Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-05 / 150. szám
2777. XYF. m. SZÍV. =T Vintila audiencián Jegyzetek a liberális párt történetének margójára (Bukarest, julius 3.) Bratianu Vintila kihallgatást kért az uralkodótól. Helyesebben nem 8, hanem Argetoianu. A volt földmive- lésiigyi minisztert ugyanis régi, bizalmas kapcsolatok fűzik a királyhoz, úgyhogy a ju nius 8-iki történelmi aktust követő napon már ott láttuk a külföldről lóhalálában hazaérkező Argetoianut a. királyi palota felfektetett vendégkönyvei előtt. Azóta ő az összekötő szerepét tölti be a királyi palota és a liberális klub között. És, hogy ez igy van, az a király jóindulatára és alkotmányos érzésére vall. Amint a nemzetgyűlésen is kijelentette: nem azért jött haza, hogy megbosszulja magát, hanem, hogy visszatérítse az eltéved- teket az akolba. Egyfelől. Másfelől pedig a való helyzet az, hogy a liberális párt még ma a folytonos megrázkódtatások után is, le nem becsülhető erőt reprezentál az ország belpolitikai életében, ugyanakkor pedig egy olyan történelmi osztályt képvisel, melyre a belső egyensúly szempontjából föltétlenül szükség van. Ne lássunk holmi érdekes pikantériát tehát az Argetoianu megbízatásában: ez természetes következménye volt annak a programnak, melyet az uralkodó oly lélekből fakadó őszinteséggel vázolt a nemzetgyűlés előtt. A király felé tehát a kapuk nyitva vannak. Most már minden azon múlik, bogy a liberális párt vezetői megértik-e a gyökerében megváltozott alkotmányjogi helyzetet, számolnak-e a háború utáni idők politikai evolúciójával, vagy foglyai maradnak továbbra is azoknak a ködös eszményeknek, melyek csak frázisokat tudtak termelni, alkotó munkát azonban annál kevesebbet. A liberális pártnak kétségtelenül igen szép múltja van román nemzeti szempontból, övék a román királyság megalapításának a dicsősége, ők vállalták a felelősséget Románia 1916-iki hadbaszállásáért. Ám egy politikai párt nem azért szokott elbukni, amit tett, hanem azért, amit nem tett, amit történelmi gőgjében le- kicsinylendőnek vélt. Már pedig a,.liberális párt a háború után csaknem semmit nem tett. Munkája negativ természetű volt. A liberális miniszterek, megannyi Garamszeghy Ádám, az ámbituson ültek büszkén pipáz- gatva a jól végzett munka után. Hadat üzentek a külföldi tőkének, maguk alá gyűrték a tartományokat, a kisebbségi kérdést pedig kortesig gargalizálásokkal vélték elintézhető- nek. Külpolitikájuk sem volt szerencsésebb. Romantikus hajbókolással áradoztak a volt szövetségesek felé, mialatt a világ nagyot nyikordult sarkában és uj eszmék és uj emberek kerültek felszínre. A szerencsétlen január 4-iki aktus már természetes következménye volt ennek a politikának. Va ban- que-ot játszottak, Bratianu Jonel nagy tekintélyére téve fel mindent. Floricában, a Bra- tianuk ősi fészkében lassan egy második „dinasztia“ kezdett kialakulni, állam az államban, mely ironikus mosollyal kisérte Ma- niu Gyula nagy ellenzéki erőfeszítéseit. De meghalt Jonel, jött a regentura korszaka kormányra került a floricai szalonban agyon- karrikirozott Maniu. Bratianu Vintila kezéből az idők sodra kicsavarta a kormány kereket. Az a hadakozása, amit a régenstanacs- csal szemben lefolytatott, már inkább szánalmat, mint érdeklődést keltett bennünk. A liberális párt lejtőre került. A kommünikék korszaka következett el és a rikkancsokkal yaló hadviselések. Junius 8-án lehúzták a liberális klub redőnyeit. Történelmi pillanat volt ez. Künn a tömeg tüntetett és kövekkel dobálta az