Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-06 / 125. szám
jt Keleti Újság Cl"’ »Képviselőház BTm,mT ___________________ i BUDAPEST TAXA POSTAU. PU-1 No. 24266—927. C/tr/-Kolozsvár, 1930. ftxaiwf 6. jPéotch KÉLBTltÍFSJÍÚ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. _________ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség é3 kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5 08, 6 94. XIIL évfolyam 125-íík szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Loucheup itt, Lsucheur ott Romániának a legutóbbi napokban két érdekes francia vendége volt. Az egyik: Berthelot tábornok, a másik: Loucheur. Berthelot nem sokat hallatott magáról. Miután Bukarestben felújította a régi barátságot, három napra lement pihenni „Berthelot- falvára“, birtokára, amelyet a román nemzet adományozott neki annakidején. Annál többet beszéltet magáról Loucheur. Egyik bukaresti napilap tudni véli, hogy Loucheur Románia villamosításának gigászi tervét hordozza agyában, egy óriási jelentőségű gazdasági projektumot. <3 maga tagadja, hogy ezért járt volna lenn Bukarestben. A francia kormány megbízásából végigbarangolja a középeurópai államokat, tanulmányozza ezeknek az államoknak gazdasági helyzetét. Hive a Briand-féle páneurópai tervezetnek. E tanulmányútja is a páneurópai együttműködés gazdasági megalapozását célozza. Ezek szerint Loucheur az európai Egyesült Államok egyik honala- pitójának tekintendő. Loucheur Franciaország kétségtelenül leggazdagabb nagyiparosa. Gazdag volt már békeidőben is, de vagyonának nagy részét az a hadikonjunktúra fejlesztette ki, hogy Elzászlotharingia francia kézre került. Loucheur egy időben újjáépítési minisztere is volt hazájának, az utóbbi esztendők csaknem valamennyi kormányában szerepelt, Briandnak jobbkeze és amit a mai Európa legreálisabb állam- férfiúja, a politika hajlékony gipszanyagával formál meg, azt Loucheur a gazdasági formanyelv szavaival juttatja kifejezésre. Kettőjük szép tervének csupán az a hibája, hogy Európa sebeinek nem behegesztésére, csupán külszines eltakarására alkalmas. * Románia villamosítása, Európa elfranciási- tása, ugylátszik e két ügydarab szépen megfér Loucheur aktatáskájában. Igaz ugyan, hogy például Magyarországon bármennyire is reverenciával fogadták Loucheurt.. a francia—magyar kereskedelmi kamarán, e látogatás apropója nem vonhatta még maga után, hogy odaát megfeledkezzenek a trianoni békeszerződés tiz éves évfordulójáról. Magyarország rokonszenvezik a páneurópai gondolatkörrel és ezt Bethlen miniszterelnök harminc napon belül tudtára is fogja adni Briand külügyminiszternek. De Magyarországon azt állítják és a magyar felfogást vezető angol és olasz körök konszenzusa is alátámasztja, hogy Páneurópa csupán abban az esetben épülhet föl vasbetonalapon, ha előbb bizonyos igazságtalanságok reparáltatnak. Loucheur- nak, aki a háborúban elpusztult francia területek újjáépítési minisztere volt jó darabig, gyakorlatból is kell tudnia, hogy újjáépítés nem történhet meg a romok elhordása nélkül, már pedig a politikai szerződések .alatt és körül is lehetnek romok, legalább is Magyarországon kívül öt-hat európai állam, közöttük nehány győztes állam is ezt állítja. Nincs ország Európában, amelyik ne érezné át az uj európai honalapitásnak feltétlen szükségességét, amelynek ne villanna keresztül az agyán, hogy nem akarni Páneurópát, egyet jelent a bolsevizmus kapuinak föltárásával, de ha ez igy van, valami igazat kell adjunk Olaszországnak is, aki azt mondja: ti nagy francia békebarátok, ha tényleg Páneurőpára gondoltok, miért akarjátok, hogy 1933-ban pontosan kétszer akkora legyen a hadiflottátok, mint volt 1914-ben? Lám, bennünket azzal vádoltok meg, hogy nyugtalanságot keltünk Európában, nos, megígérjük nektek, ha ti ebben az évben nem fegyverkeztek, úgy mi sem fogunk fegyverkezni. «így Grandi. Az olasz kardesörtetésnek nyilvánvalóan több a háborús, mint békés zengzete, de rirtaeusi csatahangok hallhatók ki a francia béke- fuvolái finom hangszereiből is. Ha Európa veszedelmesnek tartja Mussolini uj pax románját, kissé gyanús a pax gallica Is. Briand páneurópai elképzelésének alapgondolata egy be nem vallott fran- ciásitó törekvés, amely mesteri agymunkával a Cle- meneeaui müvet igyekszik a béke általános jegyében megszilárdítani. E lap hasábairól sohasem hiányzott a páneurópai gondolat lanszirozása és nem hiányzott Briand, sőt Loucheur dicsérete sem. Viszont, amikor Loucheur mintakollekciójában egy elektromos erőtelep apró modelljén kívül az európai blokk miniatűrje is helyet foglal, éppen a béke, éppen a Briand-féle terv sikere érdekében kell regisztrálnunk azokat az országaggodalmakat, amelyek innen is, onnan is felhangzanak. Súlyos incidensek voltak a kamarában, mart magyar bérencnek mondottak egy képviselőt Lupu szájhős kijelentéseire Wiiíer József megadta a méltóságteljes választ — Ökölre akartak menni a Lupu sértegetései miatt (Bukarest, juuius 4.) A kamara folyosóján ellenőrizhetetlen hírek terjedtek el arról, hogy a. kormány még a jelen ülésszakban törvényjavaslatot akar beter1 jeszteni az agrárreform adminisztrációs utón való revíziójáról. A hirt fenntartással kell fogadni, miegálla- piithat-ó aaonban, hogy a törvényjavaslat gondolatának a többség körében sok hive volna. Egyelőre nincsen semmi pozitiv értesülés. Lupu személyes harca A kamara ülésen Roxin képviselő a szesztörvény egyik szakaszának tárgyalásánál olyan értelmű módosítást jaVasolt, hogy a szeszgyárosok a gyárak körüli területekén lakó falasi.ifeeí vásárolhassák össze azok nyersterményeit. Lupu felugrik és Roxin felé kiáltja: — Magának szeszgyára van. A jó ízlés ellen való, hogy mimt, szeszgyáros a javaslathoz hozzászóljon. Roxin: Kikérem magamnak ezt a hangot. Lupu: Még maga kéri ki tőlem? Maga, aki egy agrárügyből kifolyólag négymilliót keresett.? Maga a magyarok bérence! A kijelentésre nagy zűr-zavar keletkezik s azután Roxin még az ülés ideje, alatt provokáltatta Luput. A szesztörvényjavaslat 77. szakaszánál Pompiliu •Joanitescu kérte, hogy .a. bornak a javaslatban megállapított hétszázalékos alkoholtartalmára vonatkozó követelményt szállítsák le. Madgearu kijelenti, hogy a szakaszt nem módosíthat ja. Külföldi példákra hivatkozik és végül idegesen veti közbe, hogy ha a. képviselők a módosítást elfogadják, úgy ő az ügyből kabinetkérdést csinál és lemond. — Ne. gondolják az urak — kiáltja, — hogy any- nyira ragaszkodom a miniszteri székhez, hogy azért fel fogom áldozni elveimet. Malta besszarábiai képviselő szólalt fel aki ép úgy, mint az utána szót kérő Bonescü csodálkozásukat fejezik ki afölött, hogy a miniszter egy ilyen üggyel kapcsolatban fölveti a bizalmi kérdést Mi az, hogy magyar bérenc? A m^xarában szerdán délelőtt napirend előtt Wilier József dr., magyarpárti képviselő kért szót és tiltakozott. Lupu tegnapi bejelentése ellen. — Tiltakozom Lupn dr. kijelentése ellen, — mondotta — mivel ezeket a magyarságra nézve sértőnek tartom s kérdem, mit ért az alatt, hogy Roxin képviselő a magyarok bérence? — Bármi is legyen azonban a magyarázat, ki kell jelentenem azt, hogy egyáltalában nem tartom helyénvalónak, hogy a parlament, színe, előtt egy képviselő, aki pártvezér is, ilyen jelzőkkel dobálózzék és vonatkozásba hozzon személyi incidenseivel egy olyan népet, amely több tiszteletet és megbecsülést érdemel. Lupu korrgiálni akar Lupu igy válaszol: Roxin képviselőnek szeszgyára van tudomásom szerint. Szeszgyárosi minőségében nem lett volna szabad a törvényhez hozzászólnia. Ezt igy kívánta volna a. jóizlés. Ami pedig azt a jelzőt elleti, hogy a magyarok bérence, a magyarok alatt itt mágnásokat értettem, de ha ez ellen is kifogásuk van az uraknak, úgy a jelzőt odamódositom, hogy Roxin bérenc. Eltörlik az exportilletékeket A délutáni ülésen napirend előtt Mihailescu többségi képviselő parlamenti iniciatavából egyszakaszos törvényjavaslatot terjesztett be gabouanemüek és állatok kiviteli exportdijának felfüggesztésére. A törvény- javaslatot a.- kuniam meg is szavazta. Eszerint a törvény életbelépésétől megszűnnek a kiviteli illetékek a búzánál, rozsnál, kukoricánál, árpánál, zabnál, lisztnél, babnál, borsónál; továbbá az ökrök, szarvasmarhák, lovak, sertések, berbécsek és juhok exportjánál. Wilier József jell-mri az incidenstRoxin kért szót ezután. Tiltakozik az ellen, hogy ő:- a magyarok bérencének nevezzék. Hivatkozik arra, hogy a gyulafehérvári határozatot annak idején ő hoz- ;a tudomására az akkor Jasiban székelő kormánynak. Lupu: Nenn illendő dolog, hogy valaki nemzeti kö- penyegbe takarózzék, amikor bizonyitiékaim vannak arra, hogy egy agrárügyből kifolyólag a román parasztság érdeke ellen dolgozott. Wilier szólt hozzá a» incidenshez a következőkben: — Miután igy elintéződött az incidens Lupu és Roxin urak között, le kell vonnunk ebből egyetlen konzekvenciát. Civilizált emberek között megengedhetetlen, hogy személyi harcaikat egy nemzet bőrére intézzék el és súlyos szavakat vegyenek szájukba, amelyek legkevésbbé sem alkalmasak arra, hogy az illötő nemzetet megsértsék, de alkalmasak arra, hogy bizonyos tónust kellőképpen jellemezzenek. Nívós közbeszólások Buzdugan lupista: Fogja be a száját Wilier ur. Wilier József: Magától olyan lényeges kulturális differencia választ el, hogy nem óhajtok válaszolni szellemes közbeszólására. Lupu: Mit akar tőlem még Wilier képviselő ur? Még egyszer hangsúlyozzam, hogy barátja vagyok a magyar népnek. Lazar magyarul kiáltja: Éljen Farkas Miklós. A többség kacag, amire Lupu feléjük fordul és kiáltja : Fogják be a szájukat. Moroveanu: Kikéx-jük magunknak ez a hangot. Lupu: Maga különösképpen fogja be a száját. összeütközés előtt Stanescu: jNem fogjuk tűrni ezt a hangot. így nem- lehet sértegetni még a parlamentben sem. Lupu: Hallgasson, maga vén disznó. — óriási zaj, egy csoport többségi Lupu felé rohan, a kvesztorok alig tudják a rendet helyreállítani. Az elnök hasztalan csenget, végül is tiz percre felfüggeszti az ülést. Egy sereg uj törvény A szünet után Madgearu három kereskedelmi szerződés ratifikálásáról szóló javaslatot terjesztett be, Mirto pedig 12 uj törvényjavaslatot, köztük az újságírók nyugdíjintézetéről szóló javaslatot is. Mai számunk 12
