Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-08 / 127. szám

arm. svf, w. szám. 3 Heves vita volt a szenátusban az erdélyi földgáz monopóliuma körül Hogyan nyilvánította alkotmányellenesnek a semmitőszék a földhitel-törvényt — Gyárfás Elemér beszéde (Bukarest, jtuxitu 6.) A szenátusban napirend előtti Píman moldvai matropolita szólal fel és tiltakozik az alias, hogy a Piatra-Neajntuban adventista templomot építsenek. Bejelenti, hogy a kérdésben interpellálni fog. Apostol Pop» szenátor parlamenti iniciativából törvényjavaslatot nyújt be a kereskedelmi törvényszé­kek létesítéséről. Napirenden a földgáztörvényit tárgyalják, amely­be* elsőnek Gr&disteanu szenátor szól hozzá és isme. rotes stílusában rendkívül éleshangon kritizálja a ja­vaslatot, amelynek szerinte nagyon sok alkotmányellenes in- i tézkedése van, amint hogy azt a kormány több törvényéről a legfőbb törvényhozó tanács U megállapította. Madgearu miniszter: A legfőbb törvényhozó ta­nács gyakran téved, aminthogy tévedett a minisztériu­mok szervezetéről szóló javaslatnál is. Gradisteanu: Vannak más fórumok is, amelyek nem tévednek és mégis megállapították a kormány egy törvényének alkotmányellenességét. t Mád geam: Mire céloz? Gradisteann: A semmitőszék tegnapi határozatá­ra, amely a mezőgazdasági földhitelintézetről szóló tör­vényt alkotmányellenesnek minősítette. Madgearu emelkedik szólásra és ismerteti a Gra- disteaau által szóba hozoitt ügyet. A liberálisok a maguk földhitelintézetét annak egyil kliensével bepereltették, hogy igy a bíró­ság előtt szóba hozhassák a jelenlegi kor mány földhitelintézeti törvényét s felvethessék annak alkotmányellenességét. A kor­mány ennél a pömél nem képviseltethette magát, arról nem is volt értesülve, igy hozták a határozatot, ame­lyet még meg kell vizsgálni. Gradisteanu magatartását igen különösnek találja. Gradisteanu: Igen különös eljárás az, hogy a kor­mány nem cselekszik törvényesen és ezért az állam sok kártérítésit kénytelen fizetni. Madgearu miniszter: Most csak a levegőbe be­szél a szenátor ur, mert a mostani kormány alatt még egyetlen egyszer sem történt meg, hogy a kormány kártérítést fizetett volna. A megállapitás kissé elké­sett, mert az előző kormányok valóban lábbal tipor­tak mindent és az állam gyakran kénytelen volt kár­térítést fizetni. Gradisteanu beszéde végül ia humorba fullad, úgyhogy az elnök kénytelen komolyságra figyelmeztet­ni a szenátust. Gyárfás Elemér az erdélyi föld­gázról A következő szónok Gyárfás Elemér dr., magyar­párti szenátor, »ki legelőször is azt fejtegeti, hogy miért érzi hivatva magit a kérdishea való hozzászó­lásra. Sármás község * földgáz főfelfakadó helye 8 közelesik az ő szülőföldjéhez ée a földgáz első felhasz­nálásainál is szerepe volt. Ismerteti röviden a földgái történetét. Nehány mezei munkás talált reá először er­re a nagy természeti kincsre, amelynek kiaknázása na­gyon lassan haladt előre. Jellemző, hogy közvetlen a fölfedezése után Dicsőszentmártonban, a földgáziterü- lettől 15 kilométerre gázgyárat állítottak fel. Aa első tőkés, aki az ügy iránt érdeklődött és nagyobb föld­területet vásárolt, Károlyi Mihály volt. A magyar kormány 1913-ban ismerte fel a gáz jelentőségét e ek­kor azt monopóliumnak nyilvánította, úgyhogy a jelenlegi törvény ilyen rendelkezése nem < újdonság. A háború alatt német kezdeményezésre alakult meg az UEG, amelyben a magyar állam és a Deutsche Bank vetitek részt. A kihasználás úgy a magyar rezeim, mint az impériumváltozás után a mostani éra alatt is csak nehezen haladt előre, igy a földgáz nem hozta meg azo­kat az eredményeket, amelyeket adhatott volna. VVWWVWWVWWWWWV\AAAAAAC Bethlen István egy évre jósolja a magyarországi gazdasági lielyiet Javulását A magyar miniszterelnök kijelenti, hogy londoni meghívását^ angol hivatalos körök kezdeményezték — A külSösdi magyar egyesületek húszezer beadványa a Népszövetséghez (Budapest, junius 6.) Bethlen István az egységes párt tegnapi értekezletén optimista nyilatkozatot tett a gazdasági helyzetről. A magyar miniszterelnök szerint egy éven belül meg fognak javulni a gaz­dasági állapotok Magyarországon. Először a mezőgazdasági helyzet javul azok­nak az intézkedéseknek a következményekép­pen, amelyet a magyar kormány foganatosí­tani fog, újabb javulásokat pedig a felveen­dő kölcsön fog eredményezni a gazdasági élet minden ágában. A választásokra nézve han­goztatta Bethlen, hogy egy éven belül semmi­esetre sem lesz választás, mert a kormány az tajtékzó, meredek, omló« vízfalak vettek körül. Bustard apó hajója, a Delfin, haladt bent a viharban. Megdült fedélzetére felcsaptak a hullámok s ahogy végigsöpörtek rajt», szürke hátukból kiszakadt a fehér tajték. Bustard apó maga állott a kormánynál és gyakorlott öreg kezé­vel vitte a hajóját a viharban a szól és a hullámok ellen, hajnalban megfordult és ádáz erővel tört most a part­nak a tenger felől s a meglódult hullámokat is meg­fordította és söpörte neki a partnak. A hajó tengertől zuhogó, ázott fedélzetén, a széltől védett oldalon megbújva dolgoztak az emberek a vitor­lák köteleivel. A szél ellen, haladó hajón gyakran kellett változtatni a vitorlák állását s az előbb még védett szél alatti oldalból, amint a hajó átcsapott a szél irányán, hirtelen szélfeletti oldal lett. Nagy, súlyos hullámok ro­hantak keresztül rajta s végighempergették az ember-eket a fedélzeten és odalapitották őket az átellenes korlátok­hoz. Káromkodva, dühösen kapaszkodtak meg a lelógó kötélvégekbe. Sósnyálat köptek vissza a tengernek, szid­ták az időt, a cudar tengeri életet és azt, akinek eszébe jutott ilyen időben tengerre küldeni őket. A festő fent- ült a hajó liátulsó részén, a kormány magas fedélzetén, ahová nem csaptak fel a hullámok. Gyors kezekkel dol­gozott a tántorgó festőállványon. Védett helyen volt. Előtt* a kabin-lej árat sugóal&ku dobja felfogta a szelet és eltakarta a fedélzet mélyén dolgozó emberek vergő­dését. A festő nem látott mást, csak a fehérhátu nagy, szürke elragadó vizet, amint rotyogva főtt a roppant üstben. Néha, amint egy-egy öreg, fehérhaju hullám előreborzolt, tépett üstökével nekirontott a hjonak s a hajóoldalon megbotolva, millió fehér darabokra robbanva széjjel, a magasba vágott, gyermekes örömmel kiáltott a kormánynál álló Bustard apó felé. — Jaj beh szép! Jaj beh gyönyörű! Az öreg ilyenkor kiköpött a fedélzetre és moa-gott valamit a szakállába. Később, amint a hajó egyre »nesz- Szebb haladt a parttól, egyre több ilyen hullám került az útjába e a vén kátrányoegerendák a hajó testében meg- megreocsentek, mint köszvényes, csikorgó Ízületek. — Jó lesz, ha sietsz azzal a képpel, mert a tenger nemsokára ide ia felmászik és letörli azt a sok fene kenőcsöt arról a vitorlavászonról, mint a tanító az el­rontott dolgozatot a palatábláról — morogta Bustard »pé a festő felé. Már jó messzire jártak az otthoni part­tól, ,ben* a nyüttetuger küldte óriási vizsugairak meg- elevenült szántásain. A* „Ördög foga”-zátonyok fekete, odvae sziklái jó félméríföldnyire maradtak tőlük a szél alatti oldalon. A fekete szírieken megtörő hullámok, hörgő, szörcsögő jajkiáltása keresztül harsogott a szél ordításán s a sziklák közt örvénylő fehér tajték felett, sikongató, idegesen csapongó sirályok nagy csapata kó­válygott a tengerporos levegőben. — Hiába próbálsz ijesztgetni, öreg. Csak menjünk előre! Ha már fizettem, legalább egy kis vihart akarok látni — nevetett a festő. — Jó, nekem mindegy, vont vállat az öreg, — én csak azért szóltam, mert azt hittem, hogy haza akarod vinni, azt, amit festettél, A tenger úgyis tudja, hogy milyen. Ninos szüksége arra, hogy a te képeden nézegesse magát. — Haza is viszem, ne félj öreg, de egy ilyen kis izétől még nem hátrálunk meg. Vihart akarok látni, nem pedig egy fürdőkádat, amibe locsog a víz — mondta hencegve a festő. — Hátiszen jó, jó, én megmondtam, amit mondtam, ha te vihart akarsz látni, nézz körül! Ezt úgy hivják, hogy vihar. Én nem szerződtem )e neked arra, hogy extra hullámokat szállítok valamilyen tengerész-regény­ből. Fesd a hullámokat a duplájára, ha nem vagy velük megelégedve — dohogott az öreg. A festő hangosan felkacagott. — Igazad van, öreg. Azt is megtehetném, de azért menjünk csak előre, én elevenen szertném látni őket. — Jól van. Te vagy most a gazda, csak meg ne bánd! — válaszolt az öreg. Igaza volt tegnap Beppó- nak a korcsmában. Ezek a szárazföldi patkányok nem tudják, mi a viz, amig el nem viszi őket. Na, várj csak, te mázoló, majd adok neked belőle egy kis kóstolót, — morfondéroizott magában az öreg. Igaz, hogy én is meg­ázom, de hát egy fürdővel több, vagy kevesebb, nem sokat számit már nálam. Szórásra fogta esőköpenyegét a dereka körül s néhányat rántott a kormánykerék küllőin. A hajó orra lassan a szél alatti oldal felé fordul s a Delfin oldalával keresztbe állott a szélnek és a hullá­moknak. Nagyokat dülöngve, hemperegve haladt igy a hajó egy darabig. A festő egyik kezével a kabinlejárat dobjába kapaszkodott, a másikkal a festőállványt fogta, hogy el ne dűljön. A lépcsőnél, mely az alsófedólzetről felvezetett, kiváncsi matrózfejek bukkantak fel és csodál­kozva néztek Bustard apó felé, mintha kérdezték volna: — mi az? Megbolondultál? — Az öreg ravasz szem- hunyoritással intett feléjük s kezével a hullámok mozdu­latát utánozva, az előtte álló festőre mutatott. A matró­zok megértették miről van szó. Összekacagtak és lehuzód- tak a védett korlátok mögé, (Folytatjuk.), uj választások időelőtti kiírását nem tartja szükségesnek. Bethlen István különben az egyik dél­utáni budapesti lapnak nyilatkozott tervezett londoni útjáról. Mindenekelőtt a szocialisták állításaival szemben hangoztatta, hogy kiutazása nein a magyar kormány, kezdeményezésére történik, hanem a meghívás az angol hivatalos körök részéről történt. Angliai tartózkodása alatt az angol politikai köröket minden vonatkozásban tájékoztatni fogja Magyarország helyzetéről. A pünkösdi ünnepek után néhány nappal indul el és nyolc-tiz napig marad Angliában.j (Budapest, junius 6.) A trianoni béke­szerződés évfordulója alkalmával a külföldön élő magyarság nagygyűléseket rendezett és e nagygyűlések határozmányaképpen magyar egyesületek memorandumokat intéztek a Népszövetséghez. Eddigi genfi jelentések szerint a be­érkezett felhívások száma húszezerre tehető. A memorandumok hangoztatják, hogy a bé­keszerződés téves alapokon köttetett meg és a békémü megalkotói nem vették számításba, hogy a régi Magyarország lakosságának hat­vanhárom százaléka került uj országok szu­verenitása alá. A memorandumok figyelmez­tetik a Népszövetséget, hogy az utódállamok nem tartották be a nemzetiségeknek Ígért jogvédelmet és hogy Szlovenszkóban, Ru- szinszkóban, Horvátországban ugyanaz a helyzet, mint volt a trianoni békeszerződés előtt, éppen ezért a revízió kérdésének békés felvetése elől a Népszövetség nem térhet ki. Tízezer fékező válik feleslegessé a tervbe veit automatikus fékek miatt (Bukarest, junius 6.) A bukaresti sajtó értesülése szerint a vasút vezérigazgatósága két ajánlatot ka­pott a teherszállító vagonok automatikus fékkel való felszerleésére s az ajánlatokat az adminisztrációs bi­zottság legutóbbi ülése meg is vitatta. Vidrighin ve­zérigazgató vázolta az automatikus fékrendszer elő­nyeit, amelyek a forgalom biztonságában a sebesség növelhetőségében és a vonatok összeállításának egy­szerűsítésében állanak. Ezeknek a fékeknek a beveze­tése természetesen magautin vonná mintegy tízezer fékező elbocsátását. Gafeneu közlekedésügyi államtit­kár, aki a tanácskozáson résztvett, kijelentett*, hogy ő is belátja a fékrendszer bevezetésének előnyeit, a fékezők leépítése azonban legfeljebb négy-öt ív alatt történhetik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents