Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-05 / 124. szám

a „éti Újság Cluj-Kolozsvár Képviselőház BUDAPEST V. kér. Claj-Kolczsvir, 193% június s Csütörtök 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. OKSZAGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. 12 oldalas szám ára 5 lej. Egyes szám ára 20 fillér. Â magyar diplomák nosztrifikálásáról szóló hirhedtAíigíieSescu-féle rendelet hatályát vesztette Gyártás Elemér törvényértelmezését az © őadó és a miniszter is helyesléssel nyugtázták — »Egy kisebbségi kollegának kellett jönnie, hogy leckét adjon a demokráciából 1“ A magyar diplomák Száz meg száz, talán ezer meg ezer magyar ifjn kiséri lélekzetét is visszafojtdttan figyelemmel a ma­gyar diplomák nosztrifikálása parlamenti vitaanyaggá előlépett kérdésének további sorsát. Az, ami eddig történt ebben a kérdésben, valóban felháborító kulttur- botrány volt. Angbelescu retográd és kegyetlen rende­leté halálra Ítélt egy, az élet küszöbére került fiatal magyar intellektnel gárdát. Eleve irredentának bé­lyegzett mindenkit, akit családi viszonyai és más el­háríthatatlan körülmények a magyar egyetemek hall- gaJtására és magyar diplomák megszerzésére kénysze- ritettek. A legjobb képesítéssel is az exisztenciaszerzés reménye nélkül lézengtek hazájukban a magyar egye­temek orvosi, mérnöki vagy más fakultásain diplomát szerzett ifjak. Sok közülük már nem is ifjú, hanem az élettel vivatit harcban meggomyedt, koravén, re- mény+vesztett exisztencia. Pedig azt senki sem tagad­hatja, hogy a magyar egyetemek európai nívón álla­nak, a magyar mérnökök világszerte dicsőségére váltak szakmájuknak s általában, Románián kívül alig van ország, ahol jó ajánlólevél ne lenne a magyar diplo­ma. Most aztán, mint Gyárfás Elemér szenátusi be­szédében elmondotta, az uj törvény mellőzte Angbe­lescu megszorító rendelkezésének megerősítését. Gyár­fás is, mi is úgy értelmezzük, hogy ez a magyar dip­lomák megbélyezésének végét jelenti. Bizonyos, hogyha a kormány hátsó gondolat nélkül alkotta meg a törvénynek erre vonatkozó passzusát, de méginkább, ha minden félreértést kizáróan leszögezi az Anghe- lescu rendelet hatályának megszűnését, olyan munkát végez ezzel, amely jelentőségben a tísztviselőkérdés megoldásához hasonló s amivel a magyar társadalom objektiv elismerését érdemli ki. Várjuk tehát a vilá­gos kormánynyilatkozatot! Titulescu a strandon Már megszokhattuk, hogy akármilyen párt van a hatalmon, alig van hét, amely ne hozna hirt készülő kormányválságról. Sőt: gyakran alig múlik el nap, hogy ellenzéki lapok ne jelentenék he a komány válságos helyzetbe sodródásának újabb hirét. Már megszokhattuk, hogy ezeket a híreket sohasem lehet komolyan venni, viszont azt is tud­juk, hogy egyszer mégiscsak komolyra fordul egy ilyen hiradás. Az erős kormányoknak is az a sor­suk itt, hogy bármelyik napon váratlanul meg­bukhatnak, de viszont e hírek dacára is lehetnek hosszuéletüek. Az utolsó öt esztendő alatt például ahányszor Titulescu valamit hallatott magáról, másnap már olvastuk, hogy koncentrációval, vagy anélkül, kormányt alakit. Ha Londonból Párizsba utazott, akkor is felbukkant a kormányalakítási terve. Ha Bukarestbe hazajött valahonnan, akkor aztán hetekig Írtak róla. Titulescu most nemcsak hazajött, hanem meg is fürdött a bukaresti strand­fürdőben, csevegett is más fürdőzőkkel. A nyári ujságesinálás Bukarestből most szétrakétázta a hirt, hogy kormányt alakit. Ahhoz, hogy valaki kor­mányt alakítson, mindenekelőtt az előbbi kormány bukása lenne szükséges. Titulescu két okból für­dött a bukaresti strandon. Először azért, mert Bu­karestben strandfürdőt épitettek most nemrégiben. Másodszor azért, mert nyár van. S ha már nyár van, tudni kell, hogy a nyár nem kedvező szezon a kormánybuktató változások számára. Nyáron ma­radni szokott minden, ahogy volt. Bár itt nálunk politikai meglepetések soha sincsenek kizárva, még- sincs más kilátás a nyári szezonra, mint az, hogy marad minden, ahogy volt. Marad az a bukaresti szokás is, hogy minden nap, vagy minden héten jön válsághír a nyáron is. Esős időben, aszályban egy­aránt kitermelődik. Hogyne termelte volna ki az a rendkívüli esemény, hogy Titulescu, aki olyan rit­kán van itthon, a bukaresti strandon is megjelent, fürdőruhában. (Bukarest, június 3.) A szenátus hétfő éjjeli ülé­sén Jacobovici szenátor, az egészségügyi törvény elő­adója, válaszolt a javaslattal kapcsolatban elhangzott felszólalásokra. A keddi ülésen az erről szóló jegyző­könyv felolvasása kapcsán Gyárfás Elemér dr. magyar párti szenátor kért szót és a következőket mondotta: — Az éjjeli ülésen a törvényjavaslat előadója hosszabb beszédben válaszolt az én beszédemre és egye­bek közt kitért a külföldi egyetemeken szerzett diplo­mák nosztrifikálásának kérdésére is. Ismertette az erre vonatkozó felfogását. Kötelességemnek tartom, hogy az előadó nehány adatát helyesbítsem és az egész kér­dés előzményét precíz adatok alapján megvilágítsam. Angbelescu szégyenrendelete — A magyarországi egyetemeken szerzett diplo­mák nosztrifikálása tekintetében semmiféle nehézség nem volt egész 1923. január l~éig, amikor megjelent a Monitorul Oficial 218-as számában 1922. december 28-iki kelettel Anghelescu miniszter 134.456. számú rendelete, amelyben kijelenti, hogy a magyar egyete­meken 1916. augusztus 28-ika, vagyis Románia had­üzeneté óta szerzett diplomák Romániában, érvénytele­nek. — Indokul két körülményt hoz fel a miniszteri rendelet. Az egyik, hogy a szegedi egyetem, amely az impériumváltozás után létesült, kolozsvári egyetemnek nevezi magát, a másik, hogy a magyar kormány nem ismeri el a román egyetemek diplomáit. Nem vonom kétségbe, hogy a szegedi egyetem, amely akkor a ko­lozsvári tanári karból állíttatott fel, tradíciója alapján magát az első években kolozsvárinak nevezte, de nyom­ban a repressziós rendelet megjelenése után intézkedett a magyar kormány, hogy a kolozs­vári nevet többé ne használja. A kérdéses rendelet belső indoka tehát, ami felett nem érzem .magam hivatva véleményt mondani, megszűnt. A másik indok pedig eredetileg is alaptalan és valótlan volt, mert a magyar kormány sohasem vonta kétségbe a ro­mániai diplomák érvényességét. Ezután az egészségügyi törvény vitáját folytatták. Moldovan államtitkár fejtette ki nézetét. A törvény megalkotását az ország elmaradt egészségügyi viszo­nyai és a külföld fejlett egészségügyi intézkedései kö­vetelték. Fölemlítette, hogy Romániában a gyermekhalan­dóság a többi európai államokhoz viszonyítva rendkí­vül nagy, már pedig ez nagyobb veszteség bármilyen költségvetési hiánynál. Foglalkozott a gyógyszertárak é.9 a drogériák kérdésével. A gyógyszertárakat meg keli védeni a túlzott üzleti konkurrenciától és biztosí­tani kell számukra a tudományos munka lehetőségét. A drogériák csak segédszervek' lehetnek és nem árulhat­nak gyógyszereket és készítményeket. A fogászok ügyé­re vonatkozólag belátja, hogy méltányosságot érdemel meg ez a foglalkozási osztály, fölhozza azonban, hogy olyan sok fáradságot és munkát okoztak, ami a mi­nisztérium energiájának 50 százalékát vette igénybe. A mitífezterium a mostani törvényben is igyekezett velük — Minthogy Angheleseunak e sérelmes rendeletét, amelyet a legnagyobb szigorúsággal alkalmaztak, igen sok kellemetlenségeket okozott számos ártatlan ifjúnak, a magyarellenes liberális kormány bukása után 1926 október 18-án Villányi bukaresti magyar követ hiva­talos jegyzéket adott át Mitilineu külügyminiszternek, amelyben, hivatalosan kijelentette, hogy semmi olyan intézkedés nincs érvényben Magyarországon, amely megnehezítené az utódállamok diplomáinak elismerését. Minthogy a román kormány ilyen hivatkozással tagad­ta meg a magyar egyetemek diplomáinak nosztrifiká- lását, kérte a követ a kormányt, hogy tájékoztassa öt a román kormány e kérdésre vonatkozó álláspontjáról. Ezt a tájékoztatást az Averescu-kormány nem adta meg uralmon léte alatt s az azt követő î& kor­mánytól nem is várta Magyarország. Elleniéit Maniu kormányra jutása után 1928 március S-án megismételte a diplomáciai intervenciót, amelyre nem kapva választ, 1928. április 26-án megsürgette, mig a további sürge­tés a diplomáciai tapintattal ellenkezett volna. — így áll most a kérdés, amelyre vonatkozólag örömmel szögezem le az előadó ur tegnapi azon kije­lentését, hogy a kolossVári egyetem magyar hallgatói kitűnő diákok. Mi is azt óhajtjuk, hogy lehetőeg Kolozsváron szerez­zék meg diákjaink diplomáikat, felszólalásom azonban szükséges volt azok érdekében, akik a még tisztázatlan helyzetben Magyarországon fejezték be tanulmányai­kat. A most megszavazott törvény általános jellegű in­tézkedéseket tartalmaz a diplomák nosztrif'ikálására nézve, anélkül, hogy Anghelescu megszorításáról ren­delkeznék. Ezt én úgy értelmezem, hogy a törvény vonat­kozó szakasza hatályon kívül helyezi a kérdé­ses Anghelescu-féle rendeletet és a magyarországi diplomák ugyanolyan bánásmódban fognak részesülni, mint a többi diplomák. A felszólalásra az előadó válaszolt és a Gyárfás szenátor kijelentéseit helyeslőleg vette tudomásul s a miniszter is helyeslőleg bólintott. Eszerint a törvény- szöveg értelmezésében igy nincsen nézeteltérés. szemben méltányos lenni Mirto miniszter volt a következő szónok, aki külö­nösen kiemelte, hogy az egészségügyi törvény pontos határt von az egyes foglalkozási ágak működése tekin­tetében. A szenátus ezután a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadta A községi orvos a községé A szakaszonkénti tárgyalásnál Remis Agriceanu többségi szenátor módosító indítványt terjeszt be arról, hogy a községi és megyiei tanácsok maguk választhas­sák meg orvosaikat. A javaslathoz Muth Gáspár német szenátor szólott hozzá. Hangoztatta, hogy a németek nagy szimpátiával voltak és vannak a nemzeti-parasztpárt iránt, kényte­len azonban kijelenteni, hogy a jelen szakasz vélemé­nye szerint ellenkezik a párt demokratikus Programm javai és ezért-azt nem is helyeselheti. Nem lehet helyes as, Megszavaznák a törvényi a.vaslaiel Mai számunk 12 cicái

Next

/
Thumbnails
Contents