Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-06 / 125. szám
XIII. tVF. 1*5. SZÁM. Az erdélyi nyugdíjasok a miniszter- elnök eié tárták nyomorúságaikat nek nyugdíjra, volt férj© elhalálozása után, netání újabb férjhezmcneteléig és hogy e nyugdíjigény elsőbbséggel bír a férjnek ujabbi házasságkötése esetében. A vasutasok nyugdija As aradi kongresszss memorandumát Hegedűs Nándor képviselő nyújtotta át — Igazságot és egyenlő elbánást követelnek (Bukarest, június 4.) Az erdélyi nyugdíjasok és nyugdíjigényre jogosultak május 4-én Aradon kongresszust tartottak. A kongresszus határozatai alapján készült el az a memorandum, amit a nyugdíjasok felkérésére Hegedűs Nándor képviselő kedden nyújtott át a miniszterelnöknek. Mindenekelőtt azt kérik, hogy az uj nyugdíjtörvény tervezetet a legsürgősebben készítsék el, s e tervezetet bocsássák rendelkezésére valameny- pyi nyugdijegyesületnek, az ezek által megteendő javaslatokat a végleges megszövegezésnél vegyék figyelembe. A törvény keresztülvitelét legkésőbb az őszi parlamenti ciklusban kérik. Drága sági pótlék Kérik addig is, mig uj törvény lép életbe, a drágasági pótlékot ezévi januártól visszamenőleg, oly arány mellett, hogy e pótlék az 1925. év október után nyugdíjazottaknál 25, az 1025. évi október előtt nyugdíjazottaknál 50, az elődállamtól átvett nyugdijazottaknál pedig 100 százalékát képviselje a jelenben élvezett évi nyugellátmánynak. Â megkülönböztetések részére, minden modern nyugdíjtörvény — igy a régi magyar törvény is biztosit. A háború idejében tényleges mozgósításban eltöltött idő a nyugdíj kiszámításánál kétszeresnek veendő. A törvény itt semmi megszorító megkülönböztetést nem tesz a román és más nemzetiségű hadsereg mozgósításáról és leszereléséről. Ennek dacára a kettős számítást csak a romáin hadseregnél mozgó- sitottakra alkalmazzák, ami ellen a kongresszus felemeli tiltakozó szavát. Az öt beszámítható szolgálati évvel rendelkező közalkalmazott részére, életkorára tekintet nélkül, fóíyósittassék a törzsfizetés utáni nyugdíj a szolgálattól való megválás minden esetében, kivételével csupán a hivatalvesztést kimondó büntető és fegyelmi jogerős ítéletekkel sújtottaknak. Kéri a kongresszus az uj nyugdíjtörvényben, kimondását aljnak, hogy a házasságnak a férj hibájából történt felbontása esetében igénye van a nőA régi vasutasokkal az történt, hogy közülük többszáz erdélyi, bánáti nyugdíjast kivontak az általános nyugdíjpénztár kötelékéből és beosztották őket a CFR munkássegélyző pénztárába (Casa Muncii), aminek pedig következménye az lett, hogy ezek aránytalanul csekélyebb nyugellátmányt kapnak, ami nem is nyugbérnek, mint inkább az éhbérnek a fogalmát fedi. Ezek helyzetének helyesbítését az időközi per* centuális emelkedések szem előtt tartásával kérik. A volt magyar államvasutak szénbányáiban és vasgyáraiban volt alkalmazottak, vasúti orvosok jogviszonyainak rendezését is kivánják. A felekezeti iskolai tanárok és tanítók követelésével, a falvakban lakó nyugdíjasok lakbérpótlékával foglalkozik a memorandum s követeli, hogy a testi, vagy szellemi fogyatkozás és a korhatár miatti nyugdíjazás esetében a fizetést a nyugdíjba helyezéséig folyósítsák. A legutóbbi törvénymódosítás elleni kifogásokat teszi meg a kongresszus memoranduma s a vasúti kedvezmények visszaadását kéri. Aga kán lova nyerte meg az angol derbyt, amelynek Sezafiása élőit tízezrek töltötték az éjszakát a mezőkön Kívánják, hogy az uj nyugdíjtörvény az egységesítés, az egyenlő elbírálás elvén épüljön fel, hogy ezáltal az 1925. évi általános nyugdíjtörvénynek két szégyenfoltja, a 95 és 106-ik paragrafusok, nemkülönben a Casa Centrala de Pensiuni által kibocsátott rendelet a múltnak csak keserves emlékévé váljanak. Kimutatja a memorandum, hogy hivatalszolgák magasabb nyugdijakat élveznek, mint táblabirák. A mult, kormányok ez embertelen és bűnös mentalitásának a korrigálását kérik a belügyminisztertől és dr. Boila Romulus elnökigazgatótál. A kongresszus javasolja, hogy az uj nyugdíjtörvény a nyugdíjigényt öt évi beszámítható szolgálati idő alapján ismerje el és hogy a nyugellát- mány összegét a legutolsó szolgálati évben élvezett törzsfizetés alapul vételével állapítsa meg. A szolgálati idő kiszámításánál, minden 7 hónap 8 hónapnak vétessék a főiskolai képzettséggel biró közalkalmazottak, — továbbá a tanítói, a vasúti és a rendőrségi alkalmazottak esetében, mely logikus jogi előnyt a nevezett kategóriákba esők London, junius 4.) Epsonban ma futtatták le a angol flerbyt. Az epspni ut mai forgalma mindenben hasonlított a londoni City forgalmához. Már tegnap este megkezdődött a versenypálya felé a népvándorlás és tízezrek ott töltötték a borús, esőre hajló éjszakát a versenytér közelében a szabad mezőkön. Londonból a gépkocsik ezrein kívül ezer autóbusz vitte az érdeklődőket. Ezek a hatalmas gépkocsik egyúttal nézőAkik fuliadásoHaii köhögnek Aszthmalikusok és katarusosok minden időszakban köhögnek és légzési nehézségben szenvednek. Nekik is h-sznos tanácsot vélünk adni, midőn felhívjuk figyelmüket a Poudre Louis Leg- ras nevű porra, mely a legjoi b gyógyszer szenvedéseik ellen. Pii enalok al tt enyhíti a leghevesebb aszthrnaükus rohamot, katmush fulladást, régi bronchitiszböl származó köhögést s mindezeket gyorsan gyógyit'm. Kapható minden gyágy- szer'á ban és drogue iában. Képv selő : I. Lteuze Bucureşti, Ca'ea Moşilor 137. hcäyok is voltak, mert a pályán úgy helyezkedtek el, hogy utasaik a verseny terepét beláthatták. A verseny lefutása előtt egy negyedórám^ érkezett ki a királyi család öt gépkocsin. Az uralkodópáron kívül ott voltak a walesi, yorki, gloucesteri hercegek, több külföldi előkelőség, a Londonban akreditált diplomáciai testületiek tagjai és az angol közéleti előkelőségek nagy számmal. A 9587 fonttal díjazott 2400 méteres távú versenyt Aga khán ismert indiai mohamedán vezér Blenn- haim nevii lova nyerte nyergében Wrigh-gel. Második lett Iliad, mig a favorit Diolith harmadik helyen futott be. A győztes ló egy hosszal nyert. Startoddsok: I. 18:1, II. 28.1, III. 11.4. — Gyilkosság Budapesten nyilt uccán. Budapestről jelentik: Szerdán délelőtt a Hajtaár utón egy Igari Imre nevű fiatalember nyilt uccán agyonlőtte Váczi János zuglói villamos állomásvezetpt, aki azonnal meghalt, A gyilkos menekülni próbált, a járókelők azonban lefogták. A rendőrség azonnal megkezdte a kihallgatását. Orkán a tengeren Regény Irta s KERTÉSZ JÓZSEF (25) Mária körülnézett a kis szobában. Az öreg bútorok, nagyapó képe az Orsolináról, a falon lógó nagy fakereszt, hívták vissza, régi gyermekhangon szóltak az emlékek: a pici modeUvitarlás a szekrény tetején, apró, szilárd, megmaradt tárgyak a iepergetett, eltűnt éveiből életének: — Mária maradj! Ne hagyj el bennünket! Velünk boldog^ voltál. A leány szemében felgyülemlett a könny. Össze- szoritotta a dereka körül az esőköpenyegett és kifordult az ajtón, bele a dühöngő, fekete szélbe. A szél ölbekapta, miagához szorította didergő testét és vitte, hurcolta magával, mint sötétaa’cu lovag a rablott menyasszonyt. Vitte, hurcolta a tengerpart felé, ahol mennydörögve zúgtak a hullámok- Mária bátya feszitett derékkal, meg-meghotló merev lábakkal hagyta magát vonszolni. A ţeste még kapaszokodott az életbe, minden lépése, hátratesziilő dereka tiltakozás volt, mintha belekiáltották volna a sodró szél fekete arcába: — Nem, nem akarok menni. Élni akarok! — De a lelke már megadta magát. Odadobta magát a szél ölébe, bele a megsemmisülésbe rohanó útba. — Előbh még Pierót kell megtalálnom... Megígértem Anyónak... Majd aztán, majd aztán... — kapaszkodott bele az életért remegő teste a gondolatba, mint feléje repülő mentőkötélbe. Nekifordult » harsogó szélnek, a zuhogó esőnek. Ezek tolták, lökték, verték: — Vissza, vissza! — Várjatok, várjatok, Perót meg kell találnom előbb... —■ lihegte a leány s nekifeszitott lábakkal, az erőfeszítéstől remegő inakkal tolta magát, előre az utón, a szél és oíjő ellen, a koesma felé. A kaosmáhan senki sem volt már, csak a kocsmáros mosogatta felgyürt ingujjban a poharakat a «öntésnél, hogy aztán, ha ezzel a munkával elkészült, bezárhasson. Mária leroskadt egy székié a bosszú x-lábu asztal mellett. — Vége, vége... Peró elment... Neke mis mennem — Vége, vége... Pieró elment... Nekem is mennem kell és még nem is láthatom előbb —- ütött bele a szivébe az elkerülhetetlen, elodázhatatlan végzet, mint visszacsapó vége az elszakadt mentőkötélnek. — Pierót keresed ? — szólt felé a kocsmáros a söntés mögül. Azóta kunt vannak máy... — Én is megyek mindjárt... csak nagyon elfáradtam... Azt hittan®, itt találom még — nyögte Mária a szavakat, mintha nehéz sulyok feküdtek volna a. mellén. — Nem iszol egy pohár bort, Mária? Barátságból adom. Nagyon kimerültnek látszol és az jót tenne neked — mondta az öreg kocsmáros szánakozó hangon. > — Nem, Paoló bácsi, köszönöm... Megfujt a szél... elfáradtam... egy kicsit pihenek... Aztán megyek — válaszolta a leány. A kocsmáros mégis beleerőszakolt egy pohár vörösbort. — Meglátod, milyen jót tesz majd. Olyan ez, mint az orvosság... Elmúlik tőle a fáradtságod, még dalolsz is az utón hazafelé — '«nandta nevetve. A leány megitta. Elmosolyodott a vigasztaló szavakra. — Köszönöm, Paoló bácsi, máris egész erősnek érzem magam — mondta, felállva a székről. — Már mégysz i Maradhatnál még egy keveset, úgyis olyan ritka vendég vagy nálam.-— Sietnem kell. Várnak... A kocsmáros megfogta a leány vállát és gyöngéd erőszakkal megrázta: — Pierót ne féltsd. A Vészmadár jó hajó, Pieró pedig a legkülönb tengerész a környéken mondta bátorítólag. — Igen, Paoló bácsi, de ez a rettenetes vihar... — kiáltott fel a leány, szivén találva. —- Oh! — legyintett a kocsmáros. — A Vészmadárnak ez nemi vihar... Pieró kacag rajta... Nem kell őt félteni. — Bár igaz lenne, Paoló bácsi — sóhajtott fel a leány s szívén büszke, meleg érzés .simogatott végig, hogy dicsérni hallotta az ő Pieróját. — Te is tudod, hagy igaz. Pierót nem kell a vihartól félteni... csak te hagynál fel azzal a hóborttal, Maria... minden rendben lenne__ Minden rendben lesa,, nemsokára, Paoló bácsi... — monda a leány elgondolkozva—- Látod Mária, ez már okos beszéd. Igaz, hogy ha ti rendbe jöttek Pieróval, a legjobb vendégemet veszítem el, de azért szívből kívánom. A bor sohasem romlik el. Mindig akad, aki megigya. Azelőtt sem öntöttem soha a tengerbe, ezután sem fogom — mondta az öreg kocsmáros ..jóakaratukig. Mária összehúzta magán az esőköpenyeget. — Isten vele, Paoló bácsi — szólt az öreg felé — Hát mégis mégysz? — Sietnem kell... — Isten veled, Mária! A leány kilépett s a rohanó sötét összecsapott feleit®, mint hajótörött fölött a fekete tenger. Az egész világ körülötte egyetlen óriási fekete üresség volt, melyben elveszett az ut, elveszett az ég. Amint a szél rohanva hasított el mellette, úgy érezte, hogy a végtelen fekete világ áll körülötte és ő zuhan, zuhan rettenetes gyorsasággal keresztül a fekete világűrben, valamely ismeretlen cél felé s az ő zuhanó teste körül zug az álló levegő. Néhány percig támolyogva állott ismét a sötéthez s meglátta lábai alatt az utat, mely feketébb volt, mint a körülötte tobzódó sötét. Ott állt még mindig egyhelyben, hátát jiekitámasztva a koesmaház oldalának. Az Utat már látta, amerre mennie kell.. A szél mint egy megáradt, nagy fekete folyam rohant a tenger felé, csak hagynia kell sodorni magát vele az utón, egyenesen odavisz. Már látta a célt, a minden utak végét, a sötétbe meredő nagy, fekete keresztet, de olyan nehéz megtenni feléje az első* lépést. Az ember iába ragad a drága, jó, esővert« sáros földhöz s ezer láthatatlan karral kapaszkodik belé az elitéit élet. C-uk az első lépés nehéz, mint ahogyan nehéz kimozdítani helyéből a földbemeredt szikladarabot a hegycsúcson, a többi már jön magától. A kő vagy az ember rohan lefelé a hegyen, egyre gyorsuló rohanással, mig eléri a meredély határát, ahol már végződik a főidőit ugrik egyet... röpül a fekete űrben... nagyot loeesan a viz... megérkezett a célhoz, a véghez, ahonnét senki ki nem mozdíthatja többé. Csak az első lépés nehéz, a többi :aái* magától jen. Nem bírunk megállni, ha mir elindult uuk...
