Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-04 / 149. szám

1 XIII. ÉVF. 149. SZÁM. „Az olimpiász a meglepetések viadala és nem fájna soha, ha legyőznék az amerikai atlétákat“ — mondja Mr. Garland, a los-angelesi olimpiai játékok íőrendezője Hét év óta készül Los-Angeles az olimpiászra, amelyre a varos ötmillió dolláros költségvetést irányzott elő — Ötszázezer résztvevőre és vendégre számítanak Los-Angelesben Páris, július hó. (A Keleti TJjság párizsi szerkesztőségéből.) A minap Párizsban járt William May Garland, n nemzetközi olimpiai bizottság amerikai tagja az ]932-es losangclesi olimpiai játékok előkészítő bi­zottságának elnöke. Az őszhaju, hatalmas termetű és kedves?ren Mister Garland Berlinből jött az olimpiai kongresz- szusről. Beszélgettem az előkészítő bizottság elnöké­vel, aki igen érdekes részleteket mesélt el amik hogyan készül Losangelesi a nagy olimpiai mérkő­zésre. „Hét év óta dolgozunk“ __ Hét év óta tudjuk, __ mondotta __ hogy 1932-ben Losangelesben lesz az olimpiász és hét év óta dolgozunk, hogy ezt az olímpiászt méltóan ké­szítsük elő. Az előkészületek nagy részével készen is vagyunk. Ha úgy tetszik, akár hat hónap múlva meg is kezdhetnénk a játékokat. A legérdekesebb ujitás a losangelesi olimpiászon az lesz, hogy az atléták nem szanaszét a városban, hotelekben fog­nak lakni, hanem külön olimpiai várost építettünk számukra. Én résztvettem az amszterdami, párizsi és antwerpeni olimpiászokon és láttam, milyen sok kellemetlenséget okozott az, hogy az atléták gyak­ran nem voltak megfelelően elszállásolva. A mi jelszavunk: első az atléta. És ezéi’t építettük fel többmillió dollár költséggel az olimpiai várost, hogy minden nemzet atlétái az otthonról megszokott környezetben, higiénikus, egészséges lakásokban pi­henhessék ki a versenyek fáradalmait és készülhes­senek uj mérkőzésekre. Aki ismeri az olimpiai játé­kok technikáját, annak nem kell bővebben magya­rázni, micsoda nevezetes ujitás lesz ez a losange­lesi. __ Azt akarjuk, hogy mindenki jól érezze ma­gát Losangelesben. Régi meggyőződésem, hogy az olimpiai játékok egyik legkitűnőbb alkalma a nem­zetek testvéri közeledésének. Az igazi sporiszellem nem ismer győztest és legyőzöttet és szerintem az az igazi győztes, aki legyöxetése után őszinte szívvel és elkeseredés nélkül tud kezet szorítani és szerencsét kívánni legyőzőjének. Ezt a szellemet akarjuk pro­pagálni és uralkodóvá tenni és azt hiszem, hogy a losangelesi találkozó sok régi barátságot fog újra feléleszteni és sok uj barátság megkötésének lesz szinhelye. Stadion, amely százötezer nézőre számit __ A stadion 105.000 néző befogadására ké­szült, csak valamivel kisebb teliát, mint a világ leg­nagyobb stadionja, a wembloyi. Csakhogy a wemb- leyi stadionban a nézők fele kap csak ülőhelyet, mig nálunk, mind a 105.000 néző kényelmes ülőhelyek­ről figyelheti majd a versenyeket. Hoteljeink egy centtel sem fogják felemelni rendes ái’aikat és vasúttársaságaink 40__50 százalékos kedvezményt adnak majd az utazásra. Mindent elkövetünk, hogy minél alacsonyabbra szoríthassuk a résztvevő atlé­ták költségeit, mert hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy az európai országok némelyike nehezen viseli a magas költségeket. __ A berlini kongresszus a legerélyesebben ál­lást foglalt a tiszta amatőr szellem mellett, ezzel a szellemmel nem lenne összeegyeztethető, hogy anya­gi támogatásban részesítsük a szegényebb európai országok atlétáit. Annyira megyünk az amatőr­szellem védelmében, hogy amennyiben például nem sikerülne megfelelő tiszta amatőrfutball csapa­tokat hoznunk Losangelesbe, inkább lemondunk a iütballolimpiászról és csak exhibieiós meccseket rendezünk meg, Inkább arra törekedtünk tehát, hogy a költségek olyan alcsonyak legyenek, amit könnyen elviselhetnek a szegényebb országok is. Körülbelül 400 dollárra tehető majd egy-egy atléta losangelesi kirándulásának a költsége, amiben már az utazás cs a kitűnő ellátás benfoglaltatik. Ezért a pénzért a legkülönbözőbb útvonalakon tehetik meg az utazást az atléták, mert arra is figyelemmel voltunk, hogy minél többet ismerhessenek meg or­szágunk területéből. 