Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-29 / 145. szám

$[[[. ÉVF. 145. SZÁií. A réviek a Károly király leszállása helyén történt károkért nem kérnek kártérítést A királyi ház adminisztrációs hivatala levelet irt a révi jegyzőnek (Nagyvárad, jjunius 27.) Rév község ta­nácsa, amint megírtuk, táviratilag fejezte ki hódolatát II. Károly királynak és hódoló táv­iratában kihangsúlyozta a község lakóinak örömét* afelett, hogy a király a község hatá­rában lépett először Románia földjére. A táv­iratra Rév község primárja a következő vá­lasztáviratot kapta: „Őfelsége a király kö­szöni önnek a községi tanács és a lakosság nevében kifejezett jókivánságokat. Őfelsége a király magántitkára: C. Dumitrescu.“ Tegnap pedig a következő érdekes leve­let kapta Brindas Gábor révi községi jegyző, a királyi háztól: Casa M. S. Regelui Administraţia Bucureşti, 21. Iunie 1930. Brindas Gábor jegyző urnák Körösrév Biharmegye Pop repülőkapitány ur által informálva lévén, hogy az önök községében történt le­szállás^ alkalmával valamelyes károkat okoz­tak, kérjük sürgősen közölni az Ön által fel­becsült kárt ezért a veszteségért. A királyi ház adminisztrátora: (Olvashatatlan aláírás.) Brindas jegyző a királyi levél vétele után azonnal magához rendelte Dubou Mi­hály révi gazdálkodót, akinek búzaföldjén a király repülőgépe tényleg kárt okozott és jegyzőkönyvet 'vett fel vele az őt ért kárról. Dubou Mihály akkor jegyzőkönyvbe vétette, hogy bár kára 1500—2000 lej, azonban most már, amikor tudja, hogy kinek a repülőgépe okozott kárt búzájában, lemond kártérítési igényéről, egyetlen bani kártérítést sem kí­ván, sőt boldognak érzi magát, hogy a király először az ő birtokán lépett az ország föld­jére. Természetes azonban, hogy a gazdál­kodó kárát e kijelentése dacára is meg fog­ják téríteni. Érdekes különben, hogy a föld körül, amelyre a király szállt, nagy vita folyik. Égy özvegy asszony, Bika Jánosné, akinek két hadiárvája van, azt állitja, hogy a föld övé. mert igaz ugyan, hogy a földet eladta Du- bounak és ez a vételárat, 10.000 lejt ki is fi­zette, de egyrészt, mert a két árvája, illetve az árvaszék nem egyezik bele az eladásba és a telekkönyvi átirás sem történt még meg és nem is történhetik meg az árvaszék beleegye­zése nélkül, a föld az övé, illetve árváié. Az özvegy asszony, most perre készül. A községben egyébként sem ült el még az a boldog izgalom, amelyet Károly király ottani leszállása okozott és a község lakói so­kat várnak és remélnek Rév fejlődése tekin­tetében. Pierpont-Morgannak, megkapta a román telefonkoncessziót, minden perce háromszáz frankot jelent Hogyan interjúvolta meg a dcllárfejedelmet Párisban egy szemfüles újságíró ? Csokor és rózsaszínű levélke volt a riporter utjának egyengetője (Paris,, junius 2A) Pierpont-Morgan-ról, az is­mert amerikai dollárfejedelemről mindenki tudja, hogy soha éledében nem szerette a nyilvános szereplést, es­küdt ellensége volt az úgynevezett udvariassági vizi­teknek, interjút pedig soha sem adott senkinek. Elkép­zelhetjük, minő' versengés folyt a francia újságírók kö­zött, amikor Morgan látogatásit tett Parisban,, hogy legalább egy ötperces beszélgetést folytassanak az amerikai Krőzussal. Kapókig folyt a kísérletezés, azonban minden furfang, minden ötlet, minden pró­bálkozás eredménytelen maradt. A riporterek lemond­tak már minden reményről a belenyugodtak abba, hogy a lehetetlent forszírozni igazán balga kísérlet volna. Ilyen körülmények között lekicsinylő mosolyt keltett egy fiatal újságírónak társai előtt tett nyilatkozata, amely szerint ő 3000 frank ellenében interjút hoz az elzárkózott dollárfejedelemtó'l. Az öreg kollégák állot­ták a megállapodást, annál inkább, vagy legfőképpen azért, mert meg voltak győződve, hogy a hangosszavu fiatal riporter vállalkozása úgyis csúnya fiaskóval fog végződni. Annál nagyobb volt azonban a meglepetés, amikor huszonnégy óra elteltével a vállalkozószellemü ifjú kezében kéziratosomét lebegtetve, berobogott a törzskávéházba. — Ide a 3000 frankkal! — harsogta, ennek elle­nében itt az interjú s gyöngyöző homlokát töriilgetve, leült az álmélkodó, de még mindig tamáskodó újság­írók asztalához. A kételkedőknek még jobban lebiggyent az álluk, amikor a fölényesmosolyu ifjú riporter az interjút autorizálő titkári pecsétet és horribile dictu, magának Morgannak aláírását olvasták a terjedelmes kézirat végén. A fogadásbeli 3000 frank előteremtése körül ugyan kisebb akadályok merültek fel, amley körül­mény abban leli egyszerű magyarázatát, hogy bizony az itteni kartársak sem tartoznak a plutokráeia tagjai sorába» Ezen a kis fizetési nehézségen a román gazda­sági életből jólismert ,kényszerogyezség’’ utján tették túl magukat, kiegyezvén egy „aufsi'ájbenre’- elfogyasz­tandó dús vacsorában, amelynek folyamán a nap ün­nepelt hőse igy adta elő sikeres vállalkozása törté­netét : — Morgan ur részére hoztam a csokrot és levelet, — jelentettem egyik pápásjemés titkárnak, aki nyom­ban át akarta venni a szekérnagyságu bukó tát, hogy bevigye Morgan szalonjába. — - — Szigorú utasításom van a csokor és levél kül­dőjétől,, — válaszoltam a szolgálatkész titkárnak, hogy személyesen adjam át a küldeményt, annál in­kább, mert a levélre, választ kell vinnem. A pápasze­mes titkár alaposan megvizsgálta a szálkás női Írással címzett heliotropszinü levélkét, összesúgtak mind a hárman, végre is úgy döntöttek, hogy nő lévén a do­logban, nem gátolhatják meg, hogy megbizatásomhoz hi ve ti, ne személyesen adjam át a figyelmes külde­ményt. — s beengedtek a hét lakattal őrzött szentély­be. Morgan jóindulatú mosollyal fogadott, azonban menten ajkára fagyott a mosoly, amikor a sarokba csapva a mennydörgés nagy bukétát s a hozzátartozó illatos levélkét, bejelentettem, hogy újságíró vagyok, aki interjúért jöttem. — A következő pillanatban, a meglepetés vonásai már eltűntek a dollárkrőzus arcáról s teljes ridegség­gel s még teljesebb határozottsággal igy szólt: — Kérem, az én időm .nagyon drága s nincs időm értéktelen fecsegésre. Tudja-e Ön, hogy nekem a nap minden perce háromszáz frankot jelent? — All rajit! — szónokoltam, összeszedve minden gngol tudásomat, aztán heroikus nyugalommal tárcám után nyúltam, — amelyben mellesleg szólva, egy árva ötfrankos magánoskodott, *— ha önnek minden perce háromszáz frankot jelent, én ezennel deponálom a két percnyi vesztesége ellenértékét, a hatszáz frankot s most kérem nyilatkozzék! — Ez a kissé , perfid ajánlat megtörte a jeget. Mjorgan jóízűen íelkacagott, aztán igy szólt: — Kapitulálok, s tradiciómítól eltérve, hajlandó vagyok nyilatkozni. Kérdezzen fiatal barátom, én majd a választ, — nehogy elírás történjék, a gyors­írómnak mondom tollba. A következő pillanatban egy bájos szőke gvorsirónő jelentkezett, aki helyettem je­gyezte Morgan válaszát, az én kéttucatnyi térdeim­re, Ez a hitelesített Morgan-interju hiteles története, — fejezte be előadását pohárcsengés közben a fiatal kollega. Büszkék lehetiinko bukam resti magyar diákokra Majdnem százszázalékos sikert értek el a magyar fiuk az egyetemi vizsgákon (Bukarest, junius 27.) Az egyetemi vizsgák be­fejezésükhöz közelednek s már is meg lehet állapí­tani, hogy a bukaresti egyetem magyar hallgatói az idén is megfeleltek a hozzájuk fűzött várakozás­nak. , Csaknem valamennyi bukaresti magyar diák vizsgához állt és apróbb „pech" -éktől eltekintve mind sikerrel is végeztek. Néhány héttel ezelőtt, mint buzgó és bátor kul- turhaveosokat volt alkalmunk megfigyelni a buka­resti magyáír' diákokat. A tavasz folyamán számos kulturestéíyt rendeztek az ilyen jellegű szórakozá­sokban ’ néglehetösen szegény bukaresti magyarság számára. Bukaresti diákjaink a magyar közönséggel és saját fiatal életükkel szemben lerótt kötelezettségeik mellett öntudatos, komoly munkát végeztek a Sfinţii Yoevozi uccai diákotthon tanulóterméhen is, a zöld linóleummal bevont egyszerű, hosszú asz­talok mellett. Tanultak és a jelenleg befejezés előtt álló nyári vizsga-szeszióban sikeres vizsgát sikeres vizsga* után írattak be professzoraikkal bukaresti indexkönyveikbe. A diákotthonnak mind az öt orvosnövendék- lakója túl van már az összes megpróbáltatásokon. Egyiküknek — aki már nem is nevezhető egyetemi hallgatónak, mert á budapesti orvosi fakultás dok­tora" _* már szinte félelmetes a szorgalma. Egy év alatt több, mint harminc kisebb­nagyobb 'vizsgával ismételte, meg összes egyszer már letett vizsgáit, hogy megszerezze magyar diplomájának nosztrifi- kálását. A bukaresti magyar diákok nagy elisme­réssel emlegetik vizsgázó rekorder kollégájuk nevét, dr. Jakab Mihálynak hívják. A szépművészeti főiskola mind a nyolc magyar hallgatója a jólvégzett munka elégtételével tekint­het vissza az évre. A tornatanár-jelöltek között pedig éppenséggel a magyalok vezetnek. Három tagbaszakadt magyar fiú fejezi be itt ez évi tanulmányait, hogy rövidesen az erdélyi magyar testnevelés szolgálatába állja­nak. A íilozopterek is igen jól végeztek, noha itt már érvényesülnek egyéni hajlamok, bizonyos irá­nyú szellemi foglalkozás, elmélyülés felé, ami rend­szerint befolyásolja a vizsgázó készséget. Itt négy "ifjú jutóit- ebben az évben egy lépéssel tovább. Különös szorgalom jellemzi a kereskedelmi aka­démiai hallgatókat, akik között sok a diákleány. A diákotthonnak kilenc fiú hallgatója dolgozott itt eredménnyel az elmúlt év folyamán. Kis baj van a jogászokkal. Ezek ugyanis köny- nyebben jutnak kenyérkereseti lehetőséghez, ami minduntalan lemondatja őket egy-egy vizsgázási alkalom kihasználásáról, anélkül azonban hálisten- nek, hogy az ősjogászság komoly kandidánsai len­nének. De azért tizenkét diákotthon-lakó .jogász kö­zül kilencnek már sikerült minden vizsgája. S ez már elég szép jogászi eredmény. A lemaradottak egyike igy meakulpázik nekem: — Mindennek az az oka, hogy kis szívbajom van. Ami szerelmet jelent... őszinte vallomásnak látszik, pedig tudom, hogy mégse egészen az. Ba­rátunk tudniillik a múzsák szerelmese, verseket ir, néha egészen jókat, amelyek nyomtatásban is meg­jelennek s legutóbb három müvét hozták budapesti lapok... Nohát az örömnek ezzel az extázisával csakugyan nem lehet nekiülni a perrendtartás szá­raz paragrafusainak... Egy félévi haladékot kap az erdélyi magyarságtól. De többet sem ő, sem más... (j. b.) Megbizhatá utltsrs a „HERMES“ vasúti menetrend legújabb nyári kiadása, melyet okvetlenül meg kell vásárol­nia, mielőtt fürdőre utazik. Az összes tudni­valókat, menetjegy hálókocsi, stb. árakat pontosan, román, magyar és német nyelven tartalmazza, használata által időt és pénzt ta­karít meg! _ Kapható az összes könyv- és ujságárusitó helyeken Ára 50 lei. Ö| «{ «I Öl «I c| ajjj ea a e <s « t

Next

/
Thumbnails
Contents