Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-05 / 124. szám

XIII. tiVF. 124. SZÁM. s ta&rmuto Jíémnőfc a oilág Hogyan történt Mata Hart kivégzése? — A védő ügyvéd, aki szerel­mes lesz védencébe — Mata Hari ártatlan? — Raquel Melier római zarándok útja és Claude France titokzatos öngyilkossága — A Mona Vanna legenda A Keleti Újság eredeti cikksorozatának tizenharmadik közleménye < a 4 a a 4 «8 A A A A A k világ legjobb félkemény gallérje: Minden Jobb uridivatüzletben kapható. E könyv nagy feltűnést keltett és a szerző a regény­ből drámát is csinált, amely La Dansense Rouge cim alatt,a Renaissance színházban száznál többször ment. A premier alkalmával a soviniszták botrányt csináltak a színházban, a frontharcosok küldöttsége jelent meg hivatalosan az előadásokon, viszont, amikor e küldött- I ség megállapította, hogy a darabnak a francia haza- I fisághoz, mint olyanhoz, semmi köze sincs, a viharok (elnémultak. Raquel Meller szerepe a Mata Hari kémkedési perben Claude France titokzatos öngyilkossága is vált tőle. A fáma szerint Meller volt az, aki a már a Hanna Wittig által leleplezett Mata Harit rendőr­kézre juttatta. A féltékeny szerelmes körül szövődő legendát. Cariilo megcáfolta, de mikor Raquel Meller évekkel ezelőtt zarándokúira ment Rómába, az a hír terjedt el, hogy e zarándokút] ával Meller lelkiismereti furdalásain igyekezett könnyíteni és fel akarta oldoztatni magát a pápától azért, mert Mata Harit féltékenységi rohamában a halálba hur- coltatta. Carillo említi könyvében, hogy Mat» Hari teljes visszavonultságban élt Spanyolországban abban az időben, amikor őt megismerte és noha őt a két mi­niszterelnökségéről ismert államférfiu, Dato és Roma- nones állandóan megkörnyékezték, hogy mutassa be nekik a szép táncosnőt, az orosz kapitányba szerelmes Mata Hari mindig kibújt e megismerkedések, élők Ez is mutatja, hogy nem volt kémnő, különben két ilyen tekintélyes, semleges államférfiu barátságát; nem hagyta volna figyelmen kivül. A milliomos Mortisae, Mata Hari nagy $şz|§ţ5j« szerzetesnek csapott fel és a Miraflore kolostorba vo­nult, mikor Mata Harit — szerinte ártatlanul —-' kivé­gezték. Gompp, a német ellenkémiroda vezetője sze­rint Mata Hari nem volt bűnös, csak áldozata maga­sabb francia állami érdekeknek. A Mona Vanna — legenda A Mata Hari körül kiképződöbt újabb irodalom a kivégzés lefolyását is legendás ködbe burkolja. Ţhur- son angol iró szerint Mata Hari a kivégzés napján le­dobta selyem hálóingét, meztelen testére, mint egy uj kiadású Mona Vanna, bundát húzott és amikor a tizenkét fegyver ellene szegződött, lehányita a bundát és meztelen testtel ál lőtt a katonák előtt. Ezzel szemben egy német iró úgy tudja, hogy Mata Hari a kivégzés napján egyszerűen, de elegánsan öl­tözködött fel. Világosszürke, csikósán sávozott se­lyem ruhát viselt, prémgallért és kézelőt, nagy, kék kalapot szallagokkal. Mesebeszéd tehát a regényes színbe öltöztetett Mona Vanna-história. (Párisi munkatársunktól.) Ködös, őszi reggel volt, Mata Hari kilépett a fog­ház ajtaján, már öib automobil utasai várakoztak reá. Amikor a kocsik a vincennesi lövőtérbez érkeztek, Mata Hari észrevett egy hatodik kocsit is, amelyre egy koporsó volt reárakva. A lelkes®, aki megpillan­totta e danse maoabret, ingadozott és ha nem támasz­kodik bele a szomszédjába, elesik. De Mata Hari nyu­godtan viselkedett, nem szólt egy szót sem, a gyenge­ség minden látszata nélkül hagyta magát, a vesztő­helyre vezettetni. Dobpergés, vezényszó. A gyalogosok különítmény e fölvonult a delikveusnő elé. Mata Hari pillantása nyugodtan időzik a kemény katonai arcokon és nem engedi meg, hogy bekössék a szemét. Az utolsó pilla­natban Leonie nővér és védőügyvédje felé fordul, majd Leonie hozzá megy és megcsókolják egymást. Az első salve után azonnal összerogy. A parancsnok mellé lép és a jobbfüle mellett megadja a kegyelemlövést. A csapat eldefiliroz a véres holttest előtt, azután megszólal a hadbíróság jegyzőkönyvvezetője: — Van valakinek igénye a hullára? Senkisemi jelentkezik. A kivégzés után Mata. Harit igen jelentőséges személyek néhány évvel a halála után védelembe veszik. A táncosnő ár­tatlansága mellett a francia közvélemény Clunet védő magatartásában látja a legfőbb biz nyitékot. Clunetnek éppenugy, mint, a többi szemé­lyeknek, nem. volt szabad egyetlen egy szót sem elárulni a vádirat tartalmából. Clunetet eskü kötötte és ehez az eskühöz egészen ha­lála napjáig hü maradt. De Clunet korának leghire-sebb jogásza volt, európai tekintély államjogi kérdésekben, olyan név, amely előtt meghajlottak tiszteletteljesen minden állam jogászai. Francia nacionalista körökben, amikor tudomást szereztek azokról a drámai körülmé­nyekről, ahogyan Clunet védencnőjének felmentéséér: rimánkodott, az a gyanú támadt, hogy Clunet belesze­retett Mata Hariba és e tragikus szerelem volt az, amely őt méltóságának leküzdésére, folytonos megalázkodásokra kényszeritet- te. Tény az, hogy Clunet megmozgatott minden követ, hogy védenenőjo kegyelmet kapjon és hogy halála vé géig nem szűnt meg hangoztatni, hogy Mata Hari ár­tatlan. Figyelembe kell venni, hogy Clunet kiváló pat­rióta hírében állott, aki a háború alatt állandóan fel­emelte a szavát a népjogokat ért sérelmek ellen, meg- bosszulandónak vélte a belga semlegesség megsértését, a féknélküli tengeralattjáró harcot, Párizsnak bombá­zását repülőgéppel és ha ez az izzólelkü patrióta oly szenvedélyesen kelt védelmére egy kémnőnek, akkor bizonyára volt is jogalapja hozzá. Éppen ez a titokzatosság, amely Mata Hari elitél­tetésének aktái körül lappang, indította meg a kom­mentárok és a regények egész áradatát. Kevesen tud­ják, hogy a táncosnő atyja is, miután elvált Mata Hari férjétől, leányának becsülete megmentéséért egy köuv- vet irt, amely Amszterdamban jelent meg és amelyben az exférj ellen igen heves szavakkal dörgedelmezik. FIGYELEM I MEGÉRKEZETT A DREHER HAGGENMACHER A napokban jelent meg egy uj életrajz a „La vraie Maba-Hari“, amelyben Charles Heymans doku­mentumok alapján foglalkozik a táncosnő életével. Vi­szont ő Mata Hari bűnössége mellett foglal állást szemben az összes regényírókkal és krónikásokkal, akik Mata Harit ártatlannak vélelmezik. Igen nagy feltű­nést keltett a francia irodalomban Charles Henri Hirselinck könyve, amelyben a világháború közepén, francia iró létére bátor volt Mata Harit justiemord áldoza­tául feltüntetni. Két francia publicista, Marcel Nadaud és Andre Fage szerint Mata Hari • elkövette a kémkedést, de olyan körülmé­nyek között, amelyek mérlegelése után neki nem a vesztőhelyen, hanem idegklinikán lett volna a helye. E publicisták a nemzet becsülete érdekében követelik, hogy tegyék közzé « Mata Harira vonatkozó aktákat. Az Összes Mata Hari könyvek között a legnagyobb feltűnést egy spanyol