Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-05 / 150. szám

£ ' --se '. 675MaiBasBar-.-rjr­Jroöalmi töítőéííomások Egyik némot lapban olvasom következőket: „Az amerikai országutakon érdekes jelenet fi­gyelhető majd meg a közeljövőben. Megáll egy far­mer autója a benzintöltő állomásnál. A férj töltet benzint, az asszony __ irodalmatIgen, __ majd ilyesminek lehetünk a tanúi azok után, hogy New- york állam törvényhozói utón sürü hálózatú köl- csönkönyvtárak felállítását tervezi szanaszét az or­szágban, iskolákban, községházakban, postahivata­lokban, kereskedésekben és birtokokon s logfőképen a nagyforgalmu benzintöltő-állomásokon, minde­nütt mellékkönyvtárakkal, mindegyiket annyi könyvvel, hogy a körzetéhez tartozó családok ha­vonta átlag tíz könyvet kölcsönözhetnek ki. Az egyes könyvállomások könyveit természetesen majd állandóan cserélik. Ezt a cserét egy erre a célra kiilpn beállított mozgó-könyvantó végzi, mely ezen­kívül vállalja az egyes könyvállomásoktól távoleső helyek könyvvel való elátását...“ A hir megjegyzi, hogy az uj intézmény na­gyon örvendetes, s csak kívánni lehet, hogy az eu- iópái államok is minél előbb példát vegyenek róla. Tényleg nagyon kívánatos. Kívánatos volna i‘,1 nálunk is, akár kisebb mértékben is. Kívánatos volna a könyvet mind hozzáférhetőbbé tenni a leg- -;:r!esőbb nép tömegei, a falvak, az eldugott fészkek, m'Ü a magányos tanyák és birtokok lakói előtt. Kí­vánatos volna minél előbb. Történelem előtti álla­potokat szüntetne meg, még egy kevésbé sürü há lózatban kiépített kölcsönkönyvtárrendszer is. Száz­ezrekhez és milliókhoz juthatna igy el az a könyv, ami eddig legfeljebb csak ezrek elé került s ezekhez az ezrekhez is csak egy szűk körletben, városokban főleg, a legkevésbé sem a nép elé tehát, mely végül is mindenütt a vidéken lakók többsége. Igen, na­gyon kívánatos volna ennek a legszélesebb rétegnek a könyv közelébe való kapcsolása. Viszont nézzük meg közelebbről is a dolgot. De korántsem azért, hogy egy olyan szép tervre, mint aminő a Newyork-állam terve, a legcsekélyebb ár­nyékot is vessük, __hanem azért, hogy mi az a kér­dés, mely az ilyen széles hálózata kölcsönkönyvtá- rak esetében tüstént felmerül! ? Haladjunk azonban sorjában: És nézzük, mit jelenthet bárhol egy ilyen természetű kölcsönkönyv- tár-rendszer bevezetése Î Jelenti általában olyan millióknak a könyvhöz való csatolását, amely milliók eddig távol álltak a könyvtől, nem vettek és nem olvastak könyvet s igy végeredményében jelenti annak a lculturnivónak az emelkedési lehetőségét, mely minden emberközösség életében oly elsőrangúan fontos. S főként jelenti akkorj ha az ily államilag intézményesített kölcsön- könyvtár-rendszer kiépitői és fentartói a kultúra eszményeihez igazodó terv szerint járnak el könyv­táraik anyagának megválogatásakor, __ ha ezekbe a kölcsönkönyvtárakba csak olyan könyveket so­rolnak be, melyek a milliók érdeklődését kötik s egyúttal kulturnivójuk emelkedését szolgálja. Első pillanatban az ilyen nép millióknak szóló kölcsönkönyvtár anyagának az összeválogatása na­gyon könnyűnek tűnik. Ott vannak az irodalom- történeti mult legjelesebb, iskolán át fémjelzett al­kotásai! Tényleg _ ezek a könyvek mind beletar­Kolozsvárii Takarékpénztár és Hitelbank Rt. CLUJ, PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz Fiókjai : Dés, DicsőszeDtmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. Affiliált intézetei: Tordaaranyosvármegyei Ta­karékpénztár Rt Tordán, Alsófehérvárraegyci Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- 1 enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székclyudvarhelyen es Sz.-Kereszturon, Szász- / régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- 1 ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon, Szamos­ul vári Hitelbank Rt. Szamosuj váron ! Betéteket elfogad t Minden bankügyletet legelő­nyösebben végez. Engedélye­zett devizahely. Áruraktára a vasút mellett. Xlll. ÉYF. 150. SZÁM. toznak egy ilyen könyvtárba. Hisz ezek a könyvek képezik az alapját a műveltségnek. Az ilyen kölcsönkönyvtárakba azonban bele­tartozik bele kell hogy tartozzék a jelen irodalma is, miután az ilyen . intézményeknek a műveltség folytonosságát is reprezentálnia kell. Ezen a ponton viszont a válogatás mindjárt nehézségekbe ütközik. Nemcsak itt nálunk, de min­denütt. S nem azért, mert a válogatás speciális el­veket tartana például szem előtt, de azért, mert minden mai könyv s minden mai irodalom (ellenére minden demokráciának és technikának!) nem nép­könyv és nem népirodalom. Majdnem minden mai nyelv könyve és irodalma, szinte százszázalékában városi-könyv és rárosí-irodalom. E ez azt jelenti, hogy tartalmában és formájában __ városiaknak szól, sőt még ezek között is csak egy vezető rétegnek, a könyvolvasó embernek, aki müveltségalkatilag, idege és értelme minden rezzenésében más, mint azok a milliók, akik a népet jelentik. Az ilyen népmilliók részére kiépített kölcsön­könyvtár rendszer végeredményben tehát annak a népnek való irodalomnak a kérdését veti fel, amit érdemes szóvátenni. Ha viszont szóvátesszük, úgy a gondolatnak már a puszta felvetése arról győz meg, hogy ha például itt nálunk egy szép napon meg­valósulna az ilyen szélesen kiépített kölcsönkönyvtár rendszer, úgy napjaink irodalmából csak édeskeve­set tudnánk besorolni ezekbe a könyvtárakba. Nem is csoda: a mai iró legfeljebb a városi kultúra és civilizáció által felrázott, újsággal, maga­zinnal stimulált felső, közép és ki-polgári rétegek­nek ir s a legkevésbé sem a nyelvközösség tömegeit kitévő népnek. A mai vers és a mai regény Ugyan­úgy, mint a mai színdarab csak a mai városi célkul- tura általános eredményeivel rendelkező emberhez szól. A mai verset és regényt, a legjobb verset és a legjobb regényt, vagyis azt, amit nyugodt lelkiisme­rettel adhatnánk a nép milliói kezébe, — hiába ad­nánk. Nem az ő életük. Nem az ő valóságuk. Idegen valami a számukra. S ez nemcsak minálunk van igy. így van ez mindenütt. S hogy igy van, az korántsem véletlen, mert ez a helyzet következménye annak, hogy min­den mai nyelv irodalmának termékei legnagyobb számukban nem népnek való irodalom, hanem a városi müveitek irodalma, összekeverik a ponyvá­val, a nép által szerzett s a parasztról szóló iroda­lommal. Holott a népnek való irodalom nem ez, hanem az, amelyik tükre és megfelelése formában úgy, mint tartalomban a milliókból és milliókból álló népnek, mint ahogy a város keveseinek megfe­lelése a kivételes formájú és tartalmú városi iro­dalom... Az irodalom jövője mindenütt ennek a népnek való irodalomnak az elindításában és szervessé té­telében áll. G. G. Összeül az mdiaí alkotményozó konferencia (London, julius 3.) Politikai és diplomá­ciai körökben nagy érdeklődéssel várják az indiai alkotmányozó konferencia összeillését. Beavatott helyről származó információk sze­rint a kormány nem akarja magát semmi­lyen irányban megkötni s ezért nem fog ja­vaslatot terjeszteni a konferencia elé. Bizo­nyos, hogy a konferencia nemcsak a Simons- bizottság jelentésével fog foglalkozni, hanem más javaslatokat is tárgyalás alá vesz. Földrengés és Isten büntetése (London, julius 3.) ^valkuttából jelentik, hogy ma a kora feggcli órákban Bengália. több városában és Kalkuttában is rendkívül heves földlökések voltak észlelhetők. A leg­stabilabb paloták is megrázkódtak s az em­berek hiányos öltözetben rémülten szaladtak ki az uccákra. A hinduk megfuvatták a szent kürtöket is, hogy az istennőt kiengeszteljék, aki a földet a fején hordozza és aki egy moz­dulata által felidézett földrengéssel a gono­szokat akarta megbüntetni. Kalkutta és a többi kerületi központok között a telefonszolgálat a földrengés hutása alatt megszakadt. Más kárt és ember veszte­séget eddig nem jelentettek. Európa nyugati részén katasz­trofális viharok pusztítottak A Riviérán Jégeső pusztított, Franciaországban tönkre mentek a szőiőülteit ények, Németországban az árviz elől az emeletekre menekültek a lakósok (Párizs, julius 3.) Keletfranciaországban több helyütt iiagy zivatarok voltak. A legje­lentősebb károkat okozta az ítéletidő Couvret környékén, ahol vad prkán után viztölcsér és felhőszakadás elpusztított minden termést. A felhőszakadást diónagyságu jég­eső követte, de a jégesőnek már nem maradt elpusztítani valója. Több , mint kétezer hektár területen min­den termés elpusztult és a szőlőkben is százszázalékos a kár. A hatalmas orkán százával vetette ki helyük­ből a táviró- és telefonpóznákat. Az összeköt­tetések a viharvert vidékkel megszakadtak. Római jelentés szerint Genovában és az olasz Riviera több pontján szintén félórás jégeső pusztított. Nápolyból jelentik, hogy Foggia, dél­olaszországi kerületben példátlan hevességű orkán vonult végig. A borzalmas erejű szélvihar az olaj- fakertekben különösen nagy károkat okozott s a viharnak két cmberáldo- zata is van. A rajnamenti Jungenheimban hárotnne- gyedórás jégesőt többórás felhőszakadás kö­vette, amely a városka uccáit két méter ma­gasan hömpölygő rohanó folyókká változ­tatta. A termés és a szőlők termése teljesen megsemmisültek. A lakók az emeleti lakré­szekbe menekültek a hirtelen támadt hatal­mas árviz elől. A mezei utakat tengerré vált áradat boritja. A mezőn dolgozó asszonyokat elso­dorta az áradat s csak a legnagyobb balálmegvetéssel sikerült bátor fér­fiaknak őket kimenteni a biztos ha­lálból. Az istállókba rekedt állatok haláltusája az elemekkel messzire hangzik. Bingenből tűz­oltóság vonult ki Jungenheimba. A boros­pincékben alig maradt hordó épen. Három pajtát, több kocsiszint és öt házat magával ragadott az áradat. Az uccákon még mindig fél méter magasan áll a viz. FIGYELEM! ( MEGÉRKEZETT A ) ( DREHER H3GSENMACHER ) <( Korona-sör j ( ALA SP I LSEM \ Mapcmta friss csapölás 3 „FLÖHÉiM1" kertben î I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents