Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-08 / 127. szám
4 Äfc«M»ntafc ■BŰ n~TTmn riTa—ti'iii iiiipm■ m rnjWwirnţra nw^iiVniniiiííiMiiit jiwy.ij q Svájc példájára utalt SziSá^yme^ye uj tanácsának alakúié gyűlésén a korelnök A nemzetek közli harmónia fegyében kezdte meg munkáját az uj tanács (Zilah, junius 6.) A liberálispárt felebbezése fol}’- tán csak e hő 3-án alakulhatott meg Zilahon a szilágy- megyei tanács. A tanácsnak 35 választott tagja van, akik között csakis a Magyar Párt és a kormányzópárthoz tartozó férfiak vannak képviselve, mivel a liberálispárt oly csekélyszámu szavazatot kapott a választáskor, hogy egyetlen hivét sem tudta bejuttatni a tanácsba. Dragomir Teofil, mint korelnök nyitotta meg a gyűlést. Reámutatott Svájc példájára, felemlítette a gyulafehérvári határozatokat, azért, — amint mondotta — hogy úgy a megalakulásnál, mint a tanács működésénél ezek a felemelő példák lebegjenek a tanácstagok szemei előtt. E megértő és engesztelő hangulatot teremtő beszéd jegyében folyt le aztán az alakuló közgyűlés. A korábban történt megállapodások szerint elnökké dr. Pop György szenátort, a román nemzeti parasztpárt tiszteletbeli elnökét, választották meg, alel. nőknek gróf Béldy Kálmánt, a Magyar Párt megyei elnökét és Cupcea Péter esperest. A tanács választmánya elnökévé dr. Sima Kornélt, tagjaivá pedig dr. Bölönyi Zoltánt, Murcsan Demetert, Dragos Tcofilt és dr. Orosz Serért választották. Főjegyzőnek egyhangúlag Deleu János választatott meg. A gyűlésről küldték ki a felügyelőbizottság öt tagját, akik között magyar részről dr. Eaisler György ny. főispán foglal helyet. A megalakulás megtörténte után gróf Béldy Kálmán, a megyei Magyar Párt elnöke a Magyar Párt nevében magyarnyelvű beszédben üdvözölte a megalakult tanácsot. Beszédét nemcsak a magyarok, hanem a-románok közül is többen lelkes tapssál fogadták. így a teljes egyetértés és a köz iránt való odaadó és elfogulatlan munkálkodás Ígéretével indult meg Szilágy megyében a7j uj törvény alapján alakult tanács élete. Wn> Az indiai üzletek elölt bojkott őrségei állítottak lel a felkelők A hegyi törzseket az angol repülők állandó nyugtalanságban tartják (London, junius 6.) Bombayban a nacionalista haditanács rendeletére ma megkezdették az üzleti negyedben a bolthelyiségek előtt bojkottőrségek felállítását. Minden üzlethelyiség elé két-két Gandhi-sapkás önkéntes került, akiknek az a feladatuk, hogy lebeszéljék fajtestvéreiket az európai szövetek vásárlásáról. A Press Association távirata közli, hogy a bojkottmozgalom a polgári ellenállás területén nagy károkat okozott az angol kereskedelemnek. Nincs olyan európai kereskedő, aki az akció megindulása óta csökkent forgalmában ne érezné meg a mozgalom kihatásait. Peshavari jelentés szerint az indiai csapatok főparancsnoksága komolyabban kezd foglalkozni az északnyugati határvidékén történő eseményekkel. Három magasrangu vezérkari tiszt gépkocsin tegnap az észak- nyugati határvidékre indult, hogy a helyzetet a helyszínen tanulmányozzák. A bomba- vető repülők további utasítások bevárása nélkül tartoznak napönta efszalläni a hegyi törzsek harci bázisai felett és őket. rendszeres bombázással állandó nyugtalanságban tartani. Elítélték a berlini román köve-ség betörőjét, aki öccse Abd-El-Krim vezérkari főnökének (Berlin, junius 6.) Érdekes egyéniség állott tegnap vádlottként a schönebergi büntetőtanács előtt. A vádlottat Péter Klemsnek hívják, foglalkozására nézve iparművész, de a törvényszék előtt számos betörése miatt kellett felelnie. Nemcsak azért érdekes alak Péter Klems, hogy kiváló iparművész létére a betörői pályára tévedt', még pedig oly igyekezettel, hogy eddig már tizenháromszor volt büntetve, hanem azért is, mert öccse annak az idegenlégiónista Klemsnek, aki nagy hírhedtségre tett szert azáltal, hogyannak idején átszökött a riffkabilokhoz és Abd. El Krim vezérkari főnöke lett. Klems Péter ezúttal két nemrégiben nagy vakmerőséggel végrehajtott betörése miatt ült a vádlottak padján. Május 29-én fényes nappal betört a Rauchstrassén lévő román követségre, ahonnan egy revolvert és több értékes ezüsttárgyat emelt el. Pár nappal később ugyancsak a Rauchstrasséban követett el újabb betörést. Behatolt abba a villába, ahol a világhírű komponista, Strauss .Richárd lakott és ellopta két felöltőjét, valamint sok más holmiját. Elfogatása után védője indítványára megfigyelték elmeállapotát, mivel az volt a feltevés, hogy a betörő igen magas mértékben pszihopatológikus egyéniség, aki igen magas intelligenciával rendelkezik és kiváló rajzoló tehetség. A vizsgálat mind ezt meg is állapította, de konstatálta azt is, hogy Klems Péter beszámítható. A schönebergi büntetőtanács összbün- tetésül háromévi fogházat mért Abd. El Krim volt vezérkari főnökének öccsére, de ebbe beleszámította a vizsgálati fogságot is. Maga a bíróság igen sok enyhítő körülményi látott fennforogni és az Ítélet indokolásában megállapította, hogy a vádlott súlyosan pszihopatológikus, úgyhogy szinte a beszá- mithatatlanság határán jár. Kimondotta a bíróság, hogy a vádlott ennélfogva nem mérhető közönséges mértékkel és büntetéséből busz hónapot feltételesen el is engedett. Előbb azonban Klems Péternek ki kell töltenie büntetéséből hat hónapot. Az érdekes ítélet különösen jogászkörökben feltűnést keltett. Fürdőruhát harisnyát Şipos-u⪠vegyen! gele Ferdinand No. 8. — XIII. ÉVF. 127. szám. Xeszüíőbés Óévére 1íj tengeralattjáró csoőa-fjajó A nagyhatalmak a nyílt szinen állandóan békés tárgyalásokat folytatnak, a kulisszák mögött egyidejűleg azonban folyik a lázas fegyverkezés. Uj és rettentő hatású mérgező gázakat kotyvasztanak titkos laboratóriumokban. Legújabban — hir szerint — egy minden eddigi gáznál mérgezőbb erejű gázat találtak fel. Az uj gáz állítólag behúzódik a tárgyak pórusaiba és ha napok múlva valaki hozzáér agy ilyen gázzal tolitett tárgyhoz, azonnal szörnyethal. A lőfegyverek technikájának haladása sem történik a béke jegyében. Különösen a tüzérségi felszerelések tökéletesítése hihetetlenül nekilendült. A béke egyik legnagyobb problémája: a. tengeri leszerelés kérdése. Ezzel sem állunk sokkal jobban, mint a szárazföldi leszerelés dolgával. Különösen Franciaország idegeskedik* mert látja, hogy Olaszország tengeri ereje egyre jelentősebb. Franciaországnak ez az idegeskedése meglehetősen sok pénzébe kerül! Az igaz, hogy hatása is jelentkezik a kiadásnak, mert a többi nagyhatalmakat is mérhetetlenül idegesíti a francia fegyverkezés erős tempója. Ez a kölcsönös izgatás hozzátartozik a mai békés szellemhez. A tengeri leszerelés legutolsó szenzációja, hogy a franciák óriási tengeralattjárót épi tettek. Anglia az R 101 léghajóval akart tulten- ni minden versenytársán, Franciaország sem maradt adós! Néhány hónapja vezették be a francia haditengerészet hajólajstromába a „Surcouf“ nevet. Azóta a nagyhatalmak fokozottabb érdeklődéssel lesik a francia haditengerészet híreit. Érthető! A „Surcouf“ a világ legnagyobb tengeralattjáró hajója. Hosszúsága 16Ö méter, szélessége 30 méter. Személyzete 150 főből áll. A buvárhajó a legmodernebb, francia fegyver újdonságokkal van felszerelve, torpedóinak hatóereje a világ összes eddigi robbantó szerszámainak erejét többszörösen felülmúlja. Ehhez járul még a minden tekintetben tökéletes technikai kivitel. Joggal viselheti a „tengerek réme“ nevet, mert az eddigi búvár- hajóknál 40 méterrel nagyobb mélységbe szállhat alá. Ebben a 70—80 méteres mélységben uralkodó óriási viznyomást, hatalmas acélbordázata fel sem veszi. Legmeglepőbb akció sugarának nagysága. Annyi élelmiszert, kenő- és hajtóanyagot vihet magával, hogy megállás nélkül 20 ezer kilométert tehet meg. Minthogy a föld kerülete az egyenlítőn nézve 40 ezer kilométer, egyszeri megállással, ha egyenes vonalban haladhatna, körülutazná a Földet. Ennek óriási jelentőségét megérthetjük, ha arra gondolunk, hogy a háborúban a német tengeralattjáró hajóknak alig néhányezer kilométerre terjedő akcióképességiik volt és mégis milyen nagy' meglepetéseket okoztak az ellenségnek. Az angol szakértőket az uj buvárhajó 'erősen foglalkoztatja. Vannak pro és kontra vélemények. Technikailag kétségtelenül elismerik nagy előnyeit, azonban a buvárhajó előállítási ára olyan magas, hogy még a háborús kiadások mértékével mérve is, lehetetlenség lesz a haditengerészetekben általánosan bevezetni. Angol szakértők becslése szerint (pontos adatokat természetesen a franciáktól nem lehet megtudni) az óriás buvárhajó épittetési és felszerelési költségei egymillió font sterlingre rúgnak. Ha meggondoljuk, hogy ez az összeg közel egymilliárd lejt tesz ki, érthető az angol szakértők aggodalmaskodása. Egyelőre a franciák sem akarnak több hasonló hajót építeni, beérik ennek az egynek a költségével és dicsőségével. Ez az egy is eléggé bosszantja Angliát és Olaszországot. Somosdy Zoltán.