99 ötszázezer ember és ötezer atléta — Arra számítunk, hogy körülbelül 500.000 ember és ötezer atléta jön össze majd Losangelesben. Az előkészületekre a város ötmillió dollárt irányzott' elő, keresni tehát az üzleten semmi esetre sem fo­gunk és nagyon meg leszünk elégedve, ha a deficit nem lesz túlságosan nagy. __Az európai nemzeteken kívül, ahonnan már szép Ígéreteket kaptunk, nagyszámú és érdekes de­legációkra számítunk Japánból, Kanadából és a Pacific partjain fekvő országokból, ahonnan az utazás rövidebb és kényelmesebb, mint Európából. (Prága, julius 2.) A prágai Magyar Hír­lap íeltünéstkeltő cikkben foglalkozik Be- nessel és kijelenti, hogy nem történhetik meg a magyar-cseh megegyezés a szlovenszkói magyarság megkerülése nélkül. Benes elha­nyagolható mennyiségnek tekinti a szlo­venszkói magyarságot és az ő tudta szerint a szlovenszkói magyarok megelégedettek. Be­(Bukarest, julius 2.) A pénzügyminiszter a napok­ban rendeletét bocsátott ki, amely az alkoholárusitás terén akar rendet teremteni. Eddig azok a bortermelő gazdák, kik termésüket házalással értékesítették, évente 1500 lej úgynevezett taxa de brevetot fizettek. A rendelet értelmében ezt az összeget ötezer lejre emelik fel. S a helyzetet súlyosbítja az a körülmény is, hogy a házalási engedélyt mindaddig nem bocsátják ki, mig be nem mutatja az illető wz adóhivatalnak nyugtáját, hogy a kérdéses ötezer lejt befizette. Köztudomású, hogy Szilágy megye bortermő vidéké, nek a bortermelés biztosította nagyrészben létminimu­mát. Tavasszal szekerekkel indultak el a szélrózsa minden irányába, hogy a bort értékesíthessék. A ren­delet uj intézkedése lehetetlenné teszi, hogy a bort elárusíthassák, mert hiszen alig van olyan szilágyme- gyei gazda, akinek ládafiában ötezer lej lenne. A rendelet egy másik intézkedése kimondja, hogy ezután csak a községek kaphatnak italmérési enge­délyt. Ez a rendelkezés ugyan törvénybe is van iktat­va, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a törvéi y­A magyarok _Berlinben találkoztam jó barátaimmal, gróf Andrássyval és Múzsa Gyulával, az olimpiai bizott­ság magyar tagjaival, akik elmondották nekem, hogy bár az ország szegény, igyekezni fognak érde­kes delegációval résztvenni a küzdelemben. Ezt annál nagyobb örömmel látnánk, mert igazán nagy kár volna, ha egy ilyen testvéries, nemzetközi ak­tusból a magyarok kimaradnának, vagy nem mél­tóan volnának képviselve, fin magam ismerem és szeretem Magyarországot, 1913-ban jártam is ott, autóturát tettem és sok a magyar barátom. Őszintén kívánom, hogy néhány magyar győzelem, aminek reményére a magyar atléták és különösen a vivók kitűnő reputációja feljogosit, dicsőséget szerezzenek ennek a sok megpróbáltatást látott és szimpatikus népnek. __ Prognózisokba nem akarok bocsátkozni, fe­lelte mosolyogva kérdésemre Mr. Garland, amikor az amerikai atléták olimpiai kilátásairól kérdeztem, mert hiszen nagyon élénken emlékünkben él még a 928-iki amszterdami olimpiász. Mi itt futóink ki­tűnő kondíciójára való tekintettel több győzelemre számítottunk. Azonban legnagyobb meglepetésünk­re egyetlen győzelemmel kellett, beérnünk. Mint latható tehát, az Olimpiász az igazi meglepetések színhelye. Jól is van ez igy. Ez teszi érdekessé a dolgot. És annak dacára, hogy önérzetes amerikai­nak tartom magam, egyáltalában nem fájna ne­kem az sem, ha legyőznék az amerikai atlétákat, sőt szerintem a legyőzetés a leghatásosabb buzdítás a jövőre. Mr. Garland még elmondja, hogy Németország­ban kitűnő atléta-anyagot látott. __ Csodálatos a rohamos fejlődés a németek­nél, mesélte s azt hiszem, Losangelesben sok érde­kes eredményt várhatunk tőlük. Dr. Aigner László. nes nem birja a nyelvünket — irja a Prágai Magyar Hírlap, — mert igy jobban tudná, hogy mennyire nem vagyunk megelégedettek és a Kárpátokon innen élő népeknek milyen szomorú a sorsa. A csorbatói konferenciát ugyan Szlovenszkóban tartották meg, de olyan tátrai magasságban, ahova nem ér fel a szlovenszkói népnek a jajkiáltása. nek eddig érvényt sohasem szereztek. Nem egy olyan esetet tudunk, amikor a község, hogy jövedelmét gya­rapítsa, törvényes utón kérvényezte az italmérési en­gedély megadását, azt azonban nem sikerült megszerez­nie, mert a község helyett kormánypárti kortesek kap­ták njeg az italmérési engedélyt. Egyébként az is a kormány egyik ujitása, hogy a törviébyhatósági joggal biró városokban az italmérési engedély adóját, negyvenezer lejre, megyeszékhellyel biré városokban harmincezer lejre, kis városokban 20 ezer lejre, s községekben pedig tizenötezer lejre emel­ték a taxa de brevetot. Érdekes a rendeletnek az az intézkedése, amely a vasúti vendéglők taxa de brevet- jét leszállítja. Az összes taxáknak mindössze ötven- gzázalékát kell fizetniük, noha eddig e tekintetben egyenlő bánásmódban részesültek a többi italmérési engedélyek tulajdonosaival. Romániában a legdrágább italok a vasúti vendéglőkben kaphatók, kiváncsiak va. gyünk rá, hogy ez a miniszteri rändelet maga után fogja-e vonni az ár-leszátlitást? i/ww,.-\A/wwwwwwwvwy\/VN^<» yvs/<i A szlovenszkói magyarság tiltakozik ellene, hogy Benes helyette tegyen kijelentéseket  Prágai Magyar Hírlap heves támadása Benes ellen A borral házaló kistermelők taxáját háromszáz százalékkal felemelték A korcsmárosokra is sor került: taxaemelés, josfmegvoziás az egész vonalon

Next

/
Thumbnails
Contents