Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-07 / 126. szám

4 zni. ÉVF. Tit, SZÁM. lOBcmaürtb Vj színházat Temesvárnak Á kolozsvári román opera tiz napos vendégszereplése, amely másfélmilliójába került a városnak, megtanította a várost arra, hogy Marca luliu színházában nem lehet kultúrával foglalkozni — Csak uj színházzal lehet a szinházkérdést megoldani Temesváron (Temesvár, junius 5.) Tiz statisztikus belefáradna, ha azt kellene kimutatnia, hány keserű szó esett, akár újságcikk, akár más fórum utján a temesvári színházról. Tudott dolog, hogy a városi színház negyvenmillió lejébe került a városnak és nem ér semmit. Kicsi, le­hetetlen alakú, tűzveszélyes, szűk a nézőtere, izetlen aramyozásu, kívül ma is rozoga — kivéve a kétes stí­lusú frontot, ma is vakolatlan, stb. Ezeken a pana­szokon túl vagyunk. A negyvenmillió lejes kiadáson szintén. (Több is veszett a város pénztárából, ha nem is Mohácsnál, de a Timişoarânâl.) Most már nem erről van szó a városnál, hanem legújabban arról, lwgy vég­legesen radikálisan végezzenek a szinházkérdéssel. Lás­sák be, hogy ez a negyvenmillió nem a végleges veszte­ség azzal a mérhetetlen kárral szemben, amely az ál­talános (tehát nemcsak magyar, német, hanem román is) kultúrát éri lépten-nyomon, valahányszor a temes­vári városi színház helyiségére rászorul. Másfélmillió deficit Legutóbb tiz napon át Temesváron vendégszerepeit a kolozsvári román Opera. A vendégek teljes ellátását a város látta el. A város fizette a színészek szállodai számláját, kosztját, villamosát, ingyen adta a színház- helyiséget, villanyt, — mindent. A társulat 360 és. 240 lejes belépő dijak mellett naponta zsúfolásig telt néző­tér előtt játszott. Egyetlen este nem volt egyetlen üres hely sem. Nem fizettek rá tehát, illetve nem fizetett rá a társulat maga, mert a város még ezenfelül napi. hatvanezer lejt, tiz nap alatt tehát hatszázezer lej szubvenciót is adott a színtársulatnak. így nem lehet ráfizetni s igy lehet naponta igazán nívós és művészi előadásokat tartani. De mi lett volna, ha az Opera nem kapja meg a hatszázezer lej szubven­ciót? Ha az Opera nem román állami, hanem kisebb­ségi, vagy magánintézmény. Akkor a színészek nem juthattak volna a gázsijukhoz, a hatalmas ruhatár és felszerelés ittmaradt volna és lett légyen bármely vá­rosból való társulat, tegyük fel, hogy nem régi vál­sággal küzködő, hanem megalapozott jóüzletü társulat lett volna, akkor is ez az egyetlen tíznapos temesvári vendégszereplés tökéletesen elég lett volna arra, hogy azt tönkretegye. Ha a városi kedvezményektől és a szubvencióktól eltekintünk, a tiz nap alatt legalább másfélmillió lej fizetést számíthatunk ki. Horribilis helyárak és mindig zsúfolt házak mellett. Amire a számok tanítanak Halált jelentő számok, melyek azt jelentik, hogy Temesváron ebben a színházban meg kell halnia min­den olyan színtársulatnak, amely nem a színészek visszatartott pénzéből és a közönség becsapásából akar megélni. Csak akik nem láttak jobbat, állíthatják azt, hogy a kolozsvári román Opera minden szép cs dicsé- retreméltó tulajdonsága mellett is a világ legelső szín­háza, mert leépített rezsivel dolgozik a kolozsvári Opera is. Elképzelhetetlen, hogy ezt a rezsit még a tizedrészére is leépítené a létesítendő temesvári szín­társulat, hisz még egy tizedrésznyi leépítés is százöt­venezer lej veszteséget jelent, — tiz nap alatt. Az sem valószínű, hogy más színtársulat gyakori szereplése mellett fenntarthatná az előbb említett helyárakat. Te­mesváron tehát szintársulat meg nem él, ezzel legyünk tehát tisztában. Nem a közönség részvétlensége az oka, hisz leg­alább ezer embert küldtek el a jegypénztártól jegy nél­kül. Ez az elküldött ezer ember buktatja meg a szín­házat. Mert a szinház nyomorék nézőtere mindössze ezer­négyszáz embert fogad be, akkor is összezsúfolva, élet- veszélyes feltételek mellett. A román Opera vendégszereplésének tanulsága ma már nemcsak a kisebbségi városatyákat foglalkoztatja, hanem mindenkit komoly meggondolásra késztet Te­mesváron, aki átérzi, hogy ennek a kulturkérdésnek halaszthatatlan megoldása felelősséget is jelent. Ma már komolyan beszélnek arról, hogy a mult évben a színházba fektetett negyvenmillió lejt tekintsék a mult rezsim teljesen megmásíthatatlan bűnének s haladéktalanul gondoljanak arra, hogy Te­mesvárt megfelelő színházzal lássák el. Ma már egyre többen látják be, hogy, uj srinhá- zat kell építeni, mert a mai kibővítése nem alkalmas s a szinházkérdést meg kell oldani. A város mérnöki hivatalában több terv is fekszik, de ezek közül csak egyet vesznek komolyan számításba, e terv szerint az uj városi színházat a Balázs térre, a föpostá- val szembe építenék, ahol elég szabad terület van. A régi, illetve mostani színházat, (Maron Julin bukaresti mérnök remekművét) hangversenyteremmé átalakítva használhatnák. Kevesebbet jövedelmezne, ebbe azonban bele kell nyugodni. (—fáéi) <WWVWWVA>WVWV^WWW%AWAA^AA^e MegBsessMtiM* az angol kormány rckonstrnbciója Thomas helyeit Hasiitcrisci nevessék ki főgjccsélőrnek — A munkáspárt szélső ba.?Qidaî& és a tefebség között njra kiélesedett a helyzet (London, junius 5.) Macdonald miniszterel­nök Thomas utódjává a főpecsétőri méltóságra Hasthornt nevezte ki, aki a tisztséget elvállalta. Az uj főpecsétőr, akinek hatáskörébe tartozik a munkanélküliség enyhítésre irányuló küzdelem, már 1924-ben tagja volt Macdonald akkori kor­mányának. Thomas, mint ismeretes, a dominionok miniszteri méltóságába került, mely tisztséget csak a napkoban választották külön a gyarmatügyi minisztériumtól. iA kormány rekonstrukciója a kinevezésekkel még nem ért véget. Valószínűleg holnap lesz dön­tés a földmivelésügyi tárca betöltése ügyében. (London, junius 5.) A munkáspárt parlamen­ti frakciójában a szélső baloldal és a többség kö­zötti viszony újra kiéleződött. A ma esti pártér­tekezleten a szélső baloldaliak előterjesztett javas­latait a párt több minísztertágja élésen támadta s azokat a párt többsége el is utasította. Szélső baloldali részről bejelentették, hogy fenntartják maguk részére a szabad elhatározás jogát és a párthatározat ellenére, ha annak szüksége fog mutatkozni, az alsóházban a kormány egyes ja- a napokban választották külön a gyarmatügyi is a kormányjavaslatok ellen fognak szavazni. (London, junius 5.) Az alsóház mai ülésén újra foglalkoztak a széntörvényjavaslattal, mert a lordok háza módosításokat eszközölt a javasla­ton s módosítva visszaterjesztette azt az alsóház elé. A szavazás során az alsóház 250 szava­zattal 220 ellenében elvetette a felsöház által megszavazott módosításokat s igy az eredeti szakaszok újra visszanyerték hatályosságukat. Tudományos körök a magyar nyelv tanifását szükségesnek látják a közigazgatási főiskolán? a kormány azonban mereven elzárkózik előle (Bukarest, junius 5.) Az impérium átvétele utáni első években különös gonomt okozott a kormá­nyoknak a megüresedett állami hivatalok betöltése. A magyar tisztviselők leépítése után egész tömeg olyan ember lett állami tisztviselő, akinek nem volt meg a szükséges előképzettsége. Ennek tulajdonít­ható, hogy a régen minta erdélyi közigazgatás tel­jesen legyengült. A probléma megoldása végett 1921-ben Argetoianu, az Avereseu-kormány belügy­minisztere törvényjavaslatot készített, amely egy közigazgatási főiskola létesítését tűzte ki célul. Ezt az intézményt teljesen nyugati mintára tervezték és úgy kontemplálták, hogy négy évig tudományos és két esztendei gyakorlati előkészítés után lehessenek a növendékek szakképzett tisztviselők. A főiskola felállításával akarták megszüntetni az úgynevezett gyorstalpaló közigazgatási tanfolyamokat, amelyek hihetetlen gyorsasággal alig hat heti előkészítés után tömegszámra bocsátották ki a diplomákat. Argetoianu javaslatát, a kamara megszavazta, de már a szenátus elé nem is került, mert közben az Avereseu-kormány megbukott. 1923-ban volt a brüsszeli közigazgatási tudo­mányos kongresszus, amelynek egyik alelnöke, Paul Negulescu bukaresti egyetemi tanár volt, aki az itt szerzett tapasztalatok alapján megszervezte a •omán köziaazaatási tudományos intézetet. Ebben Zürich j Valutapiac 1930. junius 5. Kolozsvári Zuírch nyitás ; zárlat I utó Berlin Bukarest! Bü-spost Béos Prága i New ?ík 1 Zürich Newyork London Páris Milánó Prága Budapest Belgrád Bukarest Bécs Berlin 51660 251025 2026 2707 153250 903350 91250 307 7285 12329 51660 25097/e 2026 2707 153250 903250 91250 307 72S5 12329 51660 2509V8 202.-50 270350 153250 903250 91250 307 7285 12325 3260 16810 817V« 65950 88350 5C0 2942 299 2376 4019 1107250 572 2779 224250 29;. 6 169650 101075 340 806625 1365875 13729 70910 344525 2780 371575 210308 12396 1253% 421 Vb 16916 65270 337150 1 3815 13221 17667 58940 59575 200359 47550 80445 25101 48584 12393 9274 16.; 85 2778 818. 3441 1056 í 3?61 1682!) 819 061 886 5 2947 — 2380 4027 j Száz lej árfolyama: Zürichben 307 Parisban — Budapesten 310 az intézetben a legkitűnőbb egyetemi tanárok és közigazgatási szaktekintélyek adtak elő 1928 óta. A közigazgatási főiskola megkapta a nyilvánossági jogot is és tanszéke volt a magyar nyelvnek, a kisebbségi problémának is, amelynek előadója Bucşan Constantin, volt avereseánus kisebbségi miniszter. Nem egyszer adott elő erről a problé­máról Dimitriu Negulescu egyetemi tanár is, aki Románia hágai kirendelt döntőbirája volt. Érde­kes, hogy magát az újságírást is tanítják az intézet­ben és ennek a" tárgynak az előadója Nichifor Crainic, a kiváló publicista és iró. Szép eredmény­nyel működött a főiskola két esztendeig, amikor az állam elhatározta, hogy átveszi, illetve államosítja. Az erre vonatkozó törvényjavaslat pár héttel ez­előtt került a parlament elé és nagy meglepetést váltott ki különösen kisebbségi körökben. A tör­vényjavaslat ugyanis egyszerűen törülte a magyar nyelv tanítását, ami ellen kisebbségi parlamenti tagok annakidején természetesen tiltakoztak. Jel­lemző, hogy amikor tudományosan képzett szak­emberek saját iniciativáikból szükségesnek látták a magyar nyelv tanítását közigazgatási szempontból is, a kormány mereven elzárkózott a kérdés meg­oldásától. Érdekes, hogy a törvényjavaslat előadója Petrovici volt miniszter, aki egyébként a fő­iskolában a filozófia tanára, képviselői mandátu­mát kötötte a javaslat megszavazásához. A tervezet szerint különben az akadémiai végzettséget jelentő diplomát azok is megkaphatják, akiket az első év­ben négy középiskolai végzettséggel vettek fel. Petrovici hangoztatta, hogy amiként az állam- tudományi iskola három évi tanitás után négy-öt középiskolai végzettséggel rendelkezőkből is fő- szolgabirákat csinált, több mint egy »emberöltőn át, az uj módszer szerint is megengedhetik ezt négy évi tanulás után egynéhány fiatalembernek. A tervezet ellen a liberális sajtó nagy kampányt indított és igyekezett a kormány ellen'kihasználni. Egyelőre nincs szó róla, hogy a tervezet a plenum elé kerüljön, ami a jelen "fórmáhan nem is kívána­tos, viszont azonban a közigazgatási és más tiszt­viselők rendszeres és szakszerű kitermelésének problémája hosszú időre a jelek szerint kitolódik.

Next

/
Thumbnails
Contents