Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-07 / 126. szám
XIII. T2YF. 126. SZÁM. M Rohan herceg kisebbség! törvénytervezete uj megoldást tartalmaz az anyanyelv használatáról Az ausztriai tanácskozás eredménye Még áprilisban hirt adott arról a Keleti l’i jiogy Anton Rohan hercegnek, az Europeische Revue főszerkesztőjének kastélyában, az alsóausztriai Albrechtsbergben érdekes tanácskozás volt, amelyen Németországból. Ausztriából, Romániából, Csehszlovákiából és Magyarországból többen vettek részt s a résztvevők között két erdélyi szász kiküldött is jelen volt. A megbeszélésen egy kisebbségi statutum-tervezetet készítettek, amelyet államközi szerződés formájában képzelnek és amely most jelent meg a herceg lapjában. A huszonkét pontból álló nemzetközi kisebbségi statutum-tervezet első pontja a törvény előtti egyenlőséget és az anyanyelv szabad használatát szögezi le és tekintettel van arra is, hogy az illető kisebbség által lakott területen a helységnevek is kisebbségi nyelven szerepelhessenek. A második szakasz mindenkinek a maga nemzeti hovátarto- zandóságára való szabad döntési jogát szögezi le, mig a következő két szakasz az egyesülési és gyülekezési jogról, a sajtószabadságról, a jótékonysági, társadalmi és kulturális intézmények alapítási jogáról beszél, hangoztatva, hogy a kisebbségeknek jogos igényük van arra, hogy az illető intézmények fentartásához államuk is hozzájáruljon. Az ötödik és hetedik szakasz a kisebbségi nyelveknek a képviselőtestületekben, a törvénykezésben és a közigazgatásban való használatára vonatkozik s többek között azt az érdekes intézkedést tartalmazza, hogy azok a kisebbségek, amelyek egy állam lakosságának legalább húsz százalékát alkotják, az említett kapcsolatokban anyanyelvűket zavartalanul használhatják mindazokon a helyeken, ahol a helyi lakossági tiz százalékát képezik. Itt alapul vették a régi Magyarország nemzetiségi törvényét, a módosítás a tiz százalékban van. A nyolcadik szakasz azt az igényt foglalja magában, hogy a területi közigazgatási és egyéb beosztásoknál a kisebbségek lehetőleg egy tömegben foglalan- dók össze. A következő szakaszok az iskolai kérdésekkel foglalkoznak. Követeli a kisebbségi tannyelvű állami iskolák létesítését, a főiskolákon a kisebbsági nyelvek és irodalom számára tanszékek felállítását s azt, hogy az állami kisebbségi tannyelvű iskolák— Neom. Neked is csak szenvedést fogok hozni, mert szeretlek'és nem tudok a tied lenni és Pierót is szeretem. Nagyon szeretem és nem tudok egyiké sem lenni... Nekem mennem kell Mario. Rajtam valami átok van és szerencsétlené válik mindenki körülöttem... és én vagyok az oka mindennek. — Mária! Igazad van! litt nem maradhatsz. De velem fogsz eljönni innen. Én viszlek el magammal. Elmegyünk messzire, ahol senki sem ismer. Márvány- polatába fogsz Lakni, selyem, bársonytündöklő ékszer lesz a ruMd. Az emberek csodálkozva fordulnak utánad az uccán, ha látnak. Boldog, nagyon boldog leszel velem és elfelejted majd örökre a Ids halásztanyáát, ahol most olyan nagyon szenvedsz. Mária csendesen, szomorúan rázta a fejét, — Nagyon szép, amiket mondasz, Mario, de nem lehet, nem lehet — mondta lemondólag. — Nézd csak kis Mária! — folytatta a festő. — Mikor én téged megláttalak, csak az arcodat néztem, csak a kék tengert láttam a szemedben, a hajadban az aranyló napot. Azóta megláttam a lelkedet is, mely tisztább, gyönyörűbb, mint a tested szépsége. Mária, a te gyönyörű lelkedet kerestem mindenütt a világon. Téged szerettelek, mdelőtt még láttalak volna. Most, hogy megtaláltalak, nem engedlek el, nem válhatunk el, Mária. Hiszen az lehetetlen volna. Velem jössz! Mindenem leszel... Ugy-e eljössz velem?... De Mária most csendesen, tagadőan rázta a fejét. — Nem lehet Mario, nem lehet. Pieró eş az anyám éppúgy szenvednének. Nekem egyedül kell mennem — mondta könnyes szemekkel. — De hát hova akarsz menni? — kérdezte a férfi türelmetlenül. — Mária, valami rosszban töröd a fejedet, IIoí á akarsí menni, mit akarsz tenni, te szerencsétlen? — Mario , én nor» tudok élni... én nem tudok élni — kiáltotta a meggyötrött leány és felcsuklott belőle az eddig lefojtott sirás. — Mária ! — kiáltotta megrettenve a férfi. A leány a vállára borulva keservesen zokogott: — nem tudok élni... nem tudok élni — ismételgette el-el- csukló hangon. (Folytatjuk.) ban kizárólag az illető kisebbséghez tartozó tanerőket alkalmazzanak és hogy az ellenőrző szervek között is megfelelő helyet biztosítsanak a kisebbségeknek. A tizenkettedik szakasz azt kivánja, hogy a tankönyvekben ne legyen semmi, ami valamelyik kisebbségi népet sérthetné. A tizenharmadik szakasz egyenlő jogi és tényleges helyzetet kíván az állam összes állampolgárai számara a gazdasági érvényesülésben és a hivatalokban. Hangoztatja, bogy a vagyon valamilyen kényszerű átcsoportosításánál, amilyen például a földreform, a területek ncpi tagoltságának változatlanul kell megmaradnia. A kisebbségek kulturális védelmét úgy tartják megvalósíthatónak a tervezet elkészítői, hogy úgynevezett kulturtanácsokat kontemplálnak, amelyek a bíróságok előtt is képviselnék népük tagjait s az a joguk is meg volna, hogy kisebbségi célokra az illető kisebbségre adókat vessenek ki és hajtsanak be. A kormányok és a kisebbségek közötti konfliktusok elintézésére vegyes bíróságokat tartanak célravezetőnek, amelyek interpretálnák a szerződés egyes rendelkezéseit s azokat a konkrét esetekre alkalmaznák. A tizenkilencedik szakasz azt szögezi le, hogy II GyógyS&rdok oükon 11 könnyen és olcsón készíthetők a „Báznal Jödsó“, a szénsavt'ürdő „Carbacid“, vagy az oxigéní'ürdö „Gxy- gena“-nak a í urdu vízben való oldása állal. L Bárnál jödsó (1 kgr. ára 45 lei) riieuma, kosz- vény, isekias, skroíulozis és nóifcajok gyors és teljes gyógyítására szolgál. 2. SzénsavfUrciö „Caraadö“ (1 csomag, 1 fürdőhöz 45 lei) szívbajt, érelmeszese- dést, női- és idegbántalmakat gyógy it. 3. Oxigénfiirtiö „Oxygena“ (l csomag, 1 fürdőhöz 53 lei) női és idegbajt, szív- és véredény bántaimakat teljesen gyógyít. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy közvetlenül a főlerakatnál: Or. Oberth 1. korona gyógyszertár iMediaş-Medgyes.- PROSPEKTUST DÍJTALANUL KÜLD. a szerződés rendelkezéseit az illető államok egyetlen törvénye, vagy rendeleti sem másíthatja meg, végül az utolsó szakaszok a szerződés felmondásáról intézkednek. A Rohan herceg megbeszéléseiből kialakult tervezet elvileg magában foglalja azt, amit a kisebbségek kívánnak és bizonyos, hogy ennek az elgondolásnak a gyakorlatba való átvitele megszüntetné a kisebbségi panaszokat. Valószínű is, hogyha nem is szószerint ugyanezek, de ezekhez nagyon hasonló intézkedések valamikor fenn is fognak állani. 18 órát vesztegel a nemzetköz! posta Egyetlen postakocsi áthelyezéséről van szó (Kolozsvár, junius 5.) Tegnapelőtti számunkban megirtuk, hogy Kolozsvár postájának jó része a vasut- igazgatóság érthetetlen intézkedése következtében 24 órás késedelmet szenved. Előttünk valóban érthetetlen és semmivel sem magyarázható okokból a kolozsvári esti postát a 6 óra 49 perckor és a 22 óra 34 perckor induló gyorsvonat viszi. A két vonat indulása közti idő nem elég arra, hogy a postai személyzet a felgyűlt anyagot feldolgozza és igy a második gyorsvonat postakocsija üresen közlekedik, a postai küldemények pedig a postahivatalban vesztegelnek a reggel 6 óra 31 perces személyvonat indulásáig. A 2 óra 30 perckor induló gyorsvonat postai forgalmat nem kezel, holott eddig is ez a vonat továbbította egész Csehszlovákia és Kclet-Németország postai forgalmát nemcsak Románia, hanem Bulgária és Törökország felé is. Evvel a nemzetközi postaforgalommal azonban, amint megállapítottuk, különös mostohasággal bán a vasutigazgatóság. A csehszlovák és német postai szállítmányok esti 10 órától másnap délután 3 óráig vesztegelnek a nagyváradi állomáson. Min k a nagy sietség, gondolja a CFR, az a csekély 18 órás várakozás valóban nem olyan nagy dolog, a dilizsánc korában még lassabban közlekedett a posta és mégis itt vagyunk. A magunk részéről azonban az a véleményünk, hogy bármennyire Keleten is legyünk, mégis csak előre kell törekednünk. Tizennyolcórás indokolatlan késések pedig semmi esetre sem alkalmasak az ország presztízsének emelésére. Még kevésbbé érthető a CFR ázsiai tunyasága, ha meggondoljuk, hogy mindössze egy postakocsinak egyik vonatról a másikra való átkapcsolásáról van szó. Bethlen kijelentette, hogy a legközelebbi vitéz-avatáson zsidók is sorra kerülnek (Budapest, junius 5.) A magyar képviselőházban csütörtök délután tárgyalták a költségvetést. Az első hozzászóló Propper Sándor szociáldemokrata képviselő volt, aki a titkos választójogot sürgette. Sándor Pál demokrata képviselő hozzászólásában szóvátette azt, hogy miért nem vesznek fel a vitézi rendbe zsidókat f A zsidók époly mértékben vettek részt szerinte a világháborúban, mint a többi felekezetek, 10.000 zsidó meghalt a harctéren és tömegesen vannak olyanok, akik kitüntetéseket szereztek. Bleyer Jakab német kisebbségi képviselő köszönetét mondott a kormánynak azért as utóbbi időkben tanúsított magatartásáért, mellyel a német kisebbséget kezelte. Erősítette, hogy sohasem voltak igazak azok a hirek, melyek a magyarországi német kisebbségek magyarel- lenességcről keringtek. Hegymegi-Kis Pál, Debrecen város függetlenségi képviselője kérte Bethlent, hogy Londonban tegye szóvá a reviziót. Bethlen István az elhangzott beszédek után szólásra emelkedett. Propper beszédére azt felelte, hogy a titkos választást nem engedi levenni a programról. Magyarországon politikai bosszuállás és üldözés nincsen. Csak 350 emigráns él külföldön s bár ezek a kommunizmusban való szereplésük után nem szűntek meg állandóan gyalázkodni az ország ellen, mégis vissza jövetelük ellen nem gördít nagyobb akadályt. Munkanélküliség az egész világon van s ez ellen még a kimondott demokratikus országok sem tudnak tenni semmit. Sándor Pál felszólalására kijelentette, hogy tudja, hogy a zsidókkal szemben nem jártak el méltányosán azáltal, hogy a vitézi rendből kizárták őket, de mindent megtesz, hogy a legközelebbi avatáson zsidók is sorra kerüljenek. Óriási vihar Madrid löiöü (Madrid, junius 5.) Mult este óriási, több órán át tartó vihar vonult át Madrid fölött, mely több házat romba döntött. A vihar után hatalmas vizár borította el a várost. A romok alól két férfit és egy nőt húztak ki ezideig. A Zeppelin félórája Szevillában (Sevilla, junius 5.) A Graf Zeppelin tegnap délután 6 órakor állt meg Sevilla fölött és fél 7-ig vizet vett fel, élelmiszerkérzletét pótolta és felvette a sevillai utasokat is. lila mindezt egy fél óra leforgása alatt.
