Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-05 / 150. szám
3T777. J9T7. JgO. ÎS8ÁM. „Rz állam nem váltja be a ftlsebbságehfee szemben vállait bfiíelezettségeit“! Teutsch szász lwthcráaus püspök felsorakoztatta a szászság súlyos iskolai panaszait és a kormány szűkmarkúságét „Az 1930-as államsegély egyáltalában kétséges!“ (Nagyszeben, julius 3.) Most tartotta meg Nagyszebenben a szász kisebbség egyik legfontosabb szerve, az úgynevezett Landeskirchenversammlung XXXIII, közgyűlését. A gyűlésen, amely elé a szász nemzet minden rétege egyforma érdeklődéssel tekintet, dr. Friedrich Teutsch püspök tartott részletes beszámolót. A mi kisebbségünkre is tanulságos beszámolóból közöljük a következő részleteket: __ A legnagyobb pénzügyi nehézségekkel állunk szemben, amelyek 1926. óta csak növekedtek, mivelhogy a községek fizetési kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni és oá állam nem tölti le a kisebbségekkel szemben vállalt kötelezettségeit és nem támogatja őket, hogy egyházközségeiket fentarthassák. Papjaink és tanítóink vannak, akik fizetésüket, amennyiben nem folynak be az egyház- községek pénztárába, egyáltalában nem kapják meg. _ Iskoláink a legnagyobb veszedelemben vannak. Az a nyomor és szükség, amelyről már a mult esztendőben beszámoltunk, hasonló súllyal nehezedik ezúttal is reánk. A minden oldalról hibásnak elismert és keresztülviteli módját tekintve hirhedtté vált baccalauréátust nem törölték el, a gimnáziumi nyolcadik osztály eltörlését nem tették jóvá, a tanterveket a legprimitívebb pedagógiai követelmények elképesztő tudatlanságával állították össze. Oly bürokratizmussal állunk szembe, amely költségességével és elkalandozásaival úgy az egyest, mint a hatóságokat kétségbeejti, azt a nevelést, amely az isoklának lenne a feladata, puszta drillel nyomják el, a jelöltek vizsgáztatását önkényesen hajtják keresztül _ ez a mai iskoláinknak a képe. Nem tehetünk egyebet, mint ismételten felkeltjük a döntő tényezők lelkiismeretét, hogy másként és jobban cselekedjenek. __örvendetesebben áll a helyzet a konfirmált ifjúság munkaközösségeinek munkájával, mert e munkaközösségekben az önálló munka szeretete de- rekas telj eseményeket tüntet fel. Ezek vannak hivatva pótolni az iskola hiányait és elkerülni, hogy szakadás álljon be a jelen és a mult között, amely a néplélekben gyógyithatatlan törésre vezetne. Miután e munkaközösségek a városban hiányoznak, megfelelő intézkedéseket kell tenni ebben az irányban is. Az uj szász egyházi alkotmány ismertetése után Teutsch püspök a következőket monda: — De ami a mi iskoláinkra a belső nyomorúság és az állami vegzatura mellett leginkább nehezedik ólomsullyal, az a tény, hogy az állam az iskoláink támogatási kötelezettségeinek egyáltalában nem tesz eleget. Amilyen köszönetre méltó volt az U Iszőazdasági Bank SSTÉÉFÉpéííZtÉP i. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintózetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, Zálau-Zllab. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. Salát tőkék: 00,000.000 lel Foglalkozik a barjküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devizsiiely. a rendkívüli államsegély, amelyet 1929-ben 4 millió 965 ezer 348 lej összegben megkaptunk— 1930-ra ez a segély egyáltalában kétséges __ úgy mindez alig egy csöppet jelent a forró kövön, ha arra gondolunk, hogy hitsorsosamknak állami iskolát kell épiteniök és íenntartaniok és hogy azok a büntetéspénzek, amelyek iskoláinktól befolynak, nem iskoláink javát szolgálják és hogy a törvény által előirt 14 százalékos összegeket különböző ürügyek, bélyegköltségek, vizsgálati illetmény, tankönyv, bírálás-illetmény cimen elvonjál?; és az államkasszába fizetik be. Nekünk nem szabad megszűnnünk ismételten rámutatni erre az igazságtalanságra, követelni jogunkat, mert iskoláinktól függ a mi német evangélikus műveltségűnk további megtartása. Teutsch püspök azután hangoztatta, hogy 8 szászoknak jobban ki kell használniok erőiket: többet kell dolgozniok. A pénzügyi kérdés alapjában véve lelkikérdés __ hangoztatja Teutsch püspök, amely abban a pillanatban oldódik meg, ha a lelki beállítottság megváltozik. Ennek a többször hangoztatott állításnak a magva helyes, de éles megfor- mulázása hibás. Bizonyos _ a világháborús lelki megrázkódtatás hozta magával _ hogy egyik-másik község kötelessége alól felmentettnek véli magát, de fájdalommal kell megállapítanom, hogy nekünk megvannak a községeink, amelyek készek az áldozatra, de a gazdasági nehézség következtében nem képesek teljesíteni. Vájjon elejtsük-e őket? Kölcsönös segítség nélkül semmi sem megy a világon. Amit a pénzügyi részt illetőleg felvetettem, áll az a másik oldalon a belsőre, a lelkiekre. Mi betegek vagyunk, de nem betegebb, mint az egész világ. Mi egy jobb élettartalmat akarunk, maga- sabbrendüségro törekszünk és célgyanánt az lebeg előttünk, hogy minden olyan népi töredékkel, akik hasonló körülmények között élnek, mint mi, amelyek hasonló célokat tűztek ki maguk elé, inkább, mint valaha evangélikus népegyházzá kell lennünk és mint egy német népi törzsnek, sa ját népi egyéniséggel kell bírnunk. Á múltból és a jelenből tudjuk, hogy úgy az egyik, mint a másik csak lemondással és áldozattal érhető el. A felelősségérzésnek, hogy, mindenki köteles a közért dolgozni, meg kell acélo- sodnia és ott, ahol nincsen, fel kell ébreszteni és ki kell nevelni, legelsosorban a serdülő ifjúságban. Â jegyzők bojkotfáSják azt a kollégát, aki akár nemzeti, akár politikai jelszavak hangoztatásával intrikára vetemedik A kolozsmegyei jegyzők elkeseredett hangulatbasi tartották meg közgyűlésükéi I (Kolozsvár, julius 3.) A tegnap délelőtt ült ösz- sze a kolozsmegyei prefektura dísztermiében az országos jegyzőegylet kolozsmegyei tagozata. Stoica elnök megnyitójában vázolta a jegyzők szomorú helyzetét s hangsúlyozta, hogy a jegyző sorsa szoros összefüggésben vám a község életévei. Ha a jegyzőnek rossz az anyagi helyzete, az természetesen a községek kedvezőtlen financiális életének a következménye . A jegyzők fizetéséről szólva, előadta, hogy az országos jegyzőegylet intervenciójára a parlamentben is hangzott el felszólalás, amely a jegyzők fizetését tette szóvá, mivel a jegyzők kereken öt hónap óta egy bani fizetést sem kaptak. Meglepő volt azonban az illetékes miniszter válasza. A belügyminiszter megcáfolta a képviselő állításait s hangsúlyozta, hogy a jegyzők pontosan kapják fizetésüket. Ezzel az állítással szemben az elnök kijelentette, hogy a minisztérium tévesen van informálva a jegyzők helyzetéről. A fizetések emelésével kapcsolatban Stoica elnök arra kérte jelenlévő kollégáit, hogy egyelőre halasszák el fizetésemelés iránltS igényük követelését. A községek jelenlegi helyzete — mondotta az elnök — olyan siralmas, hogy nekünk is kell áldoizatot hozni c tekintetben. Az elnök javaslatát a jegyzők egyhangúlag elfogadták s egyben felhatalmazták a vezetőségeit, hogy minden lépést tegyenek meg, hogy végre megkaphassák jogos követeléseiket. Üdvözlő táviratot küldtek Károly királynak. A táviratnak érdekes szövegezése volt, amelyben arról tudatták a királyt, hogy a jegyzők a legnagyobb nyomorral küldenek, s őfelségétől várják sorsuk javulását. Maniu miniszterelnöknek is küldtek táviratot. Élénk vita fejlődött ki, amikor egy jegyző oly irányú javaslatot tett, hogy jegyzőkönyvi köszönetét mondjanak a közvetlen feletteseiknek, azért a jóindulatért, amelyet a jegyzői ka? iránit tanúsítottak. E kijelentésre felált Jurcoi jegyző s erélyesen tiltakozott, hogy ezt az indítványt a gyűlés elfogadja. — Hogyan szavazzunk mi köszönetét általánosságban feletteseinknek, — mondta a szónok — amikor a legnagyobb elnyomatásban élünk. Számtalan esetben hallottunk kijelentéseket, hogy a törvény által biztosított jogainkat respektálni fogják. Sajnos, lazonban mindez csak Ígéret maradt. Mi olyan sorokat kellené eljuttassunk az illetékeseknek, amelyben a törvény szigorú betartását kérjük. Az elnök egy diplomatafogással a kérdés szavazás alá való bocsátását a követkeizó' ülésre halasztott*. Végül amikor a tisztujitásra került a sor, újból felállt Jurcoi jegyző s a legnagyobb figyelem közepette mondotta: — Hozzunk olyan határozatot, aim-ely kimondj«, hogy • egyetlen olyan jegyzőt sem választunk meg a tisztujitással kapcsolatban, aki a jegyzőválasztások alkalmával valamelyik kollégája ellen intrikált — Tette volna «ízt nemzetisége, vagy politikai meggyőződésének hangoztatásával. Nekünk csak egy meggyőződésünk lehet. Ez pedig: tisztviselők maradunk nem politizálva s ambícióval munkálkodjunk a közönség, illetve az állam javára. A bátor felszólalót hosszan megtapsolták. A tisztujitásra térve, elnöknek újból Stoica régi elnököt választották meg, aki közmegelégedésre intézte az egylet ügyeit. A jegyzői gyűlés két olyan határozatot hozott, amely kétségtelen, követ és remiéltó lehet a többi tisztviselők előtt. Az egyik az, amely meg akarja osztani a falusi néppel azt a szegénységet, amely kétségtelen leginkább a földműves népnél jelentkezett. A második követésreméltó példa viszont az, hogy kifejezésre juttatták: egyszer s mindenkorra szűnjön meg az egymás elleni intrika, kiváltképpen nemzetiségi tekintetben. © CARMEN SYLVA fóOMA-TEKHiRGHIOL Világhírű •* tengeri fürdő és üdülőhely. Idény október 1-lg. Keletfelé néző és széltől, légáramlatoktól természetesen védett strand, tó, melynek iszapja jobb, mint a Dox, Pöstyén, sto. Issspfürd©, Sa«$erä IUp- da, napSürd®. Gyógyit: reumát, napszurást, köszvényt, csontfájdalinat, nyílt sebet, női betegséget, nyi rákbetegséget gyermekeknél, stb. Elsőrangú szállók és penziók, modern íüríőbe- rendezések, napfürdő helyek, rádiumkisugárzás, laboratóriumok stb. Föivilágositág és prospektus kérésre kapható CARMEN &YLVA Információs Irodától, Judeţul Conştanţa.
