Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-07 / 126. szám

C/n/-Kolozsvár, 1930. ftmius 7 SzOtof) Sít TAXA POŞTALA PIA-. **>v i o e 1 ötiá z j ; w; TITno.TI2125^92l AR I Cinf-Kolozsvár, 1930. ftmius 7 SzOOíb Sít BUDAPEST V. -V----------------------------­K BlRWgBJfe ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: ORSZÁGOS MA&YARPÁRTI LAP 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, Szerkesztőség és kiadóhffetal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. egy hóra 100 lej . ; Telefonj 5-08, 6-94. 12 oldalas szám ára 5 lej. XIII. évfolyaoái 126 •ük szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Nagyjelentőségű eseményre készülnek Bukarestben Fontos tanácskozások, amelyeken Mária királyné i.s részt vesz ügy látszik, hogy leimerül a kcronaianács Összehívásának szüksége Paretz Bélának tapsol a kormánypárt (Bukarest, junius 5.) Pár nap óta a bukaresti legfelsőbb körökben komoly tanácskozások folynak s ebből a tényből arra következtetnek, hogy nagy­jelentőségű események vannak készülőben. Hogy mi lenne ez, erre vonatkozólag nem tud senki fel­világosítást. adni a nyilvánosság számára. A régenstanács körül Az Adeverul csütörtöki száma szenzációs cikket közölt, amely általános és nagy fel­tűnést keltett. A cikk a politikai helyzettel foglalkozik s azt Írja, hogy a január 4-iki aktus körüli vita eddig arról folyt, hogy az aktus érvényes-e 1 Az utóbbi időben azonban komplikációk jöttek közbe, amelyek a prob­lémának akut jelleget adtak. — Azt lehet állitani, — írja a lap — hogy a helyzet ebben az irányban sulyos- bodott, ami két okból származik. Az egyik ok az, hogy a régenstanács formális működését az utóbbi időben zavaró momentumok hátrál­tatták, a másik, hogy a királyi családban nézeteltérések támadtak, amelyek nyilvános­ságra is jutottak. Nem lehet tagadni az Adeverul szerint, hogy a régenstanács formális működésé­nek biztosítására annak idején a pár­tok között nem jött létre a szükséges megegyezés, mert Bratianu Jonel önzőén járt el 1926-ban és ezzel a történelem nagyon súlyos felelőssé­gét vette magára. Hasonlóképpen nem szol­gált a régenstanács presztízsének megerősíté­sére az sem, hogy a Buzdugan régens halála utáni események nem a pártok egyetértésével játszódtak le. (Bukarest, junius 5.) A kamara csütörtök dél­előtti ülésén Pistiner szocialista tiltakozott a cuzista kilengések ellen s megállapítja, hogy a kor­mány nem lépett fel a rendzavarokkal szemben kellő eréllyel. Kéri továbbá,' hogy Bukovinában léptessék életbe újból a háború előtti kamattör­vényt. Ceasoglu lupista bejelenti, hogy a Stewart- ügyben interpellálni fog és kéri az errevonatkozó adatokat. . A temesvári hank körül Vasiescu többségi az igazságügyminiszter tudo­mására hozza, hogy a? egyik nagy temesvári bank kényszeregyezségi ügyénél Ennek az újsághírnek előzménye, illető­leg háttere az, hogy a legfelsőbb körökben fontos tanácskozások vannak folyamatban. Nemcsak a miniszterelnök és a pártvezérek, valamint a régenstanács két tagja vesznek részt különböző tanácskozásokon, hanem még Mária királyné is. A királynénál Maniu miniszterelnök két Ízben is volt kihallgatáson, de Mária királyné felkereste Christen Miron régens-patriarchat és erre a tárgyalásra Ciril, volt orosz nagyherceg kisérte el a királynét. Mária királyné közelebbről Ileana her cegnővel Bajorországba utazik. Egyes buka­resti lapok ennek az utazásnak a híréhez azt a kombinációt fűzik, hogy a királyi családban felmerült belső kérdést a Hohen/,ollern-ház családi szokásai és régi statútumai szerint a családfő elé terjesztik. A. Hohenzollern-csa­ládnak két ága és két családfője van, az egyik katolikus, a másik protestáns. Az előb­bihez tartozik a román uralkodó dinasztia is és ennek Ruprecht, volt bajor trónörökös a jelenlegi családfője, a protestáns ágé pedig II. Vilmos. A nagyjelentőségűnek látszó tanácskozá­sokból azonban semmi pozitívumot nem lehet tudni s a bukaresti lapok tele vannak kombi­nációkkal. A Cuvântul tegnapi számát elko­bozták. A tanácskozásokban. részt vesz Bra­tianu Vintila is, viszont Averescu tábornokot, mint pártelnököt Turnu Severinből távirati­lag hívták Bukarestbe. Mindebből arra lehet következtetni, hogy szükségesnek tartják azoknak a Bukarestben tartózkodását, akik a koronatanácson való részvételre jogosultak. Egyes lapok abban látják a kérdés eredetét, hogy a királyi család tagjai között egy bizo­nyos magatartásra nézve ellentétes álláspon­tok merültek fel. (ÖV ügyész és egy vizsgálóbíró nem jártak el kellő lelkiismeretességgel. Voicu Nitescu igazságügyminiszter megálla­pítja,^ hogy a képviselő állításai megfelelnek a valóságnak, ő már intézkedett is az ügyész rendel­kezési állományba való helyezéséről és a vizsgáló­bírónak mással való helyettesítéséről. A kamara ezután rátért az ügyvédi testület átszervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A tárgyalás megkezdése előtt a többségiek egy cso­portja zajosan tüntet a javaslat ellen. Közbe­kiáltások: — Hagyjuk őszire, ne tárgyaljuk most. Most nincs időnk reá. Az elnök pillanatnyilag csendet teremt és át­adja a szót Paretz Béla magyarpárti képviselőnek. — Minden ülésszak végén és most is, — mondja Paretz képviselő — panaszkodunk mi képviselők, hogy a kormány túlsók törvényjavaslattal hal­mozza el a parlamentet és ennek következtében minekünk nem jut elég időnk azok pontos áttanulmányozására s igy kellően meg nem fontolt törvényeket alkotunk. Nagy taps a többségi oldalon is. Â miniszter fegyelmezni akar Voicu Nitescu idegesen áll föl: — Csodálkozom, hogy a többségi urak ilyen magatartást tanúsítanak. Egv ilyen fontos problé­mát el kel! intézni s nem lehet, hogy az ügyvédi testület továbbra is szervezetlenül maradjon. Közbekiáltások a kormánypártból: Egyes ügyvédeknek akarnak privilégiumokat adni. Ezért tartunk naponta három ülést? Voicu miniszter beszélni kezd, a törvényjavas­lat fontosságát bizonyltja. Beszédét, kormánypárti .■észről közbekiáltásokkal zavarják, úgyhogy sza­vait alig lehet érteni. Az elnök interveniál és kéri a képviselőket, hogy a szónokot hallgassák meg. A zaj azonban nem akar elcsendesedni. A párt nem akar stjgetí elmélkedni — Ez nem parlamenti tárgyalás. Ezt a tör­vényt meglepetésszerűen hozták be. Nincs időnk áttanulmányozni. Miért nem jönnek a kamatellenes törvénnyel ? — kiáltják közbe. Voicu miniszter: Ezt a kérdést még hosszasan kell tanulmányozni. Pop-Cicio elnök: Uraim, ha nem csillapodnak le, kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni és a zajongó urakat a fegyelmi bizottság elé küldeni. Paretz Béla az ügyvéd- krízisről — Még ezt is megértjük — kiáltják a kor­mányférfiak. Végül lecsöndesedik a zaj. Paretz Béla a következőkben mondotta el beszédét: — Az ügyvédi kar sezrvezetéről szóló törvény- 1 javaslat kivétel. Nem uj gondolatokat hoz, hanem ■íz 1923. évi ügyvédtörvény rendelkezéseit tartal­mazza, kritikailag megvilágítja. Az 1923. évi tör­vény életbeléptetése óta eltelt idő megmutatta, hogy az intézkedések közül melyek voltak felesle­gesek, vagy helytelenek. A javaslat felhasználja a hét év tapasztalatait, megszünteti a helytelen ren­delkezéseket s logikusan és megfelelően bőviti ki azokat, amelyek helyeseknek bizonyultak. A javas­latnak mindjárt első szakasza foglalja magában azt a legfontosabb rendelkezést, amely az ügyvédi karba való felvétel egyik feltételének a jogtudomá­nyi doktorátust követeli meg. Kétségtelen uraim, hogy nálunk ügyvédkrizis van. Az ókirályságban és Bukarestben uralkodó krízisről nem lehet az én hivatásom beszélni, de azt tudom, hogy a Magyar- országtól idecsatolt részeken ez a krizis meg volt a háború előtt és azóta se enyhült. Ez a krízis abból áll, hogy az ügyvédek száma évröl-évre fokozott mértékben növekedik, az ügyvédi kereseti lehetőség pedig csaknem ugyan­ilyen mértékben csökken. Meg kell állapitanom, hogy a mostani ügyvédi krizis részben az általános gazdasági krizis következménye. Nekünk azonban Erdélyben általános igazságszolgáltatási krízisünk is van és ez is egyik oka az ügyvédi kar bajainak. Es utóbbi krizis abból áll, hogy a perek, a végrehajtási eljárások gyakran évekig tartanak, .valóságos el- dorádója van nálunk a rosszhiszemű alpereseknek. Az ügyvédtörvénnyel kapcsolato­san Paretz magyar képviselő fejtette ki az erdélyi álláspontot Felzu dúlt a kormánypárt a sok törvényjavaslat miatt — Obstrnfecíóra készült Se! az ellenzék Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents