Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-07 / 126. szám

XIII. tiVV. 128. SZÁM. TUit olvasa Őuféare Egyre nagyobb szeretettel forgatják a bukaresti magyar könyv­tárak könyveit a nagyváros magyarjai — Az erdélyi magyarság áldozatkészségére apellál a Koós Ferenc Kör lelkes vezetője, Nagy bándor lelkész (Bukarest, junius 5.) Akik annakidején a Szivek barca hűséges olvasói voltak, amely „mü“-nek százezer- számra piacra dobott füzetei egy bukaresti könyvkiadó cégjelzését viselték magukon, könnyen esnek abba a tévhitbe, hogy Bukarest, ahonnan a Szivek harcán kí­vül más ponyvaregények füzetei is sűrűn áradtak Er­dély felé, monopolizált területe a rémirodalomnak. Tagadhatatlan, hogy a ponyvaregények kiadói nem csalódtak a főváros fölvevőképességébe vetett hitükben, de az újságos- és könyváruskioszkok igen jó üzleteket csináltak Bukarestben az olcsó kiadású 12—10 lejes ma­gyar könyvekkel is, amelyek között a detektivsorozatok mellett akadtak irodalmi színvonalat képviselő eredeti és fordított termékek. Már ezek is számbavehető bi zonyságai annak, hogy a bukaresti magyarok közölt szép számban vannak könyvolvasó emberek. Be amióta ezt a bizonyítékot a belügyminiszter kitiltotta az uccu­ról, amióta a „Kék regények“ és más olcsó s részben igen jó olvasmányt nyújtó sorozatok kénytelenek vol­tak a nehezebben hozzáférhető könyvesboltokban meg­húzódni, tisztán a Bukarestben működő egyesületek kölcsönkönyvtárai mutatják meg a bukaresti magyarok olvasó kedvének, könyvpártolásának tükörképét. Sajnos, nem elég megAyugtató ez a kép, de az olvasók s az állandóan forgalomban lévő könyvek száma mégis igazolja, hogy a ponyva mellett jut egy kis szerephez Bukarestben a magyar irodalom is. Leg­nagyobb könyvtárral a régi és nagyvagyonu Magyar Társulat rendelkezik. Vannak régi könyvei, amelyek a háború előtt önállóan működött, katolikus jellegű Szent István egyesülőt pecsétjét viselik lapjaikon, mások vi­szont a háború után fúzióra lépett, református alapí­tású „Magyar Társulat“ pecsétjével ékesek. A legújabb könyvek, a Szabó Dezsők, Ady Endrék és Kassák La­josok, valamint az erdélyi Írók munkáinak kerek stam- piilái már az egyesült korszakból valók... Mert elégtétellel kell megállapítanunk, hogy az egyesület vezetősége a legújabb könyvek beszerzéséről is nagy áldozatkészséggel gondoskodott. Jókai, Vas Gereben, Dickens és Dumas mellett ott találjuk H. G. Wellset, Romain Rollandot, Jack Londont, Móricz Zsig- niondot, Zilahy Lajost s ezeken kívül az uj és legújabb magyar és idegen irodalom sok, jól kiválogatott mu­tatványkötetét. Egész jó kis könyvtár: régi és újabb tudományos müvekben sincs benne hiány. A legna­gyobb időmilliomosnak is akad itt éveken keresztül ol­vasnivalója. És az egyesület gondnoka mégis moso­lyogva jegyezte meg a legutóbbi könyvtárórán, midőn a Tol szto j - regények számait irta ki a katalógusból: — Én már csak ismétlő vagyok itt. Már mindent kiol­vastam egyszer. A könyvtáros, aki minden előzékenysége mellett kérlelhetetlen következetességgel hajtja be a megenge­dettnél hosszabb ideig kinttartott könyvek utáni bünte­téspénzeket, igy számol be az üzletmenetről: — Nem panaszkodhatoin, valahogy csak megy a bolt... Minden könyvtarorán kiadok nyolc-tiz könyvet, ami ötven-hatvan könyvtárlátogatónak, de ennél sok­kal több olvasónak felel meg, mert egy kikölcsönzött könyv hat-nyolc kézen is átmegy, amig ismét vissza­tér hozzám. Pedig elég szűkre van mérve egy kötet ol­vasási ideje: a második héten már egy lej büntetés jár... — És kik a legszorgalmasabb olvasói? — Vegyesen... Kőként fiatal lányok és olyan idő­sebb bácsik, akik