ablakokat. Az eltelt hetven év alatt most először. A „lezárt kérdés“ váratlanul kinyílt és ők becsukták az ablakokat. Benn a, hermetikus légkörben, a kirekesztett júniusi nap szomorú félhomályában Vintila végigsimitotta szürke szakállát. Olyan volt, mint egy kolostorba zárt főpap, akinek bitelvei véglegesen megbuktak. A cotrocenii királyi kastély felé ezalatt száz kilométeres sebességgel röpült egy autó. Fiatalember ült benne, aki kezei között aktatáskát szorongatott. Hatalmas homlokából kihívóan ugrik ki a Bratianu-orr, álla azonban szelíd, Urai költők álla. Arcát fiatalos pir borítja és sötét szemeivel elkalandozik a messziben. Bratianu Jonel fia ő, Sturdza hercegnő gyermeke, aki egy moldovai elrejtett kastélyban nevelkedett. Az anyja nevelte, apjától távol, aki gyermekét tizéves korában látogatta meg először, eképpen szólva hozzá: „monsieur...“ Később azonban a viszony melegebb lett köztük, annyira, hogy Bratianu Jonel emlékiratainak nagy részét neki diktálta le. A Gheorghe fiú tolla örökítette meg azokat a kijelentéseket, melyek a január 4-ikí aktusról szólnak s melyeket apja láthatólag idegesen, fel-alá sétálva mondott neki tollba. (Az emlékiratok most Vintila Bratianu birtokában vannak, Stirbey Eliz, az özvegy neki adta át azokat Károly király hazatérésekor. Vintila Bratianu már állítólag minden oldalt külön lefényképezett.) A cotrocenii kastélyban lefolyt kihallgatásnak az eredménye pedig az lett, hogy a liberális pártban palotaforradalom tört ki, Megnyikordultak a rozsdás vaspántok, melyek hetven éven keresztül tartották össze ennek a nagyszerű szervezetnek keményen megkovácsolt vázát. Egymásután pattantak fel a gondosan lezárt ajtók s a cellák kiszabadult foglyai, szinte mámorosán sorakoztak fel Bratianu Jonel fia mellett, hogy. ledöntsék a lelkiismeret és a szabadgondolkozás Bastille-jét, melyben egyéniségek százai sorvadtak el s ahol tömegsírjai állanak a kezdeményező, fiatal akaratnak. Árulás volt ezt Igen, ha árulás szóval lehet illetni felbontását annak a szövetségnek, melynek erkölcsi alapja már rég;felemésztődött. Es a pártbora- lás nagyobb lett volna, ha sarkukra nem állanak a liberális bankok. De sarkukra állottak és váltókat prezentáltak a szakadárok- nak. „Van szerencsénk értesíteni...“ ez volt a liberális párt válasza. Vagy bennmaradtok a pártban, vagy kifizetitek adósságaitokat, íme idejutott az egykori forradalmi párt. Az eszmei bástyák helyét ma már a bankok trezorjai helyettesitik. Bratianu Vintila kihallgatásának éppeni ebből a szempontból van nagy jelentősége. Mert, ha a liberális párt az uralkodóval felveszi a kapcsolatokat, úgy el nem maradhat az a nagy belső revízió, melyért Bratianu György sikraszállott. A belpolitika erőviszonyai teljesen megváltoztak. A liberális párt a régi fegyverekkel nem harcolhat, mert a gazdasági érdekek folyamatban levő áttoló- dúsaival ezek a fegyverek maholnap csak a mult édes emlékei lesznek. A liberális pártnak vissza kell térnie oda, ahonnan elindult. Meg kell teremtenie lelki kapcsolatait a néppel. És ebből a szempontból Bratianu György sokkal tisztábban látott, mint öreg, tapasztalt nagybátyja, aki most canossa-járásra készül. Bratianu Vintilának meg kell hajolnia az uralkodó előtt, mert ezzel az ország előtt hajlik meg, melyet eddig számításain kívül hagyott. Kakassy Endre. Bebels feltaláló négyszázhatvan méter mélységbe szállott le és ezzel túlszárnyalta az összes eddigi rekordokat (N ewyork, julius 3.) A Bermuda-szigetek egyikének partvidékén Bebels feltaláló