Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-06 / 125. szám

6 XIII. ÉVF. 125. SZÁM. ft hă Hieras BapS ellenőre Vérss íragád'a a Cambridge) Kings Oollegeban Egy tizeisklíeac éves diák rejtélyes körülmények közöli lelőtt egy örvöst, egy rendőrt, majd önmagával végzett , (Lóridon, junius 4.) A cambridgei Kings Col­legében rejtélyes körülmények között egy véres tragédia játszódott le, melynek két emberélet ál­dozatul esett. Potts tizenkilencéves diák, aki nyolc­napos igazolatlan távoliét után tegnap visszatért az intézetbe, revolverlövéssel megölte Wollaston orvost, aki az egyetemi hallgatók intézetének felügyelője volt és a távollétért Pottsot felelős­ségre vonta. A felizgatott hangulatban levő diák két revolv.erlövéssel súlyosan megsebezte a kettő­jük vitatkozásánál, ismeretlen okból ottartözko- dott rendőrt, majd főbeiőtte önmagát. Wollaston a helyszínen, Potts kórházba szállítás közben hal­tak meg. A megölt orvos 56 éves volt. Több tu­dományos expedícióban vett részt évekkel ezelőtt. Járt Középafrikában, Holland-Ujguineában és el­kísérte 1922-ben az első gauriszankári expedíciót is. A rejtélyes tragédia részleteinek felderítése most van folyamatban. Az alig egy-két éve Európaszerte divatbajött hábo rus irodalom, már jó ideje elérte azt a siker és nép­szerűség-maximumot, ami az irodalom terén hasonló konjunktúra hullámot követhet s a háborús könyvek publikációja Európaszerte még mindig nem hagyott alább. Az ember már azt hinné, hogy ezen a téren már senkisem jelentkezhetik olyan változattal, amely még érdeklődésre tarthat számot, hisz ezer és ezerre megy azoknak a különböző háborús él­ménykönyveknek a száma, amelyek minden lehet­séges oldalról, minden frontról, pro és kontra el­mondták a maguk háborús époszát vagy líráját, bal ládáját, vagy tragédiáját, akár az egyén, akár a tö­meg szempontjából. Mindegy, a háborús könyveket még egyre írják. Hiába hinné esetleg az ember, hogy a háborús élményekről már semmi uj se mondható, a nagy leszámolás a népek cs egyének legnagyobb katasztrófájáról, a világháborúról még mindig tart. Tart annak ellenére, hogy a hovatovább beálló vég­leges dekonjunktúra jelei mutatkoznak. Tart an­nak ellenére, hogy az irodalmi gourmande már fel­ragyog, ha a háborús irodalomról történik emlí­tés __ Viszont ennek a dekonjunktúrának a bekövet­kezése már egész bizonyos. Egy olyan érdekes könyv, mint Jean Norton Gru francia iró könyve, igazolja ezt, amely nem a háborús könyvek kon­junkturális s még csak nem is a háborús könyvek irodalmi értéke ellen száll sikra. Egyáltalában nem fáj neki, hogy ez a konjunktúra bekövetkezett az európai irodalmakban. Nagyon helyesnek és szüksé­gesnek tartja ezeket a könyveket. Ám a háborús könyvek igazságtartalmával szemben a legélesebben felveszi a harcot s könyvében, mely az irodalomról Írott könyvek közül a legkülönösebbek közé tarto­zik, oda konkludál, hogy ezt az irodalmi divathullá­mot is menthetetlenül követi az egyéb divathullá­mok sorsa s a legrövidebb időn belül elvész az ol­vasók tudata elől, mert a legáltalánosabban hiány­zik belőlük a háborús élményekkel szemben való meggyőzés ama tiszta és emberi igazságereje, amely a konjunktúrán felül is megalapozná őket... Jean Norton Cru könyvét, azonban nem ez az egész kétesértékü konklúzió teszi jelentőssé, hanem az a rendkívüli tartalom és különös szempont, amit magába zár. Nem az irodalmi kritikus és nem is egy szociológus munkája ez a könyv, hanem valami különös erejű és lelkületű pacifistáé, akit a háborús könyvekből nem a szépség, nem az irodalmi megcsi- nálás s hasonló irói vagy irodalmi valörök érdekel­nek, hanem kizárólagosan az, hogy kimutassa, váj­jon az egyes