Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-19 / 155. szám
XIII. SVP. 155. SZÁM. Kiss József hadir telepesnek pusztulnia kell... (Kolozsvár, június 17.) A kolozsvári tartományi igazgatóság várószobájában érdekes külsejű emberre lettem figyelmes. Ötven év körüli, középtermeltü, egyik lába fából van. Megkérdezzük mi járatban van. S az egyszerű falusi emberből előtör a panasz. — Kiss József tordamegyei, detrehemi lakos vagyok. Panaszra jöttem a méltóságos tartományi igazgató úrhoz. Nem találtam itt, pedig személyesen szerettem volna beszélni, jól ismerem még abból az időből, amikor tordai ügyvéd volt. — S tulajdonképpen mi is a sérelmet — Jaj, kérem, én csak bajnak születtem a világra. Ezelőtt 25 évvel Osongrádmegyéból kerekedtem fel és mint telepes jöttem Erdélybe. Sikerült is Detrehemben 14 hold földet kapnom. Minden jól ment, szép családot alapítottam, de nekem is el keltett mentiem a világháborúba, — ahol, — s itt rámutaltt kopogó falábára, — ott hagytam a jobblábamat. A háború után hazajöttem, azt hittem, megszereztem a jogot a nyugodt élethez. Itt félbeszakítja mondókáját, égy széket keres, mert hiába van fából az egyik lába, azért mégis fárad. — Jött az agrárreform. Tizennégy hold földecském- ből tizet kisajátítottak, hiába mondtam, hogy én munka- képtelen ember vagyok es nyolctagú csaiaöomat nem tudom kezem munkájából fenntartani. Hosszú utánjárás után sikerült egy italmérési engedélyt szereznem, amely hozott egy kis jövedelmet, de ez a kereset nem volt elegendő a nagy családhoz. Három gyermekemtől, pedig alig haladták meg a tizedik évet, kénytelen voltam megválni, egy rokonomra bíztam, aki kivándorolt Kanadába. S itt két nehéz könnycsepp tör elő Kiss József szeméből. — A gyermekeim azonban szerencsétlenül jártak. Nem sikerült elhelyezkedniük. Kettő közülök hosszabb ideig betegeskedett. Ismét csak pénzt kellett küldenem, ha azt nem akartam, hogy éhen pusztuljanak. — Április hónap folyamán végzést kapok a községben tartózkodó pénzügyi közegtől. Arra Utasítottak, nogy azonnal fizessem ki a mult évi taxa de Derevetet, összesen 2200 lejt. Siettem felvinni a községházára, ahol kifizettem a kért összeget. Annál nagyobb volt azonban a meglepetésem, amikor a pénzügyi közeg átnyújtotta a tordai pénzügyigazgatóság 12.321—930. sz. végzését, amely szerint, mivel nem alkalmazkodtam az 1929-iki, úgynevezett unifikációs pénzügyi törvény 19. paragrafusához, visszavonják az italmérési engedélyt. A törvény viszont azt tartalmazta, hogy az életbeléptetéstől számítva pár hónapon belül fizessek 1500 tej taxa de brevetet, mert ellenkező esetben megszűnik az italmérési engedély hatálya. Megkérdezzük Kiss Józseftől, volt-e tudomása a törvény rendelkezéséről? —- Dehogy volt ! — hangzik a válasz. Soha senki setm kérte tőlem a törvény által előirt összegeit és nem is hirdették ki a törvényt. Amikor kérték, azonnal ki is fizettem, noha egyik darab földemet adtam zálogba a kölcsönkért összegért. — Miért nem felehbezte meg a pénzűsryí°iazsratöeág határozatát? B _ — Ö, kérem, dehogy nem felebbeztem. Ez is belekerült pár száz lejbe. Fellebbezésemre aztán a pénzügyminiszter 153.532—930. számú leiratával válaszolt, amelyben arról ertesit, hogy jóváhagyja a pénzügy- igazgaitóság határozatát. Pár napra rá meg is jelentek a pénzügyi közegek s elvitték italmérési engedélyemet. Most — és itt az az ember, aki a világháború összes kínjait szemrebbenés nélkül viselte el, majdnem sírva mondja — semmi keresetem sincs, a három hold föld még az adóját sem hozza meg. — Azért jöttem, hogy a tartományi igazgató ur hátha segit rajtam és visszavomatja a határozatot. Hiszen nekünk is meg kell valahogyan; élnünk. Kiss József helyett a Keleti Újság munkatársa irta meg a kérvényt, amelyben a hadirokkant alázatoson kéri a pénzügyminiszter urat, hogy adja vissza italmérési engedélyét. A kérvénnyel újból a tartományi igazgatóságra mentünk Kiss Józseffel, ahol bizonyára) kedvezően fogják véleményezni