Írónak, Gomez Carillonak Mad­ridban 1923-ban megjelent könyve keltette, amelyet a legtöbb nyelvre lefordítottak. Gomez Carillo Guetema- laban született, Buenos Ayresben naturalizáltafcta ma­gát, Nizzában argentiniai konzul volt, a világháború alatt pedig a spanyol El liberal eimü lapnak a fő- szerkesztője. Gomez Carillo Raquel Mellernek, a hires táncosnőnek volt a férje és 1927-ben Ötvennégy eszten­dős korában ő is meghalt. ;Cari 1 lo a legkülönösebb kö­rülmények kozott ismerkedett ideg a' Mata Hari-ügy egyes részleteivel és ezek a részletek újszerűségüknél és jellegzetességüknél fogva hatottak erősen a Mata flai'i körül kialakult közvéleményre. Carillonak eszeágában sem Volt regényt imí Mata Haliról. De a világháború alatt azzal gyanúsították meg, hogy közeli kapcsolatban állott a táncosnővel és hogy a francia kormány nagy pénzeket adott neki acélból, hogy csalja tőrbe szeretőjét és szolgáltassa ki nekik. Állítólag Carillo, akit a maga korában tüneményesen szép férfiúnak tartottak, Spanyolországból a határra csalta ki Mata Harit, akit azután letartóztattak és Párizsba hurcoltak. Carillot a spanyol sajtóban egyik publicista nyílt levélben szólította fel, hogy nyilatkozzék a vádakról. E nyilt levél apropója alkalmából született meg a hi­res könyv, amelyben legendának tártja a neki tuLaj- lonitott szerepet.. Mata Harit tényleg ismerte, de Ma- a Hari akkortájt szerelmes Volt abba az orosz ka- űtányba, aki, mint tudjuk, megvakultán került tábori kórházba. Fentebb elmondottuk, hogy Carillo férje volt liaquel Meller, ma is élő világhírű táncosnőnek és el A Mata Hari-pör legtöbb szereplője halott. A ha­lottak között van Hanna Wittig is, aki amint előbbi :őrleményünkben jelentettük, nemcsak koronatanúja volt a pömek, do az ő aktivitása nélkül a Mata Hari ellenes pör sohasem kovácsolódhatott volna össze. Hanna Wittig, mint Mata Hari ellenkémnője, szolgál­attá azokat az állítólagos fonitos okmányokat, ame­lyek birtokában a halálos Ítéletet ki kellett mondani. Hanna Wittig később de Chilly grófnak lett a felesége, később ismert színésznő és filmszinéssnő. A francia közvélemény ter­mészetesen őt nem mint Wittiget, vagy Madame Chillyt ismerte, de mint Claude Francét. E hölgy a világháború utáni években általánosan is­mertté vált egész Európa színházi világában. Sikerei­nek tetőpontján azonban agyonlőtte magát. Claude France öngyilkossága meglepte az egész világot. Szép volt, gazdag volt, rendkívüli sikerei vol- .ak, vájjon mi lehetett öngyilkosságának az oka? Ön- gyilkosságának hirére rengetegen keresték föl a Rue "de Paisandarie 31. szám alatti pompás házat, ahol a színésznő fel volt ravatalozva, hogy lecsukott ajkai mögött megsejtsék azt a titkot, amely őt Mata Haji­val egybekapcsolta. Mert a francia közvéleményből egyáltalában nem lehet kiirtani a felfogást, hogy Clau­de France 1928-han azért röpített golyóit az agyába, mert nem bírta elviselni lelki- ismereti furdalásait Mata Hari elárultatá- sa miatt. A Mata Hari-ügy körül, amint* látjuk, van titok bőven. — Junius 23-ra tűzték ki a budapesti monstre kommunista per tárgyalását. Budapestről jelentik: Az április végén elnapolt monstre kommunista per tár­gyalásának megkezdését junius 23-ára tűzték ki. A pernek mintegy száz vádlottja és rengeteg tanúja van, úgyhogy a .tárgyalás előreláthatólag hónapokig fog tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents