Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-19 / 155. szám
Xill. VVF. m, SZÁM. Tetemrehívás a meggyilkolt Kalenda János sírja fölött A rendőrség késlekedés® és ügyetlensége emberéletbe került Egy szemtanú érdekes elbeszélése (Nagyvárad, julius 17.) A nagyváradi Rulikovszkv üti temető lombdus fái között, a kegyelet koszorúival borított csöndes sirhalma alatt már tiz nap óta alusz. sza örök álmát az elvetemült, bestiális subanc, G-as- senfeit Antal 17 éves vaskereskedőinas rémtettének áldozata, id. Kalenda János. És amíg sírja fölött elhervadtak a kegyelet virágai, a rettenetes bűntény által felizgatott közvélemény valóságos legendákat szőtt a tragédia okairól és magáról a tragédiáról. A felizgatott fantáziák — amint az ilyenkor lenni szokott — vadabbnál vadabb meséket szülnek, amikből természetesen szó sem igaz. Ellenben, minden más híreszteléssel szemben, amint szerdai számunkban is kifejezetten leszögeztük, való igaz az, hogy G-assenfeit Antal közönséges rablógyilkos, aki rettenetes bűnét előre megfontoltan köveltite ol. A közvélemény a rendőröket hibáztatja A közvélemény ennyiben nem tud megnyugodni és bűntársakat, felbujtókat, cinkosokat korcs." lie nemcsak az a feltevés, hogy a rablógyilkosnak büntál-sai vannak, hanem az a körülmény Sem hagyja megnyugodni a közhangulatot, hogy a rablógyilkosság úgyszólván hatósági személyek szemeláttára ment végbe és általános a vélemény, hogyha a hatóság, amelyet Ce- teras Lázár főhadnagy már a gyilkosság kezdetekor értesített és amely egy rendőrőrszem személyében azonnal megjelent a helyszínen, nyomban kellő eréllyel — hogy ne mondjuk: bátorsággal — beavatkozik, nemcsak meg lehetett volna akadályozni egy sötét bűntényt, hanem bizonyosan meg lehetett volna menteni a szegény öreg, jobb sorsra érdemes Kalenda János életét. Ismételjük, a közvélemény feszegeti a tragédiának ezt a motívumát és éppen ezért feltárjuk a rablógyilkosság egyik szemtanújának rendkívül érdekes elbeszélését, amely világossá teszi, mi történt azalatt, amíg a 17 éves emberbőrbe bujt vadállat rabolt, gyilkolt és mialatt szerencsétlen áldozata a halállal vivődött. A szemtanú elbeszélése Halmos József 18 éves kereskedősegéd, értelmes, derék fiatalember, aki Joó Lajos Kőrös ucca 24. szám alatt levő füszerüzletében vau alkalmazva, felkeresett bennünket szerkesztőségünkben és szóról szóra a következőket adta elő a Keleti XJjság nyilvánossága számára: — Itt, Nagyváradon — kezdte izgalmasan érdekes elbeszélését — a Pável ucca 9. szám alatt lakom szüleimnél. Minden vasárnap reggel el szoktam menni a 8 órás misére a Szent László templomba. így akartam azon a véres vasárnapon is. Amikor a Pável ucca Szent László téri sarkához érkeztem, láttam, hogy egy szolgálatban levő rendőr szalad a Kalenda-üzlethez. Kíváncsiságból utána mentem, hogy megnézzem, mi történik. A rendőr után nyomban oda érkeztem az üzlet elé, ahol akkor már ott állott egy fekete kabátos, fehér nadrágos, kövér, testes ember, mint később megtudtam, Pusztai Péter. — A rendőr be akart menni az üzletbe, de mái zárva találta az ajtót. Pusztai, aki ott várta a rendőrt az ajtó előtt, fölindult volt. Megkérdeztem tőle, mi történt, mire elmondta a következőket: — Itt jöttem el az üzlet előtt és bentről lármát hallottam, mire figyelmeztettem az éppen itt elmenő főhadnagy urat, hogy bent valami baj van. — Az ajtó tárva volt. A főhadnagy ur belépettt az üzletbe. Én utána, do a háta mögött a küszöbön megálltam, amint különben a főhadngay ur is megáilott az ajtónál. — Láttuk, hogy közvetlen az ajtón belül a pult mellett egy ember fekstik, egy másik pedig rajta térdel és véres a keze, meg