a kérést. A Kiss József esete azonban jó példa arra, hogyan történik nálunk a törvények kihirdetése. Igaz, jogszabály az, hogy a törvény nem tudása nem mentesít a büntetés alól. A jogszabály mellett azonban a törvényhozó gondoskodott arról is, hogy a törvényről kellő időben szerezzen tudomást a lakosság. Ennek pedig az az eljárása, hogy a Monitorul Oficiálban megjelent közérdekű törvényeket Ó3 rendelkezéseket, az állami, illetve közigazgatási vőgrehajtószervek szokták a lakos” ság tudomására hozni a községben szokásos módszerek által. Sajnos, országszerte nagyon kevés helyen szokták ezt megtenni. Pedig nem is kerül sok fáradságba. Mindenesetre kiváncsiak vagyunk rá, hogy Kiss József kérvényét hogyan fogják Bukarestben elintézni, mert a kérvény kedvező vagy kedvezőtlen! elintézés« tesz Kiss József családjának élettelié tősége vagy halálos ítélete. D. B. Babette, a férfiak a szőkékéi előnyben részesítik. Babette, van egy súlyos ügyem. Csupa fül vagyok. Tényleg hiszi, hogy a férfiak jobban szeretik a szőkéket? Nem én. Akkor jobban szeretik a barnákat? Nem. Valószínűleg a vöröseket? Nem. A férfiak nem szeretik jobban sem a barnákat, sem a szőkéket, sem a vörösöket. Ők jobban szeretik a nőket, akik minden körülmények között, — tekintet nélkül a hajszínre — megőrzik fiatalos teint üdeségét és a fiatal nők ellenállhatatlan varázsát. Mennyire könnyű ez. A legegyszerűbb dolog a világon. Elég ha tudja, hogy... Bourjois Parisei szépítő szereivel „Mon Parfum“ púderrel, ajkpirositóval tartja a szépség kulcsát, a varázs titkát pedig „Söir de Paris“ és „Mon Parfum“ parfümmel. Anglia hadihajókat küld az egyiptomi angol állampolgárok védelmére Száznegyvenből embert tartóztattak le alexandnában (London, julius 17.) Az angol alsóház mai ülésén Baldwin interpellált az egyiptomi helyzet ügyében. Macdonald miniszterelnök válaszában bejelentette, hogy Anglia julius 4-én a legszigorúbb semlegességre utasította Loraine egyiptomi angol főbiztost s felhatalmazta annak kijelentésére, hogy az angol kormány minden lehetőt el fog követni a kedvező atmoszféra fenntartására. A miniszterelnök közölte a törvényhozással, hogy a maltai flotta két hadihajója parancsot kapott arra, haladéktalanul Alexandriába induljon az európaiak védelmére. (London, julius 17.) Este nagy tömeg jelent meg a közkórház épülete előtt s követelte a sortüz halálos áldozatainak kiadatását. Az ügyészség ragaszkodott a holttestek felboncolásához s csak ennek megtörténte után adta ki a lármásan tüntető tömegnek a holttesteket. Önkéntes halottvivők vállaikra emelték a koporsókat és sokezernyi tömeg kísérete mellett vitték a temetőbe. A tömeg állandóan viharosan éljenezte Nahad pasát. Késő este a tömeg a temetőből eloszlott. Az angol hadihajók érkezését péntek reggelre várják. A kormány az A1 Balagh, A1 Bassir, A1 Siassa lapok további megjelenését lázitó tartalmú cikkeik miatt betiltotta. (London, julius 17.) A British United Press kairói jelentése szerint a külföldi hatalmak diplomatái tegnap Kairóban értekezletet tartottak, amelyen állampolgáraik személybiztonságának védelméről és a követségi épületek biztonságáról tanácskoztak. Alexandriában a zavargásokkal kapcsolatban eszközölt letartóztatások tovább folynak. Az őrizetbe vettek száma 147-re emelkedett. Az olasz követ tegnap tiltakozott a kairói kormánynál egy olasz állampolgár alexandriai megölése miatt. Az egyiptomi kormány részéről kiadott hivatalos jelentés szerint az alexandriai zavargásoknál 14 ember vesztette életét és 140 sebesülés történt. MVWWWWVWWVIWVWVWWWWV Puleotoggsie családja a Balkánról került Franciaországba, édesapja még1 Romániában született A kitűnő francia. író és diplomata szerint Miklós cár,^ ha akarta volna, sem akadályozhatta volna meg a világháborút (Bécs, julius 17.) Az egyik bécsi lap tudósítójának alkalma volt Paleologuc-gnl beszélnie. A francia külügyminisztérium nagynevű vezértitkára — ez volt tudvalévőén az egykori pétervári nagykövet legutóbbi hivatalos állása — az audiencia elején a maga nem kevésbé érdekes származásáról is nyilatkozott. A tudósitó egyenesen azzal a kérdéssel fordult hozzá, igaz-e, hogy a hasonlónevü bizánci császárcsalád sarja. — Hát erre kissé bajos a válasz. De kizárva éppen nincsen. A Paleologue.név a történelemben először 1260- bau bukkant föl, ebben az esztendó'ben foglalta cl Vili. Mihály névvel a bizánci trónt egy Nicaaból származó. Lasvacis János gyámja volt eredetileg és becsülettel töltötte be ezt a poziciót. Később azonban szakított addigi politikájával, gyámfiát egyszerűség kedvéért megvakit- tatta és maga ült a trónjára. Innen kezdve megszakítás nélkül uralkodott a Paleologue-esalád 1453-ig, amely esztendőben IX. Konstantin császár birodalmának hősi védelmében elesett. A Paleologue-familia életbenmaradt tagjai Romániában kerestek menedéket és még az édesapám is ott pillantotta meg a napvilágot. Fiatalember korában Franciaországba vándorolt ki, Párizsban telepedett 1c, jómagam már francia földön születtem, itt jártam a Szent La jos-kollcgiumba. Volt egy iskolatársam, aki valamivel többre vitte: Raymond Poincaré a neve. A beszélgetés további során még azt is elmondja Pa- leologue, hogy az emlékezetes Dreyfus-affér alkalmával szerepelt először a nyilvánosság előtt, az irodalommal azonban már jóbarátságban élt, azidőtájt is első könyvét Beauvenargue-ról, a XVIII, század c finomtollu filozófusáról irta. A diplomatahivatás, Paleologne szerint, igen jól összeegyeztethető az íróival. A jó diplomata, akár a jó iró, igyekszik a nyilvánosság jóindulatát és bizalmát elnyerni és ennek tulajdonítja, hogy a franciák és az angolok, másodsorban pedig a németek, jó diplomaták. Az oroszok tulnagy idealisták, az olaszok tulóvatosak. Kedvezőbb a véleménye Pdleologuc- nak az asszony diplomatákról, ugyanabból az okból, amelyért nem szívesen látja őket a parlamentben, örömmel üdvözli őket a diplomáciai pályán. Nyilatkozatának legérdekesebb passzusa kétségkívül az, amelyben Paleologue arra a kérdésre válaszol, módjában tett volna-e a szerencsétlenvégü II. Miklós cárnak megakadályoznia a háborút. Ezt Paleologue kereken tagadja, csak az európai nagyhatalmak együttes akciója vehette volna a világháború elejét. A cár jóindulatú ember volt, de tulgyenge. A cárné érdekes asszony, de tul- egzaltált. Már pedig egzaltált embereknek nem szabad politikával foglalkoztok. A politika Paleologue szerint nlapjában olyan, mint a matematika, hidegvért kiván meg. A riporternek arra a közbevetett megjegyzésére, hogy most már ilyenformán érti, mért rossz politikusok az oroszok, akik mindig a szivükre és nem az eszükre hallgatnak, éreznek, de nem gondolkoznak egy-egy döntés előtt, Paleologue azt mondja, hogy ez a megállapítás nem áll egészen helyt: — Az oroszoknak ugyanis — Janus-arcuk van. Irodalmukban, művészetükben, társadalmi berendezésükben, vallási szokásaikban minden népnél konzervativeb- bek. Másrészt pedig sehol olyari mély talaja a forradalmi mozgalmaknak nem volt, mint Oroszországban. Az orosz egyház struktúrája bámulatosan merev, mégis Oroszországban támadtak a legfantasztikusabb szekták. Az orosz ember igen jól tud gondolkodni, de csak a legritkább esetekben — akar. Ez különben orosz specifikum, minden szlávban többé-kevésbé megfigyelhető. Nemkevésbé érdekes volt az utolsó kérdés is, amelyre Paleologue válaszolt; fölteheíő-e, hogy a demokrácia haladtával a titkos diplomácia előbb-utóbb teljesen megszűnik. Errenézve azt véli Paleologue, hogy kizárva éppen a távol jövőben nincsen, egyelőre azonban az lenne kívánatos, hogy a diplomácia ne venjü ki magát oly mértékben a parlament kontrollja alól, mint ahogy a múltban tette és még ezidó'szerint is teszi. Ennyi nyilvánosság szerinte elég. Má sem tudjuk találóbban jellemezni ezen a téren a helyzetet, mint száz éve, amikor Metternich herceg szava szerint fölösleges az igazságot megmondani olyannak, akinek nincs hozzá joga, hogy követelje.
