Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-29 / 145. szám

f ' V f j l i í • lOhA I NAPEST v. AXA POŞTALA. PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. r ÓIvj-Kc^Mívir, 1930 fttnias 29. VáSáfBSp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN J évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. _________12 oldalas szára ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség ér, kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-05, 6 94. XIII. évfolyam 14§-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAR ORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szára ára 20 fillér. Európa ideges Benes csorbatói kijelentése szerint a Népszövetség ószi ülésén elóször kerül sióba a békeszer­ződések revíziójának kérdése Dacára a sok kimagyarázásnak és de- mentinek, dacára a külpolitikai Neptunok folytonos szigony játékának, hogy lecsillapít sák a háborgó tengert, lehetetlen észre nem venni: mind zavarosabb időket élünk. Minisz­terelnökök utazgatnak ide és oda. Viziteket adnak vissza, barátságos eszmecserékre ül­nek össze, kifelé hidegvérüek, befelé azonban idegesen purpárléznak. Ma már ott tartunk, hogy felelősséggel teljes helyekről, mint pél­dául tegnap a cseh miniszterelnöki székből, háborús jóslásokat hallottunk és ez a háborús jóslás csak változata azoknak a fenyegetőzé­seknek, megütődéseknek, lekangolódásoknak, avagy fojtott reményeknek, amelyek a rádió­hullámok mintájára keresztül-kasul szántják az európai horizontot. Európa ideges. Tulajdonképpen semmi sem történt. Mindenki a helyén van. Minden állam azt állítja, hogy ha vannak is külpoli­tikai céljai, azok most nem időszerűek. Min­denki ül a maga kis békeszerződésén, min­denki kitart a maga barátja mellett és mégis: olyan kérdéseket kezdenek feszegetni, ame­lyek megingatottá teszik azt a hitet, hogy legalább lelkileg semmi sem történt és min­den marad a régiben. Talán Briand dobta be memorandumával azt a követ, amely óvatos gyürüzésbe hozta az európai politika vizeit, talán Grandi, a harcias olasz külügyminiszter, talán valaki más — a nevek nem fontosak — kontinen­sünk válságai ez év nyarán mind világosabbá és mind konkrétebbé válnak. Az agrárkrízis annyira megérett, hogy az elszigetelődés to­vábbi meddő politikája nem tartható fenn. Az olasz-francia érdekellentétek annyira szembe­kerültek egymással, hogy e válság uszályába kapaszkodó más politikai természetű kérdé­sek is életerőre kaptak. A bolsevizmus egy­előre lekerült a színről, háttérbe szorult az európai politikát csaknem húsz teljes éven keresztül domináló német kérdés is. Most az olasz probléma örvénylik, vele egy katlanba fő a Balkán ügye is. Európa nyugati részé­ről és keleti részéről Középeurópa szinterére húzódtak fel a viharfellegek. Lappangva vi­harzóna volt itt eddig is, de elhallgatták a krízist Próbálják most elhallgattatni... Európának uj délköri szélessége alatt riervó- zus kapkodással összpontosulnak a nemzeti erők és hogy vájjon újabb Locamóval, avagy újabb marnei ütközettel végződik a diploma­táknak pillanatnyilag még részleges mozgósí­tása, azt e pillanatban senki sem láthatja előre. Borzadással gondol mindenki az uj há­ború eshetőségére, arra a háborúra, amely­ben-a technika legújabb romboló energiái ve­szik át a szerepet és amely végleg pontot tesz Európa kultúrája után. A pacifizmus „soha többé háborút“ tömegkórusa ma is oly erőtel­jes, mint közvetlenül a világháború után volt, — ez igaz. De époly elementáris, egy boldo­gabb Európa megteremtésének a vágya is. Nem tudjuk lemérni a mostani diplomáciai jövés-menéseknek a horderejét, de ösztönö­sen érezzük, hogy ezekben az izgalmas hetek­ben éppen úgy benne csírázik egy boldogabb Európa, mint egy kontinens visszavonhatat­lan katasztrófájának a lehetősége. (Csorbító, június 27.) Péntek délelőtt Mironescu román és Benes csehszlovák külügyminiszter Marinko- vics jugoszláv külügyminiszter jelenlétében aláírták a cseh-román kereskedelmi szerződésit, amely augusiatu: 1-én lép életbe. Benes pénteken délelőtt nyilatkozatot adott a saj­ténak és ebben többek között felemlitetlte, hogy a következő népszövetségi ülésen minden valószínűség szerint a Briand memoran­dummal kapcsolatban szóba kerül a béke- szerződések revíziójának kérdése és először fogják megtárgyalni a szóban rejlő tarta­lom politikai súlyát. Magyarorsizágoltt is nagyon közel­ről-érinti a kérdés-, a revíziós vitában azonban sokkal hatalmasabb fényezők lesznek az első sorban, tudniil­lik Németország és Olaszország. Benes nyilatkozatának visszhang­ja Magyarországon (Budapest, junius 27.) Benes csehszlovák külügy­miniszter nyilatkozott a Pesfti Napló munkatársa előtt is, leszögezte, hogy Csal Uovákia és Magyarország közötti viszony az utóbb* időben feltétlenül javult. Benesnek ugv ez, mint más,'Csorbatón tett kijelenté. sent a magyar parlament folyosóján élénken tárgyal­ták s általános volt! az a vélemény, hogy a cseh külügyminiszter ugylátszik sokat változtatott eddigi álláspontján s szavaiból lényeges engedékenység (tűnik ki. A királykérdéssel kapcsolatban tetltl nyilatkozatra Thury Béla, a keresztény párt ve>aére hangoztatta, hogy ez -a kérdés Magyarországnak belügye és Benes állásfoglalása a magyar kormányt semmiképpen sem befolyásolhatja tetteiben. Egyedül a nagyhatalmak ál­lásfoglalása mértékadó. Beltllilen és Wa-lkó kitértek a, nyilatkozatadás elől. A magyar legitimisták újra gyű­lést tartanak (Budapest, junius 27.) Vasárnap Sopronban a ma­gyar legitimisták gyűlést fognak tartani, amelyen ^töb­bek közöltlt Apponyi Albert, Hunyadi József és Széche­nyi József grófok, továbbá Baxacs Marcell dr. is fel fognak szólalni. Baracs felszólalását annál nagyobb őr deklődéssel várják, mivel ő a liberális ellenzék egyik tagja. Legitimista körökben hangsúlyozzák, hogy a sop­roni gyűlés nem zászlóbontás s azzal a mozgalom csu­pán létezését akarja igazolni.. A cseh sajló fantasztikus híreket közöl Mussolini legközelebbi terveiről (Prága, junius 27.) A Pravo Lidu lap, amely már több ízben külpolitikai leleplezéseket hozott, most fan taszfákus terveket közöl Magyarország és Mussolini állítólagos terveiről. A lap Gáspár Jenőnek, az Uj Nemzedék szerkesztőjének közlésére támaszkodik- A Pravo Lidu szerint Mussolini Tunisznak és Sziriának elfog­lalására törekszik. és hogy megerősítse tengeri hatalmát, Nizzát is ci akarja foglalni. Jugoszlávia blokadirozására az Ad­rián, Dalmáciát akarja -meghódítani és e célból egy albán-magyar-görög blokk létesitlé'sén fáradozik, bele­értve az elégedetlen horvátokat is. E tervhez megnyerte volna a Vatikán bs- [ leegyezésát is, amely • Mussolini' tervével kapcsolatban egy kösépeuró- pai uj katolikus államblokk lehetőségére gondol. E blokk magvát egy megnagyobbitctit Ma­gyarország képezné, amelyhez Horvátor­szág tartozna a Vajdasággal, valamint Ausztria. Az uj állam uralkodója Ottó főherceg lenne. A terv megvalósítása az északi szlávoknak és déli szlávoknak (eljes elválasztását ercdménj7ezaié. Amikor a politikai helyzet megérik, Mussolini terve megvalósítása céljából a békeszerződések revíziójával lép elő és szá­mit Németország támogatására. Olaszország szerint ellenfeleként legfeljebb Franciaor­szág és a ’kisanflant jönnének számításba. A Pravo Lidu szerint Mussolini Aldo. Dani olasz újságírónak tett újabb közléseket. Mussolini Magyarországot vissza akarja helyezni Szlovákia legfontosabb városainak: Po­zsonynak, Nyitrának, Lőcsének, Komárom­nak, Kassának, Ungvárnak és Munkács­nak a birtokába. Szlovákia legnagyobb részének Csehországtól való elválasztásával Csehország harmadrendű állammá 'süllyedne és eddigi politikai befolyását is elveszi tcniL E terveket (természetesen illetékes helyen, megcáfol-' ják. Nyilvánvaló azonban, hogy Franciaország és ] Olaszország között egyre feszültebb a politkiai érínt- I kpzés. A barii franciaellenes tüntetést Olaszor­szág több városában meg akarták ismé telni, úgyhogy Mussolini szükségesnek tartotta, hogy rende­ltet adjon ki a további franciaellenes tüntetések meg­akadályozására. A Morning Post a Habsburg- restaurációról Londonból jelentik: A Morning Post legutóbbi szá­mában nagy cikkben foglalkozik egy esetleges magyar- országi Habsburg-restauráció lehetőségével. Ottó ez év októberében lesz. nagykorú s miután legnagyobb rivá­lisa, Albrecht főherceg letette előtte a hiiségesküt, nyitva áll számára az ut a trón felé. Megszűnt csupán trón- követelő lenni és a kérdés eléggé a gyakorlati politika sikjába került arra, hogy nyugtalanságot okozzon a kisantantnak. A restauráció bizonyos hírek szerint Olaszor­szág támogatására számíthat s Franciaország­nál a belga király volna Ottó szószólója. A lap szerint a magyarok az Ausztriával való uniót egyáltalában nem óhajtják és igy Ottónak nem lehetnek álmai hatalmas államterületekről. Magyarország belpolitikai körei szivesen látnák általá­ban Ottó visszatérését, amelytől a politikai konszolidá­ciót várják. Érdekes, hogy az angol lap cikkéhez a bu­dapesti sajtó még nem fűzött kommentárokat. A cseh miniszterelnök az európai helyzet súlyosságáról Prágából jelentik: A Veeer cimü lap Udrzal, cseh­szlovák miniszterelnök lapja szerint a jelenlegi kisan- tant konferencia sokkal fontosabb az előbbieknél. Ko­molyan kell venni' egy uj háború lehetőségéről szerte Európában terjesztett hireket. A háború veszedelme ma nagyobb, mint 10 év óta bármikor. A francia és az olasz hadseregek szemtó'l-szembe állanak a francia-olasz határon s a ■ fasciştik nyíltan fenyegetik Franciaorszá­got, az európai börzéken nagy gabonamegrendelések történtek s mindezek az előjelek komoly meggondolásra adnak okot. Mai számunk 12 oldal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents