for­galom és szállítás nemzetközi kapcsolatai kiraélyitésé- nck. a személy és áruszállítás meggyorsításának kérdé­sével foglalkozott s a tanácskozások során Niquille, a svájci vasutak vezérigazgatója annak a reményének adott kifejezést, hogy a konferencia meg fogja találni a imódját annak, hogy Románia intenzív módon kap­csolódhasson be a nyugateurópai vasúti forgalomba. A különböző szekciók szaktanácskozásai után a CFR igazgatótanácsa a külföldi delegátusok tiszteletére a Pallace hotelben bankettet rendezett, amelyen résztvett Manoilescu Mihály közlekedésügyi miniszter és Stan Vidrighin, a CFR vezérigazgatója is.

Next

/
Thumbnails
Contents