Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-07 / 126. szám
XIII. tiVV. 128. SZÁM. TUit olvasa Őuféare Egyre nagyobb szeretettel forgatják a bukaresti magyar könyvtárak könyveit a nagyváros magyarjai — Az erdélyi magyarság áldozatkészségére apellál a Koós Ferenc Kör lelkes vezetője, Nagy bándor lelkész (Bukarest, junius 5.) Akik annakidején a Szivek barca hűséges olvasói voltak, amely „mü“-nek százezer- számra piacra dobott füzetei egy bukaresti könyvkiadó cégjelzését viselték magukon, könnyen esnek abba a tévhitbe, hogy Bukarest, ahonnan a Szivek harcán kívül más ponyvaregények füzetei is sűrűn áradtak Erdély felé, monopolizált területe a rémirodalomnak. Tagadhatatlan, hogy a ponyvaregények kiadói nem csalódtak a főváros fölvevőképességébe vetett hitükben, de az újságos- és könyváruskioszkok igen jó üzleteket csináltak Bukarestben az olcsó kiadású 12—10 lejes magyar könyvekkel is, amelyek között a detektivsorozatok mellett akadtak irodalmi színvonalat képviselő eredeti és fordított termékek. Már ezek is számbavehető bi zonyságai annak, hogy a bukaresti magyarok közölt szép számban vannak könyvolvasó emberek. Be amióta ezt a bizonyítékot a belügyminiszter kitiltotta az uccuról, amióta a „Kék regények“ és más olcsó s részben igen jó olvasmányt nyújtó sorozatok kénytelenek voltak a nehezebben hozzáférhető könyvesboltokban meghúzódni, tisztán a Bukarestben működő egyesületek kölcsönkönyvtárai mutatják meg a bukaresti magyarok olvasó kedvének, könyvpártolásának tükörképét. Sajnos, nem elég megAyugtató ez a kép, de az olvasók s az állandóan forgalomban lévő könyvek száma mégis igazolja, hogy a ponyva mellett jut egy kis szerephez Bukarestben a magyar irodalom is. Legnagyobb könyvtárral a régi és nagyvagyonu Magyar Társulat rendelkezik. Vannak régi könyvei, amelyek a háború előtt önállóan működött, katolikus jellegű Szent István egyesülőt pecsétjét viselik lapjaikon, mások viszont a háború után fúzióra lépett, református alapítású „Magyar Társulat“ pecsétjével ékesek. A legújabb könyvek, a Szabó Dezsők, Ady Endrék és Kassák Lajosok, valamint az erdélyi Írók munkáinak kerek stam- piilái már az egyesült korszakból valók... Mert elégtétellel kell megállapítanunk, hogy az egyesület vezetősége a legújabb könyvek beszerzéséről is nagy áldozatkészséggel gondoskodott. Jókai, Vas Gereben, Dickens és Dumas mellett ott találjuk H. G. Wellset, Romain Rollandot, Jack Londont, Móricz Zsig- niondot, Zilahy Lajost s ezeken kívül az uj és legújabb magyar és idegen irodalom sok, jól kiválogatott mutatványkötetét. Egész jó kis könyvtár: régi és újabb tudományos müvekben sincs benne hiány. A legnagyobb időmilliomosnak is akad itt éveken keresztül olvasnivalója. És az egyesület gondnoka mégis mosolyogva jegyezte meg a legutóbbi könyvtárórán, midőn a Tol szto j - regények számait irta ki a katalógusból: — Én már csak ismétlő vagyok itt. Már mindent kiolvastam egyszer. A könyvtáros, aki minden előzékenysége mellett kérlelhetetlen következetességgel hajtja be a megengedettnél hosszabb ideig kinttartott könyvek utáni büntetéspénzeket, igy számol be az üzletmenetről: — Nem panaszkodhatoin, valahogy csak megy a bolt... Minden könyvtarorán kiadok nyolc-tiz könyvet, ami ötven-hatvan könyvtárlátogatónak, de ennél sokkal több olvasónak felel meg, mert egy kikölcsönzött könyv hat-nyolc kézen is átmegy, amig ismét visszatér hozzám. Pedig elég szűkre van mérve egy kötet olvasási ideje: a második héten már egy lej büntetés jár... — És kik a legszorgalmasabb olvasói? — Vegyesen... Kőként fiatal lányok és olyan idősebb bácsik, akik már szegre akasztották a szerszámokat és sok év munkájuknak, takarékosságuknak gyümölcséből élnek. De újabban hozzájárulnak a munkanélküliek is, akik unalmukban fanyalodnak az olvasásra... Sóhaj os megáll apitás következik. Ez nem volt regen igy. Néhány évtizeddel ezelőtt keletje volt a magyar iparosnak Bukarestben. Husz-harmine év alatt kitartó munkával a legtöbben vagyont szereztek maguknak. És akkor következhetett a pápaszem, a karosszék, a könyv... A mai kézműves, ha egy-két hétig kereshet, rákölti szerezményét a következő facér hetek ínségeire. A mai munkásnak van ideje olvasni a legmegfeszitet- tebb munka idején, huszonöt-harmincéves korában is. De viszont a mai iparos-olvasót nem is elégíti ki a romantikus Írók mesevilága. A mai nemzedék az élet problémáival telitelt munkák olvasásában találja nagyobb gyönyörűségét, amelyekben az események izgalma mellett megtalálja a saját sebeinek fájdalmát és a megoldott probléma boldog utópiáját. Ennél a rétegnél a szociális témájú regények: Wells, Upton, Sinclair, örvendenek a legnagyobb keresletnek. De a többségben levő liölgyolvasók mégis a romantiku- mok, az olvasmány-irók javára billenti a mérleget. Még mindig Jókai vezet. És nagyon sokan olvassák Erdős Renéet. Dumasnak, Victor Hugónak igen nagy közönsége van, Mikszáth, Herczeg, Móricz könyveit is szeretik, Szabó Dezső munkáinak diszkötetes sorozata azon(Buda pest, junius 5.) Jelentette mái1 a Keleti Újság, hogy a budapesti Lcszámitolóbank rablása értelmi szerzőjét Szolnokon elfogták. Az elfogatna a következőképpen történt: Szerdán délután 4 órakor a vasúti állomás III. osztályú várótermében Ujváry János budapesti asztalosmerteAek, aki a Kisújszállás felé menő vonatot várta, feltűnt, hogy az egyik pádon maga elé meredve, arcát kezeivel eltakarva roskadtan ül egy fiatalember. Néhányszor elment előtte, figyelte, mert, azt hitte, hogy beteg. Ekkor a fiatalember izgatottan felugrott és kisietett az előcsarnokba. Ujváry utánament, mert ügy emlékezett, hogy a fiatalember hasonlít, a keresett Czinóberhez. Még- egyszer alaposan megnézte az előcsarnokban a fiút, akinek az orrán, a baloldalon a különös ismertető jel®t meglátta, a szemölcsöt. Odament az állomáson szolgálatot teljesítő Csörgő rendőrfelügyelőhöz és figyelmeztette, hogy a fiatalember valószínűleg Czinóber József. Csörgő odalépett az ekkor már remegő fiatalemberhez és igy szólt hozzá: — Fiatalember, igazolja magát! — Fölösleges, — szólt remegve a megszólított — én vagyok Czinóber Józsefe tessék letartóztatni. A rendőrfelügyelő Czinóbert bevitte a kapitányságra, ahol Fábry Zoltán rendőrtanácsos, a szolnoki kapitányság vezetője, kezdte meg kihallgatását. Nyomban beismerte, hogy ő Czinóber József és hogy Kovács Jánossal együtt ő követte el a Le- ssámitolóbankban a rablást. Az clfogatásról telefonon azonnal értesitették Doming budapesti főkapitányhelyettest, aki utasítást adott, hogy Czinóber Józsefet részletesen hallgassák ki, különösen arravonatkozóan, _ hogy igaz-e, hogy ő bujtotta fel Kovácsot a rablásra és miképpen tudott elmenekülni az öt figyelő detektívek elöl s hogyan jutott el Szolnokra. Czinóber elmondotta, hogy hosszú heteken át tervezték a bankrablást. Rájöttek, hogy becsületes munkával sohasem fognak tudni olyan életet élni, amilyet szerettek volna, ezért elhatározták, hogy valamelyik hónap végén elrabolják a tisztviselők fizetését. ban szinte érintetlenül áll az egyesület könyvtárának üvegszekrényeiben. ... Más könyvtárakba is elmegyünk: a református Kos Ferenc Kör és Iparos Kör nemrég létesitett, de máris közel kétezer kötetet számláló könyvtárának közönsége iránt érdeklődünk. Itt már pontos adatok állanak rendelkezésre. Összesen 355 kölcsönző lap tulajdonosa jelenik meg két-háromheti időközökben, vagy ennél is hamarabb ez egyesületek könyvtárszobájában. Egy év alatt 2000 lej körül szedtek be olvasási dijakat két- lejes alapon. De többezer lejre megy a kinnlevőség is. Itt nem veszik olyan szigorúan: szívesen hiteleznek. Fő, hogy minél több olvasó legyen. — Pedánsan kezeljük a könyvtárt, .— mondja Nagy Sándor református lelkész, — de nem csinálunk nagy dolgot belőle, ha a nagy olvasásban itt-ott elnyiinek tagjaink egy Jókai, vagy Gárdonyi regényt. Szinte örömmel regisztráljuk, hogy az elmúlt évben negyven erősen bekötött regényt böngésztek salátává olvasóink és családtagjaik. Hiába, erre már áldozni kell. Bár meghallgatnának bennünket Erdélyben és segítenének minket az áldozathozásban. Kis rábeszéléssel, propagandával, engedékenységgel gyorsan lehet növelni olvasó táborunkat. És aki egyszer megszerette a könyvet, az többé le sem tud mondani róla. A magyar könyv szeretető a magyar nyelv mellett való kitartást jelenti. Aminek propagálására pedig sehol akkora szükség nincs, mint itt. Jávor Béla. Kovács teljesen ismerte a terepet, úgyhogy meglepetésben nem lehetett részük. A szökésre vonatkozóan elmondotta, hogy amikor a főkapitányságról elbocsátották, alig lépett ki a kapun, máris felismerte az őt figyelő detektív»- két. Elhatározta, hogy megszökik előlük. Felült a villamosra és amikor meggyőződött arról, hogy tényleg figyelik, leugrott a kocsiról. Nyomban a Népligetbe ment és ott töltötte az első éjszakát. A Népligetben és a Zugligetben felváltva volt hétfő hajnalig, amikor is elindult Szolnok felé. Veesésen és Nagykátán keresztül kedden délben érkezett meg Szolnokra. Itt azonban a városban egy pillanatig sem tartózkodott, hanem nyomban kiment a Szolnok határában lévő úgynevezett szandai szőlőbe. Remélte, hogy valamelyik hozzátartozója majd kimegy a szőlőbe és segítséget kér tőle. Minthogy azonban senki sem ment ki, ma délben bejött a városba, egyenesen a váróterembe ment, hogy megvárja a Budapest felé induló vonatot. Már fel akart kelni a pádról, amikor észrevette, hogy Ujváry felismeri. Szökni akart, de már nem volt. ideje. A letartóztatott Czinóbert erős fedezettel kísérték Budapestre és ma reggel 7 órakor érkezett meg a pesti állomásra, ahol a keleti pályaudvaron nagy tömeg várta. A csoportosulást a rendőrség oszlatta szét. Ugyanabban a vagonban, amelyben Czinóbert hozták, volt két notórius betörő is esend- őrkiséret mellett. A betörők, mikor megtudták, hogy utitársuk a hires bankrabló, nagy rcspektus- sal néztek reá, szerettek volna wie beszélgetni, ezt azonban a csendőrök nem engedték meg. Czinóber a három napi kóborlás alatt alaposan kiéhezett, úgyhogy a detektívek adtak neki kenyeret. Kihallgatása csütörtökön reggel fél kilenckor kezdődött meg a főkapitányságon. Bevallotta, hogy Kováccsal megegyezett abban, hogy ellenállás esetén Kovács a revolver agyával erős ütést mér Petrik és egy kisebbet Czinóber fejére, lőni azonban semmiesetre sem fog, nehogy a bank személyzete észrevegye a tettet. Bizonyosra vette, hogy a bankrablás után őt is ki fogják hallgatni, azt hitte azonban, hogy minden gyanút el tud hárítani magáról. incteralfi« aki eggyözödött inüN-Mím&k egmondhatla $0 |ékO* Vî-en A tdő'e „ELBE“ Calea Regele Ferdinand 19. „Horisnpfiáz“ Calea Regele Ferdinand 29. (His hid mellett). Czinóber József elmondja, hogy mint készítették elő a bankrablást  bankrablót a pályaudvaron nagy tömeg várta