a ruhája. — Azt kérdeztük tőle, „mi van itt”, mire a térdelő azt felelte: „semmi”, aztán odaugrott és bezárta az ajtót. — Akkor a főhadnagy azt mondta nekem, maradjak itt, vigyázzak, nehogy elmenjen az ember és ő elsietett a rendőrt értesíteni. Égett a villany és valaki motoszkált — Én erre — filzte tovább elbeszélését. Halmos József — benéztem az ajtó üvegén. Égett a villany és valaki ott motoszkált a pult mellett, a padló véres volt és egy szemüveget is ott Iáittam feküdni. — Sejtettem, hogy nagy baj van és a Zöldfa U6öa felől az üzlet hátsó bejáratához szaladtam, gondolván, hogy ott be tudok ménni, mert jól tudtam, hogy Kalenda vasárnaponként mindig oitt szokott bemenni. — Ott is rendőrt találtam már. Meg akartam próbálni a rollót felhúzni, mert azt hittem, nincs lezárva, csak lehúzva, de a rendőr rám kiáltott: — Mit csinál otit? Ha nem ide tartozik, menjen ki az nccára! Halmos bö akarta züzni az" üvegajtót, de a rendőrség nem engedte — Én akkor már nagyon dühös voltam és visz- szaszaladtam a Szt. László téri főbejárat elé, ahol akkor inár ott volt egy rendőrkapitány is és akkor vele együtt benézttem megint az üzletbe, de már akkor a villany nem égett bent és a padlózaton sem feküdt senki, azonban vért lehetett látni. — A rollót feljebb rántottuk, hogy jobban belássunk és én bojtommal be akartam törni az ajtóüveget, hogy bemenjünk meggyőződni, mi történt odabent. — De a rendőrkapitány rám kiáltott: — Lase, lase (hagyd, hagyd) ne csinál] semmitI ! — Be kell törni az ablakot — mondtam — törjüB be és menjünk be. A kapitány azonban igy intett le: — Nincs jogunk betörni, hanem keresse meg a hozzátartozóit. — Bementem az udvarba a házmesterhez és tőlei megtudtam, hogy Kalenda a Ritoók Zsigmond uccábani az Andriska-garázs közelében lakik. A rendőrtiszt er-j re utasított, hogy menjek el oda. Akkor már többed csoportosultak az üzlet előtt, köztük több biciklista, akiknek egyikétől elkértem a gépjét, hogy gyorsabban: eljuthassak KalendáékhóZ, azonban az illető nem adta, mire elsiettem a rendőrségre és Onnan telefonóztattam az Andriska garázsba. Onnan aztán értesítettek Ka* lendáékat. Negyedkilenctől — féltizlgf — Amikor visszatértem az üzlethez, már akkor óriási tömeg tolongott körülötte és izgatottan találgat* ták, mi történt. — Körülbelül féltiz volt már, amikor megérkezett halálsápadtan Kalencla János legifjabb fia, Sándor és ő nyitotta ki az ajtót. ő ment be elől, utána a rendőrség. — Pár pillanat múlva kijött a rendőrkapitány és közölte, hogy meggyilkolták Kalendát, betömték a száját és a rendőrség most a gyilkosok után kutat. — Én erre — folytatta Halmos József — ismét visszamentem az udvarba, hogy a pinceablakon keresztül halljak valamit. Erélyes parancsszó hallatszott: — Fogják le a karját! Utána pedig csattanások és dübörgések A tömeg ie akarta rántani a gyilkost a kocsiról Aztán újból előre szaladtam. Kis idő múltán hozták a gyilkost. Négy defektiv fogta. Félájult volt. Betették a bérkocsiba, keresztbefektetve és a négy defektiv felült mellé a kocsiba. A tömeg utána szaladt a gyorsan elhajtó kocsinak, hogy lerántsa róla a gyilkost, akit meg akart lincselni. — Le kell ütni! — kiáltotta a felbőszült tömeg. Mindenki látni akarta a gyilkost, de arcát nem lehetett látni, mert nagy haja eltakarta. A tömeg csak a Szent László templomig tudta követni a gyilkost, mert ott már rendőrök állták el az utat és puskát szegezve a tömeg felé, mindenkit visz- szaparanesoltak. — Gassenfeit Antalt különben ismerem. Öcsémmel együtt járt iskolába. Mindig Nick Cartert olvasott. Azt különben minden fiatalember olvas, de azért nem muszáj gyilkosnak lennie. Eddig tart Halmos József izgalmas előadása, amelyből világosan kitetszik, hogy a fényes nappal, a város legforgalmasabb helyén elkövetett borzalmas rablógyilkosság ugyszóvlán rendőri asszisztencia mellett történt, mert a rendőrök vigyáztak nehogy valami baja történjék — a gyilkosnak és hogy a szegény Ka, lenda Jánost, há a helyszínre érkezett rendőrök idejében felismerik a helyzetet és nem várnak egy éa egynegyedórát, meg lehetett volna menteni. Mindenesetre várjuk dr. Reu Illés rendőrkvesztot ur nyilatkozatát . . . ötvös Béla. Újabb affér Hindenbnrg’ levele lieft A korrtiifny elsimította az ellentéteket, de most már a szociáldemokrata párt nem vesz részt a koblenzi felvonuláson ható meg a fedezeti törvényjavaslat életbeiktatása. A bajor parasztszövetség kilépett a kormánykoalícióból (München, julius 17.) A bajor parasztszövetség é bajor kormányban felmerült nézeteltérések miatt kilépett a kormánykoalícióból és a mezőgazdasági minisztert lemondatta állásáról. A bajor kormányban a paraszt- szövetség minisztere a nacionalistákkal és a bajor néppárttal dolgozott együtt. A kormány félhivatalos lapj* megállapítja, hogy a mezőgazdasági kérdések miatt felmerült ellentétek és a parasztszöveftség kiválása folytán a bajor belpolitikában uj helyzet támadt. A tartoménygyülés még nem kezdte meg szünetét a állást kell foglalnia a jövő kormány összetételét illetőéiül. (Berlin, julius 17.) Hindenburg és a porosz kormány konfliktusa elsimult, mert a porosz kormány megengedte az acélsisakosoknak, hogy a koblenzi felvonuláson résztveheesenck. Hindenburg ezek szériáit le fog’ utazni, de a programra még sem fog szabályszerűen lefolyni. A rajnavidéki szociáldemokrata párt ugyanis kiáltványt tett közzé, amely szerint a szociáldemokrata párt nem vesz részt a felvonuláson. A kiáltvány hangoztatja, hogy a szociáldemokrata pártnak oroszlánrésze volt a felszabaditási kampányban és a szeparációs mozgalom letörésében, ennek ellenére Hindenburg többre becsüli az acélsisakosok jelenlétét az ő jelenlétüknél. A szociáldemokrata párt megállapítja, hogy Hindenburg levelének messzebbmenő politikai következményei lesznek, minit ahogyan azt a köztársasági elnök gondolná. A kormányt tegnap este leszavazták (Berlin, julius 17.) A birodalmi gyűlés esti ülésén a kormány adójavasktainak egyikét 256 szavazattal 204 ellenében a szociáldemokraták, német nemzetiek, nemzeti szocialisták és kommunisták szavazataival elvetették. Brüning a szavazás után kijelentette, hogy nem helyez súlyt a kormányjavaslatok további tárgyalására, majd rögtönzött minisztertanácsot hívott egybe, mely után felkereste Hindenburg elnököt és kérte a költségvetés egyén súlyozásának helyreállítására hivatott fedezeti javaslatoknak szükségrendeleftfcl leendő éleibe léptetését. Ezek szerint a diktatúra szakasz alkalmazása ismét időszerű. Berlinből jelentik, hogy Hindenburg a diktatúra szakasz alkalmazására adott felhatalmazásán kívül, felhatalmazást adott a birodalmi gyűlés feloszlatására, abban az esetben, ha parlamentáris utón nem valósitGandhit néhány napon belül szabadon bocsájtják (London, julius 17.) Az indiai kérdésben jelentékeny fordulat történt. Gandhi liivéi tárgyalásokat folytattak, amelynek eredményeképpen a felkelők egyelőre hajlandók beszüntetni mozgalmukat, de mindenek előtt Gandhi .szabaaonbocsátását követelik. A í)aily Telegraph szerint Gandhit a napokban szabadon fogják bocsátani. A simlai törvény- hözótestület elnöke Gandhit fel fogja keresni, hogy megbeszélje vele a továbbiakat és felkérje őt, hogy vegyen részt a tárgyalásokon, amelyek a Simon-bizöttság jelentése alapján India alkotmányát reorganizáljájí.