saját konstrukciójú buvávharangjával 460 m. mélységbe szállott le a tengerfenékre. Ezzel a teljesítménnyel sikerült több mint száz méterrel az eddig elért legnagyobb mélységbe szállást túlszárnyalnia. A buvárharangnak speciális ^ készüléke van a kilélegzett, elhasznált levegő széngáztartalmának lekötésére és annak lehetővé tételére, hogy a tengerfelszínről a búvár mindig újabb és újabb friss oxigénmennyiségeket kaphasson. Bebşls a felszínre jutáskor kijelentette, hogy buvárharangját néhány hétig tartó munkával tovább tökéletesiti s azután meg fogja kísérelni az újabb, még nagyobb mélység elérését, mert meggyőződése szerint az ő rendszerével minden nagyobb nehézség nélkül 800—1000 méteres mélységbe is le lehet szállni. Bebels találmányának és eddig elért eredményének is nagy jelentősége van a tengerfenék-kutatás terén, úgy tudományos tekintetekben, mint elsülyedt hajóroncsok utáni kutatásoknál. • fl népszövetség ajándéka egg örmény korveftkapi- tanpak — a" romániai adófizetők terhére Ezer példányt sóznak rá Romániára a katalmas atlaszból 33 millió lej értékben (Párizs, július 3.) A nemzetek szövetsége közgazdasági alosztálya megbízta M. Z. Khanzadian örmény származású tartalékos francia haditengerészeti kor- vett kapitányt, polgári életében vizmérnököt, hogy készítsen egy monstruózus atlaszkönyvet az európai államok történelmi kifejlődéséről, kezdve azok megalakulásától egészen a napjainkig, mely öt kötetben felölelné mindazokat a vitás problémákat, amelyekkel a Népszövetség foglalkozni szándékozik. Az előszót sir Eric Drummond, a Népszövetség vezértitkára fogja megírni a hatlamas öt atldszmhhöz. Ebből az ötkötetes térképgyűjteményből a nemzőitek szövetsége mind az ötvenhat tagállamának 1000—1000 darabot fog kiosztani, amelyeknek ellenértékeként mind az ötvenhat tagállam egyenként és darabonként 1000—1000 frankot köteles a Népszövetség pénztárába befizetni. Miután a Népszövetség Géniben székel, de a térképeket Z. Khanzadian Párizsban levő téiképészeti in- tézetében fogják kinyomtatni, a Keleti Újság párizsi munkatársának még nem sikerült megtudni, hogy a müvenként megállapított ezer frankos ár francia, avagy svájci pénznemben van-e megállapítva. Aroeny- nyiben tehát svájci frankban les® megállapítva, akkor a Romániára eső hányad 33 millió lojes megterhel est jelent az országra. Hosszas keresés után sikerült Í3 megtalálnunk Párizsban azt az intézetet, ahol ezeket a térképeket tervezgetik, de ott Sir Arthur Salter-re, a Népszövetség pénzügyi és közgazdasági szekciójának titkárára való hivatkozással megtagadtak mindenféle előzetes információt, vagy felvilágosítást. Annyit azonban mégis sikerült megtudnunk, hogy ezeket a térképeket a már eddig meglevő olyan térképek alapján szerkesztik, amelyekből ak1, éérVes országok történelmi fejlődései megállapíthatók V-s igy az egyes országok „curriculum vitae”-jét' 'ábrázolják. Sajnos, a térképről minden érdekessége mellett sem várható, hogy készítői teljes objektivitással számolnának be air- európai államok fejlődéstörténetiéről. De ettől eltekintve is, különösnek tartjuk, hogy a Népszövetség, mely ft- kisebbségi panaszok rendszeres sza- bo tál ás óról hires,. ilyen sarcokat rójjon ki tagállamaira. Nálunk is ínó&van minden báninak a helye s csak példának említjük meg, hogy a kisebbségi államsegély 25 millióját azoft a; címen nem akarják felemelni, hogy nincsen rá költségvetési fedezet. Ez a 33 millió lej — a térképek helyett — éppen jól jönne a kisebbségi államsegély kiegészítésére.
