Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-05 / 150. szám

Képviseióliaz TAXA. POSTÁUL FUU ITTA IN NUMERAR No. 2tíW-»2T. Claf-KoIoMsvir. !93Ú jtolhts 5. SzQ&B&t ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGÚ» MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 6-08, 6 94. ■ ELŐFIZETÉS M AGYAKOR SZÁDON: 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedén« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Huszonegy napja m a ieuegőben a „City of Chicago'* Cenzorunk: az.ízlés és az újságírói objektivitás A közönség a tanmik rá, hogy nein'keressük, sőt lehetőleg elkerüljük a polémiát román laptársaink­kal szemben, amelyek pedig sohasem fukarkodtak az inszinuációkkal, nem egyszer a személyeskedés területének az objektiv újságíró számára tilos terü­leteit is átlépték s általában olyan gyűlölködő a szenvedélytől elvakitott hangot használnak a ma­gyarsággal szemben, ami, ha semmi másba, legalább a vendégjogba ütközik az „idegenekkel“ szemben. Bevalljuk, ezúttal sem szívesen bocsátkozunk vitá­ba a kormány erdélyi hivatalosával, hiszen előre tudjuk, hogy mindaz, amit elmondunk, falra hányt borsó, válaszul nem érveket, hanem gorombaságo­kat kapunk. Engedje meg azonban laptársunk, hogy ha nem is meglepődve és felháborodva, de legalább tényeket regisztrálóan külön is kiemeljük a magyar sajtót aposztrofáló cikkből azt a förmedvényszerü konklú­ziót, amelyet a Patria olyan magától értetődően rö­pít világgá, mintha csak arról volna szó,; hogy a piaci árusok sátorban, vagy bódéban kinálják por­tékájukat a közönségnek. Laptársunk tudniillik, miután sikerül egy ötletszerűen összeállított „biin- lajstromot“ a fejünkre olvasni, ezekkel a jámbor kí­vánságokkal fejezi be filíppikáját: „Ezeknek kell ki­sebbségi törvény? Balgaság! Ügyészt, rendőrfőnö­köt neki, akik szigorúan alkalmazzák a törvény pa­ragrafusait és semmi türelmet velük szemben.“ To­vább is folytathatnák, de minden további szó feles­leges. Csak épen, hogy rá akartunk mutatni a „nép- szabadság“, a „demokrácia“, a „megértés“ szellemé­re, amely tetőtől talpig áthatja lapkollégánkat. Csak éppen fel akartuk hivni a figyelmet arra, milyen lehet az a kisebbségi törvény, amellyel, illet­ve Ígéretével immár két év óta boldogítanak s mi­lyen az a sajtószabadság, melynek az ellenzéki sor­ban leghangosabb hirdetője egyszerűen a rendőr­ségnek, talán a legközelebbi rendőrőrszemnek sze­retné átadni a magyar újságírót. Persze, a közönség arra is kiváncsi, hogy mivel hívtuk ki a sovinizmus szent haragjában égő sajtó- cenzornak dühkitörését. Semmi mással, mint té­nyek regisztrálásával. A Pátriának fáj a feje az interimar bizottságokért, tehát kendőzni igyekszik a kormány jóvoltából meghosszabbított uralmu és már hónapok óta garázdálkodó „átmeneti tanácsok“ hajmeresztő visszaéléseit. Fáj az, hogy Paál Árpád rámutatott az uj közigazgatási törvény ál-önkor mányzatára, sőt még az sem fér a begyébe, hogy a fürge magyar sajtó rendkívüli kiadásban hozta a közönség tudomására a morenii szondatüz oltásánál történt katasztrófát. Az nem fáj a Pátriának, hogy a gazdag-szegény ország megengedi magának azt a luxust, hogy milliárdok menjenek a füstbe, neki a gyűlölet mindennél fontosabb. A Patria tehát ügyészt és talán cenzort kiált. Egyről meg kell nyugtatnunk: a fegyelmezett, ne­mes önmérsékletet tanúsító magyar sajtónak már vannak cenzorai: az ízlése, az újságírói objektivitás, de a bátorsága is meg van ahhoz, hogy visszautasít­sa azt a bárdolatlan, izgága hangot, amely már-már súrolja a denunciálás határait is. Ha megfélemlítés akar lenni, amit a Patria üzen nekünk, ám hallja meg a hivatalos szócső és hallja meg gazdája, a kor­mány is, hogy az igazság hangját elnémithatják egy időre, de az igazság nap, amely könnyedén szórja szét az elfogultság, az eszeveszett düh bárányfel­hőit. SZABADALMAT megszerez, értékesít minden államban Áron és Molnár szabadalmi iroda Budapest, Vili. Rákóczi ut 15. (Csikágó, julius 3.) A „City of Chicago" már 21 napja van a levegőben. A pilóták péntek haj­nalban akarnak leszállani. (Newyork, julius 3.) Közelebbről több újabb óceánrepülésre készülődnek. Egyik amerikai pilóta árukkal és postával indul Európa felé, hogy bebi­zonyítsa gépének stabilitását és a rendszeres légi forgalom fenntartásának lehetőségét. Egy másik amerikai repülő négy utassal készül nekivágni az óceán repülő útnak. Párizsból érkezett jelentés szerint, Costes csak a kedvező pillanatra vár, hogy elinduljon az Atlanti óceánon át Amerika felé. A francia pilóta ugyanazt a gépet használja óceánrepülése céljaira is, amelyen az elmúlt évben Mandzsúriába repült. Újabb liberális ©ifenziva indiait meg a kormány ellesi Krüger, a svéd oyufakirály hir szerint koncessziót kap az állami erdők kihasználására és a Duna-csaiorna megépítésére (Bukarest, julius 3.) A bukaresti sajtó, kommentálva Bratianu Yintilának azt a ter­vét, hogy kihallgatáson szándékszik jelent­kezni a király előtt, tudni véli, hogy a teg­napi nap folyamán, miután Bratianu Vintila Bukarestbe érkezett Mihaesti birtokáról, ülést tartott a liberális nagyvezérkar. A gyű­lésen jelen voltak az összes tagozati elnökök, volt miniszterek s a párt más számottevő ko­rifeusai. A nagyvezérkar azzal a memoran­dummal foglalkozott, amelyet Bratianu Vin­tila fog átnyújtani a királynak kihallgatása alkalmával. A memorandumban részletesen ismertetni fogják a párt véleményét a jelen­legi helyzetről s egyben súlyos kritika tár­gyává fogják tenni a Maniu-kormány gazda­sági politikáját. A memorandum foglalkozni fog az állandóan felszínen álló koncentrációs kormány tervével. Egész természetesen Kmjger erdokoncessasioja A közgazdasági körök tudni vélik, hogy a Morgan és Stewart cégekkel kötött szerző­dések siettetni fogják a Creditul Agricol fel­állítását. Krüger látogatását is összefüggés­be hozzák a Creditul Agricollal. Krüger meg­látogatta Popovici pénzügyminisztert, ahol Lugosanu volt miniszterelnökségi államtit­kár is jelen volt. Politikai körök tudni vélik, hogy Krüger nemcsak a Creditul Agricol- ról tárgyalt, hanem arról is, hogy koncesszionálná az erdőkitermelést. Kriiger külföldi pénzcsoportokkal keresne összeköttetést. Hogyha az erdőkitermelés koncesszionálása nem egyszerű politikai ko­holmány és ba a Creditul Agricol felállítása sikerül, úgy annak elnöke Ráducanu, volt munkaügyi miniszter lenne. A liberális sajtó élesen támadja a kor­mányt az erdőkoncesszionálás tervéért is s a liberálisok csakis egy. pártkor­mányt tartanak képesnek arra, hogy a jelenlegi helyzetből az országot ki- • vezesse. Azt sem hallgatják el, hogy csak egyetlen' párt van Romániában, amely az országot még „megmentheti“ s ez a párt pedig a libe­rális. A memorandum végül azzal foglalko­zik, hogy miért nem vett részt a liberális párt a parlament munkájábanÎ A liberális sajtó újabb támadást intéz a kormány ellen ab- ból az alkalomból is, hogy megkötöt­ték a Stewart- és Morgan-csopor- tokkal * szerződést. Mig a dobrudzsai kolónizálásról szóló tör­vényt úgy igyekszik feltüntetni, mint Dob­rudzsa elvesztését. azt fejtegeti, hogyha ez tényleg megtörténik, úgy Románia természeti kincsei mind külföl­di kézre kerülnek. Lapzártakor érkezett jelentés szerint Krüger a Duna-csatornáról is tár­gyalt volna a kormánnyal, amelyet Bukarest és a giurgiui kikötő közt építenének. Az est folyamán Popovici talál­kozott Rist francia pénzügyi megbízottal. A találkozást a Creditul Agricol felállításával hozzák összefüggésbe. * Az állam drágít, 'de üldözi a többi árdrágítót A kereskedelemügyi miniszter kommüni­két adott ki, amelyben leszögezi, hogy a cu­kor adóját mindössze 3 lejjel emelték fel. S mindazon kereskedők ellen, akik a cukrot drágábban árulnák, megtorló intézkedéseket fognak életbeléptetni. Mai számunk 12 oldal Véres ucoaí diáktüntetések Bombayban (London, julius 3.) Bombay-ban a diákok uc- cai tüntetést rendeztek és összetűztek a rendőrség­gel. A rendőrség nemcsak gummi, hanem vasbotot is használt ezúttal, aminek következtében 4 diák su . lyosan, 20 könnyebben megsebesült. India fő-vnsnt­vonalán felrobbant egy bomba, de a közeledő vo­natban nem tett semmi kárt.

Next

/
Thumbnails
Contents