Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-18 / 154. szám
ie TITIWF. m. 8ZIM. Akar Ön Jó gépselymet dolgozni ??? Akkor vegyen o Fi^pyiselet égisz Romániába: Emanuel Wisner, Bucureşti, Mimi Maria No. 8. Erde számitoló és Pénzváltóbank Részvénytársaság CLUJ, Pista Unirii CFilérJ 29. Bánfffy psSot©. Foglalkozik, a banküzlet összes ágaival n I!" Előnyös feSíételek meglett kölesem nyújt belterületen fekvő várisi házakra I, li. bekebelezés mellett sasa Kotozsvári Ta karék&énztá. f és Rsteihank CXUJ,' PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz f iókjai : Dés, .Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marefevásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 miüió lei. ■Affiliált intézetei; Tordaaranyosvármegyei Ţa: karékpénztór ,Rt. Tordán, Alsófeliérvármegyei Gazdasági Barik ’ és Takarékpénztár Rt. Nagyköved, ÍTdvafhelyniegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen és Sz.-KéréSztuiún, Szász- Rgenvidöki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- fcen es Népbank Itt. Ránö'yhunyadon, Szamos- ujvári Hitelbank Rt. Szamosujváron ! B&táts&e* elfogad! Mindem banStigyäetaS SegeSő- nyösebS^éti vágyai. Engedélye... ţetjt tfeviialieBy. Áruraktára a vasút mellett. Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR FfókEaiéstetek Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró Gyergyószentmiklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárhely Mócs Eireüitlelíségs Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket MEZŐGAZDASÁG Mi a boletta ? Magyarországon a bolettarendszerrel igyekeznek enyhíteni a gazdasági válságot (Kolozsvár, julius 16. Saját tud.) Annak a nagy akciónak, amellyel Magyarország gazdáit akarják felsegélyezni, legfontosabb eredménye, hogy a magyar országgyűlés mindkét háza elfogadta az úgynevezett boletta-javaslatot. A Voletta-javaslat nagy port vert fel Magyar- ország lakosságának minden rétegében. Általános volt az aggodalom, hogy a gabonajegyek bevezetése feltétlenül meg fogja drágítani az életet. Minthogy maga után vonja a legfontosabb elsőrendű szükségleti cikknek, a kenyérnek megdrágulását, ezzel kapcsolatban az összes termények és iparcikkek árai is drágulni fognak. Ennek az elgondolásnak kiindulási pontja logikus, de a végkövetkeztetés nem helyes. Gondoljunk csyk a romániai példára, ahol a buza ára ma éppen fele annak az árnak, amely nivón a buza ára ezelőtt nehány évvel mozgott. Vájjon a kenyér árában aránylagos olcsóbbodás következett be? Mindenki megállapíthatja, hogy a buza és kenyér árának harmóniája a világháború óta megbomlott. Nem elfogadható érv tehát, hogy a gabonajegy rendszere általános drágulásra fog vezetni. Sőt, ha a gabonajegyek bevezetésével sikerülni fog a gazdák megsegítése és vásárlóképességük megjavul, az iparos és kereskedő is hamarosan jótékony hatását fogják tapasztalni a bolctta-rendszernek. Ha átmenetileg a kenyér ára valami keveset meg is drágulna, ez közepes számú családnál havonta alig jelentene 30__4'0 lejnyi (l_U/£ pengő) többletkiadást. Ezzel szembeállítható, hogy Magyarország lakosságának háromnegyede őstermelő s a kenyeret __mondjuk — tulfizetö egynegyed rész amit veszítene a réven, visszanyerné a vámon. De kétségtelenül megállapítható az, hogy helyes állami beavatkozással a kenyér ára olyan nivón stabilizálható, hogy abból kára senkinek sem lesz. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az államháztartásra is jótékony hatással lesz a bolelta- rendszer, meg kell állapitanunk, hogy mai viszonyok között a leghelyesebb kisérlet arra a boletta bevezetése, hogy valamely agrárállam általános gazdasági helyzetén valamit enyhíteni lehessen. A gyakorlatban Magyarországon a következőképpen fog történni a gabonajegy-rendszer alkalmazása. Mi a gabonajegy? Aki gabonát akar vásárolni, annak gabonajegyet kell előbb szereznie készpénzfizetés ellenében, amelynek ára minden métermázsa buza, rozs, vagy kétszeres után 3 pengő. A termelő gazda a buza, rozs és kétszeres eladása alkalmával bekövcteli a vevőtől minden métefmázsa után a gabonajegy 3 pengőről szóló szelvényét. Ilyen szelvény nélkül a termelőnek búzát eladni vagy cserébe adni nem szabad. A szelvény 3 pengős árából a vevő semmit sem számíthat be az eladó termelőnek, hanem a szelvényt a kialkudott (vagy piaci) áron felül köteles a gazdának kiszolgáltatni. A szelvény a gazdánál marad, míg a vevő kezében marad a gabonajegy másik része, az úgynevezett gabonalevél. Ez a gabonalevél kiséri a gabonát egész utján a forgalomban. Mi hasznát veszi a gazda a szelvénynek ? A gazda, aki a buza, rozs és kétszeres eladásából kifolyólag a vételáron felül gabonaszelvényekhez jutott és pedig annyi szelvényhez, ahány métermázsát eladott a vevőnek, szelvényeit öszegyüj ti és azokkal az adóhivatalban adóját fizetheti. Még liedig a szelvénnyel fizetni kell a fennálló adóhátralékot, valamint a folyó évi adót az 1930. év végéig. Ha a gazdának az adóba beszolgáltatott szelvényeken felül még megmarad szelvénye, úgy e szelvényeket az adók kifizetéséről szóló tanúsítvány bemutatása ellenében készpénzben beválthatja. Adóba történő beszolgáltatásnál minden szelvény 3 pengő készpénzben bcváltatik. Azoknak a kisgazdáknak, akiknek egy község területén levő összes földbirtokuknak kataszteri tiszta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja, állami földadóját nem kell'a magukéból fizetniük, mert azt helyettük a gabonaalap fizeti be. Tehát ezzel a körülbelül 5 holdnál nem nagyobb kisbirtok mentesül a földadó fizetése alól. Annak a gazdának, aki saját termésű gaboná- jâţ közvetlenül külföldre szállítja ki, aki tehát nem adta el gabonáját valamely belföldi kereskedőnek, vagy egyéb személynek, szintén jár mázsánként 3 pengős szelvény, illetve ilyen szelvénynek az értéke készpénzben. Kit tekint a törvény termelőnek A törvény szerint nemcsak maga a termelő gazda köteles és jogosított a gabona eladása alkalmával gabonaszelvényt bekövetclni, hanem rajta kívül még termelőnek tekintetik mindaz a mező- gázdasági cseléd és munkás, akinek a mezőgazda munkája fejében gabonát szolgáltatott ki, —. erre a gabonájára nézve! Ugyancsak termelőnek tekintetik az a lelkész, tanító, egyéb egyházi, vagy községi alkalmazott, aki javadalmazás címén a mezőgazdától kapott gabonát, Az ilyen munkateljesítés fejében kiszolgáltatott gabona után a munkás,^ lelkész, tanító természetesen nem ad gabonaszelvényt a gazdának, sem a gazda nem követelhet szelvényt a munkástól, tanítótól. Ha azonban a munkás, tanító, lelkész el akarja adni munkabér fejében^ kapott gabonát, úgy a vevő már koţelcs neki az áron felül métermázsánként 3 pengős szelvényt kiszolgáltatni és az eladó munkás, tanító köteles ilyen szelvényt a vevőtől bckoveţclni. Továbbá gabonajegy nélkül történik a gabona eladása, cseréje, vagy egyéb átruházása arra a búzára és rozsra nézve, amelyet a gazdák egymás között mezőgazdasági vagy háztartási célra ruháznak át. Ha például egy gazda, akinek nincs elég gabonája, a szomszédjától, vagy más községbcli gazdától akár pénzért, akár más terményért cserébe, akár egyébként venne annyi búzát, amennyi a gazdaságában és háztartásában szükséges, úgy a buza átadása is jegy nélkül történik. Végül nem kell gabonajegy ama buza és rozs után sem, melyét a gazda, munkás,, lelkész, taxii tó a vámőrlés dija fejében a malomnak átad. Erre a gabonára nézve a vámőrlő malom is termelőnek tekintendő, úgy, hogy a vámőrlő molnár ezt a vám . fejében kapott bármilyen gabonát vevőnek szintén 3 pengős gabonaszclvény ellenében szolgáltathatja ki, s a vevő köteles viszont a molnárnak ez után ş gabona után a 3 pengős szelvényt a kialkudott áron felül átszolgáltatni. Ha a gazda a vámért megőrlött gabonájából nyert lisztet és korpát nem a saját háztartásában,