már szegre akasztották a szerszámo­kat és sok év munkájuknak, takarékosságuknak gyümöl­cséből élnek. De újabban hozzájárulnak a munkanélkü­liek is, akik unalmukban fanyalodnak az olvasásra... Sóhaj os megáll apitás következik. Ez nem volt re­gen igy. Néhány évtizeddel ezelőtt keletje volt a ma­gyar iparosnak Bukarestben. Husz-harmine év alatt ki­tartó munkával a legtöbben vagyont szereztek maguk­nak. És akkor következhetett a pápaszem, a karosszék, a könyv... A mai kézműves, ha egy-két hétig kereshet, rákölti szerezményét a következő facér hetek ínségeire. A mai munkásnak van ideje olvasni a legmegfeszitet- tebb munka idején, huszonöt-harmincéves korában is. De viszont a mai iparos-olvasót nem is elégíti ki a ro­mantikus Írók mesevilága. A mai nemzedék az élet problémáival telitelt munkák olvasásában találja na­gyobb gyönyörűségét, amelyekben az események iz­galma mellett megtalálja a saját sebeinek fájdalmát és a megoldott probléma boldog utópiáját. Ennél a rétegnél a szociális témájú regények: Wells, Upton, Sinclair, örvendenek a legnagyobb keresletnek. De a többségben levő liölgyolvasók mégis a romantiku- mok, az olvasmány-irók javára billenti a mérleget. Még mindig Jókai vezet. És nagyon sokan olvassák Erdős Renéet. Dumasnak, Victor Hugónak igen nagy közön­sége van, Mikszáth, Herczeg, Móricz könyveit is szere­tik, Szabó Dezső munkáinak diszkötetes sorozata azon­(Buda pest, junius 5.) Jelentette mái1 a Keleti Újság, hogy a budapesti Lcszámitolóbank rablása értelmi szerzőjét Szolnokon elfogták. Az elfoga­tna a következőképpen történt: Szerdán délután 4 órakor a vasúti állomás III. osztályú várótermében Ujváry János budapesti asztalosmerteAek, aki a Kisújszállás felé menő vonatot várta, feltűnt, hogy az egyik pádon maga elé meredve, arcát kezeivel eltakarva roskadtan ül egy fiatalember. Néhányszor elment előtte, figyelte, mert, azt hitte, hogy beteg. Ekkor a fiatalember izgatottan felugrott és kisietett az előcsarnokba. Ujváry utánament, mert ügy emlékezett, hogy a fiatalember hasonlít, a keresett Czinóberhez. Még- egyszer alaposan megnézte az előcsarnokban a fiút, akinek az orrán, a baloldalon a különös ismertető jel®t meglátta, a szemölcsöt. Odament az állomáson szolgálatot teljesítő Csörgő rendőrfelügyelőhöz és figyelmeztette, hogy a fiatalember valószínűleg Czinóber József. Csörgő odalépett az ekkor már remegő fiatalemberhez és igy szólt hozzá: — Fiatalember, igazolja magát! — Fölösleges, — szólt remegve a megszólított — én vagyok Czinóber Józsefe tessék letartóztatni. A rendőrfelügyelő Czinóbert bevitte a kapi­tányságra, ahol Fábry Zoltán rendőrtanácsos, a szolnoki kapitányság vezetője, kezdte meg kihallga­tását. Nyomban beismerte, hogy ő Czinóber József és hogy Kovács Jánossal együtt ő követte el a Le- ssámitolóbankban a rablást. Az clfogatásról telefonon azonnal értesitették Doming budapesti főkapitányhelyettest, aki uta­sítást adott, hogy Czinóber Józsefet részletesen hallgassák ki, különösen arravonatkozóan, _ hogy igaz-e, hogy ő bujtotta fel Kovácsot a rablásra és miképpen tudott elmenekülni az öt figyelő detektí­vek elöl s hogyan jutott el Szolnokra. Czinóber elmondotta, hogy hosszú heteken át tervezték a bankrablást. Rájöttek, hogy becsületes munkával sohasem fognak tudni olyan életet élni, amilyet szerettek volna, ezért elhatározták, hogy valamelyik hónap végén elrabolják a tisztviselők fizetését. ban szinte érintetlenül áll az egyesület könyvtárának üvegszekrényeiben. ... Más könyvtárakba is elmegyünk: a református Kos Ferenc Kör és Iparos Kör nemrég létesitett, de máris közel kétezer kötetet számláló könyvtárának kö­zönsége iránt érdeklődünk. Itt már pontos adatok álla­nak rendelkezésre. Összesen 355 kölcsönző lap tulajdo­nosa jelenik meg két-háromheti időközökben, vagy en­nél is hamarabb ez egyesületek könyvtárszobájában. Egy év alatt 2000 lej körül szedtek be olvasási dijakat két- lejes alapon. De többezer lejre megy a kinnlevőség is. Itt nem veszik olyan szigorúan: szívesen hiteleznek. Fő, hogy minél több olvasó legyen. — Pedánsan kezeljük a könyvtárt, .— mondja Nagy Sándor református lelkész, — de nem csinálunk nagy dolgot belőle, ha a nagy olvasásban itt-ott elnyiinek tagjaink egy Jókai, vagy Gárdonyi regényt. Szinte örömmel regisztráljuk, hogy az elmúlt évben negyven erősen bekötött regényt böngésztek salátává olvasóink és családtagjaik. Hiába, erre már áldozni kell. Bár meg­hallgatnának bennünket Erdélyben és segítenének min­ket az áldozathozásban. Kis rábeszéléssel, propagan­dával, engedékenységgel gyorsan lehet növelni olvasó táborunkat. És aki egyszer megszerette a könyvet, az többé le sem tud mondani róla. A magyar könyv szere­tető a magyar nyelv mellett való kitartást jelenti. Ami­nek propagálására pedig sehol akkora szükség nincs, mint itt. Jávor Béla. Kovács teljesen ismerte a terepet, úgyhogy meglepetésben nem lehetett részük. A szökésre vonatkozóan elmondotta, hogy ami­kor a főkapitányságról elbocsátották, alig lépett ki a kapun, máris felismerte az őt figyelő detektív»- két. Elhatározta, hogy megszökik előlük. Felült a villamosra és amikor meggyőződött arról, hogy tényleg figyelik, leugrott a kocsiról. Nyomban a Népligetbe ment és ott töltötte az első éjszakát. A Népligetben és a Zugligetben felváltva volt hétfő hajnalig, amikor is elindult Szolnok felé. Veesésen és Nagykátán keresztül kedden délben érkezett meg Szolnokra. Itt azonban a városban egy pillanatig sem tartózkodott, hanem nyomban kiment a Szol­nok határában lévő úgynevezett szandai szőlőbe. Remélte, hogy valamelyik hozzátartozója majd ki­megy a szőlőbe és segítséget kér tőle. Minthogy azonban senki sem ment ki, ma délben bejött a vá­rosba, egyenesen a váróterembe ment, hogy meg­várja a Budapest felé induló vonatot. Már fel akart kelni a pádról, amikor észrevette, hogy Ujváry fel­ismeri. Szökni akart, de már nem volt. ideje. A letartóztatott Czinóbert erős fedezettel kí­sérték Budapestre és ma reggel 7 órakor érkezett meg a pesti állomásra, ahol a keleti pályaudvaron nagy tömeg várta. A csoportosulást a rendőrség oszlatta szét. Ugyanabban a vagonban, amelyben Czinóbert hozták, volt két notórius betörő is esend- őrkiséret mellett. A betörők, mikor megtudták, hogy utitársuk a hires bankrabló, nagy rcspektus- sal néztek reá, szerettek volna wie beszélgetni, ezt azonban a csendőrök nem engedték meg. Czinóber a három napi kóborlás alatt alaposan kiéhezett, úgyhogy a detektívek adtak neki kenye­ret. Kihallgatása csütörtökön reggel fél kilenckor kezdődött meg a főkapitányságon. Bevallotta, hogy Kováccsal megegyezett abban, hogy ellenállás ese­tén Kovács a revolver agyával erős ütést mér Petrik és egy kisebbet Czinóber fejére, lőni azonban semmiesetre sem fog, nehogy a bank személyzete észrevegye a tettet. Bizonyosra vette, hogy a bank­rablás után őt is ki fogják hallgatni, azt hitte azonban, hogy minden gyanút el tud hárítani magáról. incteralfi« aki eggyözödött inüN-Mím&k egmondhatla $0 |ékO* Vî-en A tdő'e „ELBE“ Calea Regele Ferdinand 19. „Horisnpfiáz“ Calea Regele Ferdinand 29. (His hid mellett). Czinóber József elmondja, hogy mint készítették elő a bankrablást  bankrablót a pályaudvaron nagy tömeg várta

Next

/
Thumbnails
Contents