háborús irók leírása mennyiben felel meg a kiróttak igazságtartalmának és eseményhü- ségének. Jean Norton Crut az érdekli, melyik iró mennyire esik túlzásokba, anzágolásokba, ki meny­nyire heroizál és ferdít, — lévén Jean Norton Cru- nek egyetlen célja könyvével leleplezni mindazt a felületességet, elbírálási könnyelműséget és érzelet- beli komolytalanságot, amit, a háboi'us irodalom konjunktúrájában maguk az irók akár jóhiszeműen, akár emlékeik távlatában megtévesztve, elkövettek. Természetesen ebből a célkitűzésből világosan látszik, hogy Norton Crunak nincs semmi érzéke a költészet iránt. A művészet törvényeivel s a műal­kotás szükségszerű következményeivel egyáltalában nem is számol. Mindezek nem érdeklik. Neki az igazság a fontos. Csak az a fontos, hogy hatalmas, több mint hatszázoldalas könyvében hosszadalmas analízisek után kiderítse minden egyes kezeügyébe került háborús könyv igazságtartalmát s ez igazság- tartalmat úgy állitsa oda, hogy az a háború ember- ellenességét a legeklatánsabban igazolja. Tagadhatalan, — ezek a leleplezései á legtöbb helyen sikerülnek is. A szorgalmat és alaposságot nem lehet elvitatni tőle. Könyve a statisztikai mun­kálatok sivár egzaktságának meggyőzésével hat. Olyan háborús könyvet nem vesz ellenőrzés alá. MOTELEM! MEGÉRKEZETT A amelynek egész adalékhalmazát'nem képes szemé­lyes élményeivel megközelíteni. Ezért tehát csak a francia háborús élménykönyveket ellenőrzi. így is meglehetősen sok dolga akad s könyvén keresztül háromszáz francia háborús írást vesz ellenőrzés alá. Ebben az ellenőrzésben a legkülönösebb és a legmulatságosabb dolgok derülnek ki. Minden ada­tot, hely és időadalékot ellenőriz. Nem kiméi egyet­len egy szerzőt sem. Valamennyire rásüti, hol mond igazat, és hol füllent. A háriádák sorsa Jean Norton Cru kezében egészen fájdalmas. Képes hosszú val­latásokat és vallomás-,szembeállításokat eszközölni, hogy valamelyik háborús szerző tulheroizált élmé­nyét valódi értékére szállítsa le. Nagy költőket és Írókat szégyenit meg és részesíti őket dorgatóriu- mokba. Különös iró... Csupa nemes szenvedély és ko­molyság. Különös oldalak és sorok számos helyen várják az olvasót könyvében. Fényes az a helye pédául, ahol a rendelkezésére állott háromszáz kü­lönböző francia élménykönyv nyomán pár szóval rekonstruálja a háborúba küldött katonaember „tűzkeresztség-élményét.“ Erről az élményről Jean Norton Cru nem mond sokat. Csak azt állapítja meg-, rengeteg olvasmánya meggyőző erejével, hogy ez a „tüzkersztség-élniény“ teljes lélektani igazsá­gában emberellenes, fájdalmas, szomorú élmény. (G. G.) Czínőbert tegnap este a főkapitányság! épület előtt látták? ma pedig elfogták Szolnokon (Budapest, junius 4.) A budapesti bankrab­lás értelmi szerzője, Czinóber ellen, még mindig eredménytelenül folyik a nyomozás. Hétfőn a bu­dapesti főkapitányságon a rendőrség megbeszé­lést tartott oly tekintetben, hogy ne tüzzenek-e esetleg ki nagyobb pénzjutalmat Czinóber kézre- keritőjének. Érdekes epizódja az ügynek, hogy kedd este a vakmerő Czinóber elment a főkapitányság elé és ott érdeklődött a ka­punál álló rendőrtől, hogy nincs-e valami fordulat a Czinóber-ügyben? A rendőr később ezt az esetet elmondotta a nyo­mozás vezetőjének, aki a személyleirásból meg­döbbenve ismert reá a hiába keresett tettesre. Szolnok, junius 4.) Ma este Cinóbert Szolnokon a rendőrség letartóztatta. DSISKER Eorona-sőr Ki.8 PI!..r2N KÖVETELJEN biztosító KAPSZULÁT.! KAPHATÓ: DROGUERIA,,ILLATSZERTÁRAKBAN STB Nagybani Lerakat.; Bucureşti, Str. Plantelor 26. LEGYEKET, SZÚNYO­GOKAT, MOLYOKAT, SVÁBBOGARAKAT, POLOSKÁKAT, HANGYÁKAT, STB. BIZTOSAN PUSZTÍTJA AZ ILLATOSÍTOTT

Next

/
Thumbnails
Contents